„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Görög mitológia navbox a cikk végére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|Polüphémosz (argonauta)}} |
{{más|Polüphémosz (argonauta)}} |
||
[[Fájl:Jakob Jordaens 009.jpg|bélyegkép|jobbra |
[[Fájl:Jakob Jordaens 009.jpg|bélyegkép|jobbra|''Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában'']] |
||
'''Polüphémosz''' ([[görög nyelv|görögül]]: Πολύφημος, Polyphēmos) [[Küklópszok|küklópsz]] a [[Görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Poszeidón]] és egy nimfa, név szerint [[Thoósza]] fia. |
'''Polüphémosz''' ([[görög nyelv|görögül]]: Πολύφημος, Polyphēmos) [[Küklópszok|küklópsz]] a [[Görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Poszeidón]] és egy nimfa, név szerint [[Thoósza]] fia. |
||
A lap 2013. október 29., 23:51-kori változata
Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.
Története
Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon, – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra – sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.
Irodalmi feldolgozás
Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.
Művészeti ábrázolásai
Az ókorban
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.
Az újkorban
Több festő (Carracci,Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.
Források
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 242. o. ISBN 963-9066-68-0