„Erdei madársóska” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q158576 adatába
a "wikicommons = Category:" → "wikicommonscat = " AWB
15. sor: 15. sor:
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]], 1753
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]], 1753
| wikispecies = Oxalis acetosella
| wikispecies = Oxalis acetosella
| wikicommons = Category:Oxalis acetosella
| wikicommonscat = Oxalis acetosella
}}
}}



A lap 2013. november 28., 05:04-kori változata

Erdei madársóska
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Madársóska-virágúak (Oxalidales)
Család: Madársóskafélék (Oxalidaceae)
Nemzetség: Madársóska (Oxalis)
Faj: O. acetosella
Tudományos név
Oxalis acetosella
L., 1753
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei madársóska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei madársóska témájú médiaállományokat és Erdei madársóska témájú kategóriát.

Az erdei madársóska (Oxalis acetosella) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjében a névadó madársóska (Oxalis) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.

Származása, elterjedése

Hazánkban az egyetlen őshonos madársóskaféle.

Megjelenése, felépítése

Szár föld alatti, kúszó; a föld fölé emelkedő levélzet 8–15 cm magas. Csak tőlevelei vannak, ezek három, szív alakú, széles, ékvállú levélkéből összetettek. Fehér, illetve halvány rózsaszínű, pirosan erezett virágai magánosan nőnek a tőálló kocsányon, a porzók tövükön gyűrűszerűen összenőttek. Termése tok.

Életmódja, élőhelye

Mészkerülő; tipikusan az erdei fenyvesek és lucfenyvesek, a gyertyán- és bükkelegyes erdők aljnövényzetében nő.

Levelei este, „alvó állásban” a levélszárnyakhoz hasonlóan összecsukódnak. A közvetlen fény is hasonló, „nappali alvást” eredményez, ugyanis kifejezett árnyéknövény, ami teljes asszimilációs teljesítményét a napvilág egytizedénél éri el.

Április–októberben (főként májusban) virágzik. Toktermése kirepítí a magokat, amikor felhasad.

Felhasználása

Leveleinek oxálsavtartalma miatt régebben cserzőanyagnak használták, valamint tintát is készítettek belőle.

Források