„Nagy elektron–pozitron” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
8. sor: | 8. sor: | ||
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.{{refhely|CERN public LEP}} |
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.{{refhely|CERN public LEP}} |
||
1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort.{{refhely|CERN public LEP}} |
1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort. Ez lehetővé tette a 209 GeV tömegközépponti energia elérését és W<sup>+</sup>W<sup>-</sup> párok keltését.{{refhely|CERN public LEP}} |
||
Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az [[LHC]] működik. |
Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az [[LHC]] működik. |
A lap 2013. november 3., 17:59-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2013. november 3. |
A Nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP: Large Electron Positron) a CERN 1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű részecskegyorsítója volt, mely elektronokat és pozitronokat ütköztetett.
Felépítése
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító üregrezonátort építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.[1]
1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort. Ez lehetővé tette a 209 GeV tömegközépponti energia elérését és W+W- párok keltését.[1]
Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az LHC működik.
Alkalmazása
A működése kezdetén 45 GeV energiája volt a nyaláboknak, a végén 106 GeV-re sikerült emelni a mágnesek és egyéb paraméterek javításával. Az elektron és pozitron ütközéskor megsemmisülnek és belőlük az energiájuktól függően keletkezhet foton, de nagyobb energiákon keletkezhetnek a gyenge kölcsönhatás közvetítői is (Z, W+, W-). Mivel a Z bozon nyugalmi energiája 91.2 GeV, ezért az egyes nyalábok energiájának a felét, 45,6 GeV-et el kell érnie, hogy leggyakrabban Z bozon keletkezzen. A töltésmegmaradás miatt a W bozonok csak párban keletkezhetnek az ütközés során, ezért az elektronok energiájának a nyalábban ehhez a W tömeggel kell egyeznie (80 GeV).
Detektorai
Magyarország az OPAL és az L3 kísérletben vett részt.
ALEPH
DELPHI
L3
OPAL
Eredményei
- Ezzel a gyorsítóval mérték meg nagy pontossággal a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéinek (W- és Z-bozonok) tulajdonságait.
- A Z-bozon tömegszélességének mérésével itt állapították meg, hogy az elemi részecskéknek csak a már ismert három családja van, és nincs több.
Jegyzetek
Források
- ↑ CERN public LEP: The Large Electron-Positron Collider. home.web.cern.ch
- ↑ CERN Myers LEP: Stephen Myers: The LEP Collider from Design to Approval and Commissioning. sl-div.web.cern.ch
- ↑ TermVil 2000 Bencze: Bencze György: A CERN részecskegyorsítói. Természet Világa, (2000) tiltott karakter az év paraméterben [[Kategória:]]
További információk
- Interaktív Java animáció a LEP működéséről. nagysandor.eu
- ALEPH. aleph.web.cern.ch
- DELPHI. delphiwww.cern.ch
- OPAL. opal.web.cern.ch
- L3. l3.web.cern.ch
- The final curtain falls on LEP. cerncourier.com
- CERN sajátkezűleg honlap, magyar változat A DELPHI kísérletei tanulmányozhatóak egy JAVA programmal
- A CERN gyorsítórendszere