„Mátyusföld” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q670199 adatába
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Csák Máté –> Csák Máté (trencséni tartományúr)
2. sor: 2. sor:


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
A Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét [[Csák Máté]] tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben [[1384]]-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. [[1402]]-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.
A Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben [[1384]]-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. [[1402]]-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.


== A régió történelme ==
== A régió történelme ==

A lap 2013. december 8., 19:54-kori változata

Mátyusföld v. Mátyus földe (szlovákul Matúšova zem) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.

Nevének eredete

A Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.

A régió történelme

Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadokban déli irányban elmozdult. Magyarsága egy részét érintette a második világháborút követő kitelepítés és lakosságcsere is.

A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.

Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.

A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:

- Szenci járás - a járás keleti része, a Dunaújfalu, Magyarbél, Szenc, Pozsonyboldogfa vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket.

- Galántai járás - a teljes járás, kivéve a korábban a Galgóci járáshoz tartozó Pusztakürt és Salgócska.

- Nagyszombati járás - Apaj, Majtény és Súr.

- Vágsellyei járás - a teljes járás.

Források

Külső hivatkozások

  • Falu Mátyusföldön
  • Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005.[1]

Könyv

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   16. oldal E3