„Ramon Llull” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. január 4., 23:24-kori változata

Ramon Llull (nálunk az ismertebb latin nevén Raimundus Lullus, Boldog (Palma de Mallorca, 1233 vagy 1234- 1315) filozófus, teológus és kalandos életű rajongó egy személyben; a középkori filozófia egyik legkülönösebb alakja.

Életpályája

Mint egy barcelonai nemes család sarja, korán az udvarhoz került, ahol előkelő állást foglalt el és könnyelmű életet élt. Harminc éves korában szakított addigi életformájával, eladta birtokait, elhagyta nejét és gyermekeit.

„	A szeretet hullámzó, szelek korbácsolta tenger, amelynek nincs kikötője, sem partja. A szerelmes a tengerbe vész, és vesztében elvesznek gyötrelmei és megszületnek teljességei	”
– Ramon Llull

Szent Ferenc rendjébe lépett, ahol kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a "hitetleneket' a szó hatalmával hódítsa meg a keresztény hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogalmazódott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a híres "Ars magna Lulli", amelyet 1276-ban adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és Lullus külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számológépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei álltak. Lullus óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatta a pápákat, hogy támogassák; iskolát alapított; lefordította fő művét arab nyelvre, azután elindult Afrikába, hogy maga mutassa módszerének a hatását a "hitetlenekre". Háromszor fordult meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódott - a harmadik alkalommal elszenvedett bántalmak folytán meghalt. Mint vértanút ünneplik hazájában és 1419-ben a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái „Opera omnia” címen, megjelentek 1721-1742 között, 10 kötetben, újra kiadta Rossello 1886 után.

Irodalom

Életéről és műveiről Degérando: Memoires de l'Académia des inscriptions et belles lettres 1814-19.: Helfferich, Ramon Lull. (Berlin, 1858), és Canalezas I de Paula, Las doctrinas del Doctor R. Lullo (Madrid, 1870).

Ramon Llull: A szeretet filozófiájának fája (fordította, az utószót és a jegyzeteket irta Déri Balázs), Budapest, 1994

Láng Benedek: Raimundus lullus és az Ars Magna, minerva.elte.hu

Forrás

A Pallas nagy lexikona
Szabó Mihály: Raimundus Lullus és hagyatéka - Raimundus Lullus a számítástechnika előfutára, portal.zmne.hu

További információk

Ramon Llull és a hittérítő automata, mno.hu

Filozófiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 == Életpályája ==
 [[Kép:Ars Magna de Ramon Llull.jpg|thumb|right|''Ars magna Lulli'', [[miniatúra]]]]
-Mint egy [[barcelona]]i nemes család sarja, korán az udvarhoz került, ahol előkelő állást foglalt el és  könnyelmű életet élt. Harminc éves korában szakított addigi életformájával, eladta birtokait, elhagyta nejét és gyermekeit, [[Ferences rend|Szent Ferenc rendjébe]] lépett, ahol kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a "hitetleneket' a szó hatalmával hódítsa meg a [[Kereszténység|keresztény]] hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogalmazódott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a híres "Ars magna Lulli", amelyet [[1276]]-ban adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és Lullus külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számológépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei álltak. Lullus óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatta a  [[Pápa (egyházfő)|pápákat]], hogy támogassák; iskolát alapított; lefordította fő művét [[arab nyelv]]re, azután elindult [[Afrika|Afrikába]], hogy maga mutassa módszerének a hatását a "hitetlenekre". Háromszor fordult meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódott - a harmadik alkalommal elszenvedett bántalmak folytán meghalt. Mint [[vértanú]]t ünneplik hazájában és 1419-ben a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái ''„Opera omnia”'' címen, megjelentek 1721-1742 között, 10 kötetben, újra kiadta Rossello 1886 után.
+Mint egy [[barcelona]]i nemes család sarja, korán az udvarhoz került, ahol előkelő állást foglalt el és  könnyelmű életet élt. Harminc éves korában szakított addigi életformájával, eladta birtokait, elhagyta nejét és gyermekeit.
+{{idézet2|''A szeretet hullámzó, szelek korbácsolta tenger, amelynek nincs kikötője, sem partja. A szerelmes a tengerbe vész, és vesztében elvesznek gyötrelmei és megszületnek teljességei''|Ramon Llull}}
+[[Ferences rend|Szent Ferenc rendjébe]] lépett, ahol kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a "hitetleneket' a szó hatalmával hódítsa meg a [[Kereszténység|keresztény]] hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogalmazódott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a híres "Ars magna Lulli", amelyet [[1276]]-ban adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és Lullus külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számológépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei álltak. Lullus óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatta a  [[Pápa (egyházfő)|pápákat]], hogy támogassák; iskolát alapított; lefordította fő művét [[arab nyelv]]re, azután elindult [[Afrika|Afrikába]], hogy maga mutassa módszerének a hatását a "hitetlenekre". Háromszor fordult meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódott - a harmadik alkalommal elszenvedett bántalmak folytán meghalt. Mint [[vértanú]]t ünneplik hazájában és 1419-ben a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái ''„Opera omnia”'' címen, megjelentek 1721-1742 között, 10 kötetben, újra kiadta Rossello 1886 után.
 == Irodalom ==