„Fegyvernek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:
}}
}}


'''Fegyvernek''' [[város]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok megyében]], a [[Törökszentmiklósi kistérség]]ben.
'''Fegyvernek''' [[kisváros]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok megyében]], a [[Törökszentmiklósi kistérség]]ben.


==Fekvése==
==Fekvése==

A lap 2014. január 1., 21:54-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Kétfegyvernek.
Fegyvernek
Fegyvernek a magasból
Fegyvernek a magasból
Fegyvernek címere
Fegyvernek címere		 Fegyvernek zászlaja
Fegyvernek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
KistérségTörökszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterTatár László (független)[1]
Irányítószám5231
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség6134 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″
Fegyvernek (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Fegyvernek
Fegyvernek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Fegyvernek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fegyvernek kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Törökszentmiklósi kistérségben.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település.
Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton elérhető a 4-es főúton.
Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes) a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re.

Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

Története

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta.

A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik.

1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt.

A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt.

1845–1846-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a XIX. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.

Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai középjárásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.

1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Gazdasága

Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.

Mezőgazdaság

A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász -és vízi turizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.

Ipar

Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görög katolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[5]

Neveztességei

Rendezvények

  • Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
  • Virágzó Tisza Napja (június végén)
  • Falunap

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647
  6. ↑ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616

Források

További információk

Commons:Category:Fegyvernek
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fegyvernek&oldid=14267922”