„Nagy elektron–pozitron” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
8. sor: 8. sor:
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.{{refhely|CERN public LEP}}
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.{{refhely|CERN public LEP}}


1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort.{{refhely|CERN public LEP}}
1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort. Ez lehetővé tette a 209 GeV tömegközépponti energia elérését és W<sup>+</sup>W<sup>-</sup> párok keltését.{{refhely|CERN public LEP}}


Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az [[LHC]] működik.
Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az [[LHC]] működik.

A lap 2013. november 3., 17:59-kori változata

A LEP egyik rádiófrekvenciás üregrezonátora a CERN-beli Microcosmos kiállításon. Ezek állítják elő a gyorsításhoz szükséges elektromos feszültségkülönbséget.

A Nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP: Large Electron Positron) a CERN 1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű részecskegyorsítója volt, mely elektronokat és pozitronokat ütköztetett.

Felépítése

1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító üregrezonátort építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban.[1]

1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort. Ez lehetővé tette a 209 GeV tömegközépponti energia elérését és W+W- párok keltését.[1]

Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az LHC működik.

Alkalmazása

A működése kezdetén 45 GeV energiája volt a nyaláboknak, a végén 106 GeV-re sikerült emelni a mágnesek és egyéb paraméterek javításával. Az elektron és pozitron ütközéskor megsemmisülnek és belőlük az energiájuktól függően keletkezhet foton, de nagyobb energiákon keletkezhetnek a gyenge kölcsönhatás közvetítői is (Z, W+, W-). Mivel a Z bozon nyugalmi energiája 91.2 GeV, ezért az egyes nyalábok energiájának a felét, 45,6 GeV-et el kell érnie, hogy leggyakrabban Z bozon keletkezzen. A töltésmegmaradás miatt a W bozonok csak párban keletkezhetnek az ütközés során, ezért az elektronok energiájának a nyalábban ehhez a W tömeggel kell egyeznie (80 GeV).

Detektorai

Magyarország az OPAL és az L3 kísérletben vett részt.

ALEPH

DELPHI

L3

OPAL

Eredményei

Jegyzetek

Források

További információk