„Disztributivitás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 34 interwiki link migrálva a Wikidata d:q187959 adatába
a →‎Példák: hiv. korr, AWB
12. sor: 12. sor:


== Példák ==
== Példák ==
* A [[valós szám]]okon értelmezett [[a valós számok összeadása|összeadás]] és [[szorzás]] esetében a szorzás disztributív az összeadásra (azonban az összeadás nem disztributív a szorzásra):
* A [[valós számok]]on értelmezett [[a valós számok összeadása|összeadás]] és [[szorzás]] esetében a szorzás disztributív az összeadásra (azonban az összeadás nem disztributív a szorzásra):
:<math>\forall a,b,c \in \mathbb{R}:\quad (a+b)\cdot c=a\cdot c + b\cdot c</math>
:<math>\forall a,b,c \in \mathbb{R}:\quad (a+b)\cdot c=a\cdot c + b\cdot c</math>



A lap 2013. december 16., 21:53-kori változata

A disztributivitás két matematikai műveletet összekapcsoló tulajdonság. Akkor mondjuk, hogy egy művelet (jelölje ⊕) disztributív egy másik (mondjuk ×-tel jelölt) műveletre nézve, ha minden elem esetén azonos végeredményre jutunk

  • akkor is, ha két elem × műveletének eredményén és egy harmadik elemen végrehajtjuk a ⊕ műveletet,
  • illetve akkor is, ha előbb a harmadik elemmel külön-külön össze-⊕-műveletezzük az első kettőt, majd a két eredményt össze-×-műveletezzük.

Ha a ⊕ művelet nem kommutatív, akkor megkülönböztethető bal oldali és jobb oldali disztributivitás. E jelzők elhagyása egyszerre mindkét oldali disztributivitásra utal.

Definíció

Legyen tetszőleges matematikai struktúra, ahol a és a kétváltozós művelet. Akkor mondjuk, hogy a művelet disztributív a műveletre nézve (illetve, hogy a struktúra disztributív), ha halmaz minden elemére teljesül, hogy

, és
.

Példák

  • Legyen három halmaz. A közöttük értelmezett egyesítés és metszetképzés kölcsönösen disztributív egymásra.
, illetve
.

Disztributív struktúrák

Lásd még

Hivatkozások

  • Rédei László, Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp. (1954)
  • Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)