„Paradoxon” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
hiv. korr, + egyéb apróság AWB
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.85.17.98 (vita) szerkesztéséről 93.184.187.21 szerkesztésére)
a (hiv. korr, + egyéb apróság AWB)
A '''paradoxon''' állítások egy olyan [[halmaz]]a, amelyek [[ellentmondás]]ra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük. A híres paradoxonok mögött megbújó kétértelműségek következtetési hibák és ki nem mondott, hibás feltételezések tudatosodása számos [[tudomány]]os, [[filozófia]]i és [[matematika]]i [[felfedezés]]hez vezetett.
 
Amint az a bevezetésből is látszik, a paradoxonoknak több típusuk van. '''[[Russell-paradoxon|Russell paradoxonja]]''' ellentmondást mutatott ki az akkori matematika rendszerében. <!--'''[[Garai-paradoxon|Garai paradoxonja]]''' az ellentmondást a pszichológiai folyamatokban mutatta ki.--> Számos paradoxon tartalmaz önhivatkozást vagy manipulál a [[végtelen]]nel, mások [[körkörös definíció]]kon alapulnak.
 
A mindennapi szóhasználat gyakran használja a "paradoxon" kifejezést ott, ahol csak valamilyen meghökkentő jelenségről van szó (pl. [[születésnap-paradoxon]]). Máskor a [[etikai dilemma|dilemmák]]ra használják a "paradoxon" megnevezést: a „szeresd felebarátodat” parancsolat például dilemmát szül, ha mondjuk az említett személy az életünkre tör. Ha nem teszünk semmit, meghalunk, és nem lesz lehetőségünk szeretni, ha viszont megakadályozzuk tettében, vitatható, hogy ez „szerető” cselekedet-e.
* Az egyik fenti kategóriába sem sorolható paradoxonok valódi ellentmondások, amelyek a valóságról alkotott kép, a paradoxon alapját képező rendszer, modell hibás voltára hívják fel a figyelmet. Ezek a leghasznosabbak, mivel többnyire a rendszer finomítását, továbbfejlesztését eredményezik.
 
Ugyanakkor nem minden paradoxon sorolható be egyértelműen a fenti három kategóriába. Pl. [[Zénón paradoxonai]] - valószínűleg mindmáig a legismertebb paradoxonok - megoldása és besorolása mindmáig nem egyértelmű.
 
== Híres paradoxonok ==
* [[Következtetési paradoxon]]: Hamis feltételezésekből tetszőleges következtetés levezethető. Ez az alapja az [[indirekt bizonyítás]] módszerének.
* [[Bertrand valószínűségi paradoxonja]]: a véletlen különböző, józan paraszti ésszel alkotott definíciói igencsak különböző eredményekre vezetnek.
* [[Galilei paradoxonja]]: Noha a legtöbb egész nem [[négyzetszámok|négyzetszám]], mégis az egész számok számossága ugyanaz, mint a négyzetszámoké.
* [[Hilbert Grand Hotel-paradoxonja]]: Egy végtelen sok szobás hotel akkor is tud vendégeket (méghozzá végtelen sokat) fogadni, ha tele van.
* [[Váratlan akasztás paradoxon]]: Egy akasztásra ítélt rab ítéletét azzal súlyosbítják, hogy az ítéletet a következő hét valamely napján váratlanul kell végrehajtani. A rab így okoskodik: a vasárnap nem lehetőség, mert ha előzőleg nem akasztottak fel, akkor a vasárnapi akasztás, lévén az egyetlen megmaradt lehetőség, nem váratlan. Hasonlóképp a szombat sem jó, mert a vasárnap már kiesett, és ha szombatig nem akasztottak fel, akkor a szombati akasztás már nem váratlan. Hasonló gondolatmenettel a hét mindegyik napjáról belátható, hogy aznap nem lehet váratlanul akasztani. Az ítéletet tehát nem hajthatják végre. <ref>Vassy Zoltán: ''[Schrödinger macskája és más történetek...]''. Hiv. beill. 2012. 06. 09.</ref>
 
==== [[Matematika]]i/[[geometria]]i ====
Ezek mind a [[Russell-paradoxon]]ra hasonlítanak.
 
* [[Russell-paradoxon#A_borbélyparadoxonA borbélyparadoxon|A borbélyparadoxon]]: Ha mindenki vagy maga borotválkozik, vagy a borbély beretválja. Ki borotválja a borbélyt?
* [[Curry paradoxonja]]: „Ha nem tévedek, a Mikulás létezik.”
* [[A hazug paradoxona]]: „Ez az állítás hazugság.” Az állítás sem igaz, sem hamis nem lehet, ami a [[kizárt harmadik elve]] c. logikai alapelvet sérti.
301 827

szerkesztés

Navigációs menü

Személyes eszközök

Névterek

Változatok

Több