„Szász Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. december 23., 11:18-kori változata

Szász Lajos (Szatmárnémeti, 1888. február 26. – Budapest, 1946. augusztus 24.) magyar politikus, miniszter a Sztójay- és a Szálasi-kormányban.

Élete

1910-ben végezte el a jogi egyetemet, Budapesten. Eleinte Beregszászon dolgozott, majd 1919-től Budapesten lett pénzügyminiszteri számvizsgáló, pénzügyi titkár. 1926-tól minisztériumi titkár lett, majd 1935-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. 1937 és 1942 között államtitkár volt a Darányi-, Imrédy-, Teleki- és Bárdossy-kormányban. 1936-tól a budapesti egyetemen tanárként dolgozott is. 1942. október 19-től 1944. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a Kállay-kormányban. 1944. március 22-ét követően a Sztójay-kormányban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megőrizte, amikor Sztójay Döme miniszterelnököt lemondatták és helyébe Lakatos Géza került. A Lakatos-kormányban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A nyilas hatalomátvételt követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen 1945 március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt Németországba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, mint háborús bűnöst kiadták Magyarországnak. A Népbíróság ügyét Sztójay Döme egykori miniszterelnökkel, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel, vitéz Rátz Jenő miniszterelnök-helyettessel és Kunder Antal közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A tárgyalás során mindannyiukat halálra ítélték, de Rátz Jenő és Kunder Antal ítéletét életfogytiglanra módosították. A többieket golyó által kivégezték.

Források

Szász Lajos a Magyar életrajzi lexikonban.
Szász Lajos, Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944.
Szász Lajos, Holokauszt Emlékközpont.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
 [[File:Arrow Cross Party.jpg|thumb|200px|right|A Szálasi-kormány (Szász Lajos az ülő sorban jobbról az első)]]
-[[1910]]-ben végezte el a jogi egyetemet, Budapesten. Eleinte [[Beregszász]]on dolgozott, majd [[1919]]-től Budapesten lett pénzügyminiszteri számvizsgáló, pénzügyi titkár. [[1926]]-tól minisztériumi titkár lett, majd [[1935]]-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. [[1937]] és [[1942]] között államtitkár volt a [[Darányi-kormány|Darányi-]], [[Imrédy-kormány|Imrédy-]], [[második Teleki-kormány|Teleki-]] és [[Bárdossy-kormány]]ban. [[1936]]-tól a budapesti egyetemen tanárként dolgozott is. [[1942]]. október 19-től [[1944]]. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a [[Kállay-kormány]]ban. 1944. március 22-ét követően a [[Sztójay-kormány]]ban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megőrizte, amikor [[Sztójay Döme]] miniszterelnököt lemondatták és helyébe [[Lakatos Géza]] került. A [[Lakatos-kormány]]ban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A [[nyilas hatalomátvétel]]t követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen [[1945]] március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt [[Németország]]ba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, mint háborús bűnöst kiadták Magyarországnak. A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] ügyét Sztójay Döme egykori miniszterelnökkel, [[Reményi-Schneller Lajos]] pénzügyminiszterrel, vitéz [[Rátz Jenő]] miniszterelnök-helyettessel és [[Kunder Antal]] közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A tárgyalás során mindannyiukat halálra ítélték, de Rátz Jenő és Kunder Antal ítéletét életfogytiglanra módosították. A többieket kivégezték: Sztójayt golyó által, Reményi-Schnellert és Szász Lajost kötél által.
+[[1910]]-ben végezte el a jogi egyetemet, Budapesten. Eleinte [[Beregszász]]on dolgozott, majd [[1919]]-től Budapesten lett pénzügyminiszteri számvizsgáló, pénzügyi titkár. [[1926]]-tól minisztériumi titkár lett, majd [[1935]]-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. [[1937]] és [[1942]] között államtitkár volt a [[Darányi-kormány|Darányi-]], [[Imrédy-kormány|Imrédy-]], [[második Teleki-kormány|Teleki-]] és [[Bárdossy-kormány]]ban. [[1936]]-tól a budapesti egyetemen tanárként dolgozott is. [[1942]]. október 19-től [[1944]]. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a [[Kállay-kormány]]ban. 1944. március 22-ét követően a [[Sztójay-kormány]]ban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megőrizte, amikor [[Sztójay Döme]] miniszterelnököt lemondatták és helyébe [[Lakatos Géza]] került. A [[Lakatos-kormány]]ban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A [[nyilas hatalomátvétel]]t követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen [[1945]] március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt [[Németország]]ba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, mint háborús bűnöst kiadták Magyarországnak. A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] ügyét Sztójay Döme egykori miniszterelnökkel, [[Reményi-Schneller Lajos]] pénzügyminiszterrel, vitéz [[Rátz Jenő]] miniszterelnök-helyettessel és [[Kunder Antal]] közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A tárgyalás során mindannyiukat halálra ítélték, de Rátz Jenő és Kunder Antal ítéletét életfogytiglanra módosították. A többieket golyó által kivégezték.
 == Források ==