„Földgáz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. október 23., 13:54-kori változata

A földgáz, amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag.

A földgáz néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, függően a lelőhely mélységétől. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Szagosítására és ennek köszönhetően könnyű felismerhetőségére a jellegzetesen kellemetlen szagú etil-merkaptánt vagy más nevén etántiolt használják.

A földgáz tipikus összetétele:

Metán CH₄	97%
Etán C₂H₆	0,919%
Propán C₃H₈	0,363%
Bután C₄H₁₀	0,162%
Szén-dioxid CO₂	0,527%
Oxigén O₂	0-0,08%
Nitrogén N₂	0,936%
Nemesgázok: Ar, He, Ne, Xe	nyomelemként

A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz, mint energiahordozó legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kevesebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet.

A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és kémiai alapanyag. Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesn drágább, mint a csővezetékes szállítás.

A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az újkorban, a XIX. században a földgázt az Amerikai Egyesült Államokban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884. óta alkalmaztak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el Pittsburgh-be, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott Oroszország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Norvégia, Németország, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela, Algéria, Nigéria, Indonézia, Malajzia, és nem olyan régen a Közép-Kelet országai.

A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m3 míg a levegőé 1,293 kg/m3). A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m3 megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C fokon 1 m3), de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m3) és a mennyiség (m3) szorzata.

Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgázt a folyékony kőolajgáztól (TNG vagy propán-bután gáz), mely a kőolaj feldolgozás terméke, tartályokban és palackokban tárolható. A folyékony kőolaj alapú gáz (butángáz) nehezebb a levegőnél. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés szén-monoxid és kéndioxid kibocsátással - ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike.

A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C.

Magyarország

Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az azévi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a Szovjetuniótól.^[1]

A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.^[2]

Jegyzetek

↑ Jámbor, 149. old.
↑ Földgáztermelés és felhasználás fizikája

Külső hivatkozások

Nézd meg a földgáz címszót a Wikiszótárban!

Források

Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül

Natural gas vehicles

[1] Jámbor, 149. old.

[2] Földgáztermelés és felhasználás fizikája

[1]

[2]

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C.
+== Magyarország ==
+[[Magyarország]] helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd&nbsp;m³ volt, miközben az azévi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a [[Szovjetunió]]tól.<ref>Jámbor, 149. old.</ref>
+A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.<ref>[http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/korfiz-I/KorFiz07-I-9-foldgaz.pdf Földgáztermelés és felhasználás fizikája]</ref>
 == Jegyzetek ==