„II. József nyelvrendelete” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
Az iskolai [[oktatás]]ban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a [[Vármegye|megyék]] folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar [[nyelvújítás|nyelvújító]] mozgalom. E rendeletet is visszavonta halálos ágyán az [[II. József magyar király|uralkodó]].
Az iskolai [[oktatás]]ban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a [[Vármegye|megyék]] folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar [[nyelvújítás|nyelvújító]] mozgalom. E rendeletet is visszavonta halálos ágyán az [[II. József magyar király|uralkodó]].
De most már nagyon boldogan élnek a magyar emberek.


==Irodalom==
==Irodalom==

A lap 2013. november 17., 23:10-kori változata

1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét II. József magyar király. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük.

Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a megyék folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar nyelvújító mozgalom. E rendeletet is visszavonta halálos ágyán az uralkodó.

Irodalom

  • Mitták Ferenc: Képes magyar história; Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2006 ISBN 978 963 596 629 5

Források