„Ároktő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a an image changed
Mezőcsáti járás, linkesítés
4. sor: 4. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| járás = Mezőcsáti
| kistérség = Mezőcsáti
| kistérség = Mezőcsáti
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
18. sor: 19. sor:
}}
}}


'''Ároktő''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] déli részén, [[Miskolc]]tól mintegy 45 kilométerre délre.
'''Ároktő''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[Mezőcsáti járás]]ában, a [[Tisza]] partján, [[Miskolc]]tól mintegy 45 kilométerre délre.


== Története ==
== Története ==
A terület már az [[őskor]]ban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az [[Csörsz árka]] nevű [[szarmaták|szarmata]] sáncrendszer. A települést először [[1067]]-ben említik ''Aruk'' néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a [[tokaj]]i uradalom része volt. A [[török uralom]] idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a [[Rákóczi-szabadságharc|kuruc korban]] a [[rácok]], az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] során az [[Oroszország|oroszok]] fosztották ki, [[1869]]-ben pedig a falu nagy része leégett.
A terület már az [[őskor]]ban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az [[Csörsz árka]] nevű [[szarmaták|szarmata]] sáncrendszer. A települést először [[1067]]-ben említik ''Aruk'' néven. A középkorban hol a [[Cserépváralja|cserépvári]], hol a [[tokaj]]i uradalom része volt. A [[török uralom]] idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a [[Rákóczi-szabadságharc|kuruc korban]] a [[rácok]], az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] során az [[Oroszország|oroszok]] fosztották ki, [[1869]]-ben pedig a falu nagy része leégett.


A község mellett húzódik a [[Római Birodalom]] egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című [[Magyarország|magyar]] népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, [[Jászárokszállás]]ig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát [[Tompa Mihály]] is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, [[1846]]-ban.
A község mellett húzódik a [[Római Birodalom]] egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című [[Magyarország|magyar]] népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, [[Jászárokszállás]]ig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát [[Tompa Mihály]] is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, [[1846]]-ban.
43. sor: 44. sor:
* [http://aroktohonlap.fw.hu Ároktő honlapja]
* [http://aroktohonlap.fw.hu Ároktő honlapja]
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Mezőcsáti járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{DEFAULTSORT:Arokto~}}
{{DEFAULTSORT:Arokto~}}

A lap 2014. január 1., 14:37-kori változata

Ároktő
Ároktő címere
Ároktő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
KistérségMezőcsáti
Jogállásközség
PolgármesterVargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1]
Irányítószám3467
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1056 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″
Ároktő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ároktő
Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ároktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában, a Tisza partján, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.

A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

Népcsoportok

A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány.[3]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom
  • A Tájház 1994-ben nyílt meg.
  • Tiszai holtág, horgászhely

Környező települések

Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).

Jegyzetek

  1. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ároktő&oldid=14266451”