„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Görög mitológia navbox a cikk végére
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{más|Polüphémosz (argonauta)}}
{{más|Polüphémosz (argonauta)}}
[[Fájl:Jakob Jordaens 009.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|''Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában'']]
[[Fájl:Jakob Jordaens 009.jpg|bélyegkép|jobbra|''Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában'']]
'''Polüphémosz''' ([[görög nyelv|görögül]]: Πολύφημος, Polyphēmos) [[Küklópszok|küklópsz]] a [[Görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Poszeidón]] és egy nimfa, név szerint [[Thoósza]] fia.
'''Polüphémosz''' ([[görög nyelv|görögül]]: Πολύφημος, Polyphēmos) [[Küklópszok|küklópsz]] a [[Görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Poszeidón]] és egy nimfa, név szerint [[Thoósza]] fia.



A lap 2013. október 29., 23:51-kori változata

Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában

Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.

Története

Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon, – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra – sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.

Irodalmi feldolgozás

Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.

Művészeti ábrázolásai

Az ókorban

Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

Az újkorban

Több festő (Carracci,Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap