„STS–34” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor: 19. sor:
|következő repülés= [[STS–33]]
|következő repülés= [[STS–33]]
}}
}}
⚫
Az '''STS–34''' jelű küldetés az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 31., az [[Atlantis űrrepülőgép]] 5. repülése.


⚫
==Küldetés==
⚫
Az '''STS–34''' jelű küldetés az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 31., az [[Atlantis űrrepülőgép]] ötödik repülése.
A négynapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Legfőbb feladat a Galileo űrszonda üzembe helyezése, a [[Jupiter]] pályairányába állítása. A [[Space Shuttle]] csak a második űrrepülőgép (első az [[STS–34]] volt) amelyik planetáris műholdat telepített a világűrben.


==Személyzet==
==Jellemzői==
A beépített [[Kanada|kanadai]] [[Canadarm]] (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.
⚫
''(zárójelben a repülések száma az STS–34-gyel együtt)''


==== Első nap====
Az űrrepülőgép indításánál környezetvédelmi tiltakozó csoport verődött össze. A Galileo energia ellátását két [[radioizotópos termoelektromos generátor]] (RTG) biztosította.

[[1989]]. [[október 18 .|október 18-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|90.6}} perces, {{szám|34.3}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|298}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|307}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|116831}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|88881}} kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor {{szám|22064}} kilogramm

==Hasznos teher==
# A Galileo űrszonda.
# Shuttle Solar (SSBUV) – ultraibolya visszaverődés segítségével mérték a légköri ózon és napenergia sugárzásának adatait.
# Polymer Morfológia (PM) – a 3M Company és a [[NASA]] közös kísérlete különböző polimerek előállítására.
# Lightning Experiment (MLE) – villámlások megfigyelése a Föld felső légkörben.
# Egyetemi megbízásra – jégkristály növekedési kísérlet-; mezőgazdasági magkísérletek (GHCD)-; hormonkoncentrációs kísérlete.
# IMAX (70 milliméter) kamera segítségével minden műveletet rögzítettek egy későbbi dokumentumfilm részére. A dokumentálás a [[NASA]] és a Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeum együttműködése alapján készült.
# Orvos- biológiai kísérletek, mérések az űrhajósok segítségével.
# Air Force Maui Optikai Site (AMOS) – az űrrepülőgép (polgári, katonai) elektromos- és optikai megfigyelésének elősegítése.
# Sensor Technology Experiment (Stex) – a jelen lévő sugárzások mérése.

===Műhold===
A tehertérben rögzített [[műhold]]dat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 47 perc múlva, automatikusan induló IUS főmotor sikeresen pályairányba állította.

====Galileo űrszonda====
1989. [[október 12 .|október 12-től]] 41 nap állt rendelkezésre, hogy a Jupiterhez vezető ''kapuba'' helyezzék a műholdat. Az űrrepülőgép különféle okok miatt (technikai hibák, időjárási viszontagságok) csak október 18-án indulhatott szolgálatára. Startot követő hetedik órában a legénység sikeresen pályairányba állította a [[Galileo]] űrszondát. [[Kép:Galileo probe deployed (large).jpg|300px|thumb|left|A [[Galileo]] elhagyja az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] rakterét]]

====Negyedik nap====
1989. [[október 23.|október 23-án]] [[Kalifornia|Kaliforniában]] az [[Edwards légitámaszpont]]on (AFB) szállt le. Összesen {{szám|4}} napot, {{szám|23}} órát, {{szám|39}} percet és {{szám|21}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|3200000}} kilométert ({{szám|1800000}} mérföldet) repült, {{szám|79}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et. Egy különlegesen kialakított [[Boeing 747]] tetején [[október 29.|október 29-én]] visszatért kiinduló bázisára.

== Személyzet ==
⚫
''(zárójelben a repülések száma az STS–34-gyel együtt)''
* [[Donald Edward Williams|Donald Williams]](2), parancsnok
* [[Donald Edward Williams|Donald Williams]](2), parancsnok
* [[Michael McCulley]] (1), pilóta
* [[Michael McCulley]] (1), pilóta
* [[Franklin Chang Diaz]] (2), küldetésfelelős
* [[Franklin Chang Diaz]] (2), küldetésfelelős
* [[Shannon Matilda Wells Lucid|Shannon Lucid]] (2), küldetésfelelős
* [[Shannon Matilda Wells Lucid|Shannon Lucid]] (2), küldetésfelelős
* [[Ellen Louise Shulman Baker|Ellen Baker]] küldetésfelelős
* [[Ellen Louise Shulman Baker|Ellen Baker]] (1), küldetésfelelős

⚫
==Küldetés paraméterek==
*'''[[Tömeg]]'''
**''indításkor:'' 116 831 kg
**''leszálláskor:'' 88 881 kg
**''rakomány:'' 22 064 kg
*'''[[Perigeum]]:''' 298 km
*'''[[Apogeum]]:''' 307 km
*'''[[Inklináció]]:''' 34,3°
*'''[[Keringési idő]]:''' 90,6 perc


===Visszatérő személyzet===
==Repülés==
* Donald Edward Williams (2), parancsnok
Az '''STS–34''' küldetés során az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] legénysége sikeresen útnak indította a [[Galileo]] űrszondát, amely hat éves bolygóközi utazást követően sikeresen pályára állt a [[Jupiter]] bolygó körül, megkezdve 8 évig tartó tudományos méréssorozatát.
* Michael McCulley (1), pilóta
[[Kép:Galileo probe deployed (large).jpg|300px|thumb|left|A [[Galileo]] elhagyja az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis]] rakterét]]
* Franklin Chang Diaz (2), küldetésfelelős
* Shannon Matilda Wells Lucid (2), küldetésfelelős
* Ellen Louise Shulman Baker (1), küldetésfelelős


== Források ==
==Külső hivatkozások==
{{commonskat|STS-34}}
* [http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/missions/sts-34/mission-sts-34.html NASA, Mission Summary]
*{{cite web|url=http://www.spacefacts.de/mission/english/sts-34.htm|title=STS–34|accessdate=2013-10-5|publisher=spacefacts.de}}
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=STS–34|accessdate=2013-10-5|publisher=lib.cas.cz}}
*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/flights/sts34.htm|title=STS–34|accessdate=2013-10-5|publisher=astronautix.com}}
*{{cite web|url=http://www.nss.org/resources/library/shuttlevideos/shuttle31.htm|title=STS–34|accessdate=2013-10-5|publisher=nss.org}}


{{Portál|Csillagászat}}
{{Portál|Csillagászat||Hadtudomány|-}}


{{DEFAULTSORT:STS–034}}
{{DEFAULTSORT:STS–034}}

A lap 2013. október 5., 13:17-kori változata

STS–34
Hátsó sor (B–J): Williams, McCulley Első sor (B–J): Lucid, Chang Diaz, Baker
Hátsó sor (B–J): Williams, McCulley
Első sor (B–J): Lucid, Chang Diaz, Baker
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépAtlantis
HordozórakétaSpace Shuttle
A repülés paraméterei
Start1989. október 18. 16:53:40 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-B
Keringések száma79
Leszállás
ideje1989. október 23. 16:33:01 UTC
helyeEdwards légitámaszpont
Időtartam4 nap 23 óra 39 perc 21 mp
Megtett távolság3 200 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–28
STS–33
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–34 témájú médiaállományokat.

Az STS–34 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 31., az Atlantis űrrepülőgép 5. repülése.

Küldetés

A négynapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Legfőbb feladat a Galileo űrszonda üzembe helyezése, a Jupiter pályairányába állítása. A Space Shuttle csak a második űrrepülőgép (első az STS–34 volt) amelyik planetáris műholdat telepített a világűrben.

Jellemzői

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap

Az űrrepülőgép indításánál környezetvédelmi tiltakozó csoport verődött össze. A Galileo energia ellátását két radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) biztosította.

1989. október 18-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90,6 perces, 34,3 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 298 kilométer, az apogeuma 307 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 116 831 kilogramm, leszálló tömeg 88 881 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor 22 064 kilogramm

Hasznos teher

  1. A Galileo űrszonda.
  2. Shuttle Solar (SSBUV) – ultraibolya visszaverődés segítségével mérték a légköri ózon és napenergia sugárzásának adatait.
  3. Polymer Morfológia (PM) – a 3M Company és a NASA közös kísérlete különböző polimerek előállítására.
  4. Lightning Experiment (MLE) – villámlások megfigyelése a Föld felső légkörben.
  5. Egyetemi megbízásra – jégkristály növekedési kísérlet-; mezőgazdasági magkísérletek (GHCD)-; hormonkoncentrációs kísérlete.
  6. IMAX (70 milliméter) kamera segítségével minden műveletet rögzítettek egy későbbi dokumentumfilm részére. A dokumentálás a NASA és a Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeum együttműködése alapján készült.
  7. Orvos- biológiai kísérletek, mérések az űrhajósok segítségével.
  8. Air Force Maui Optikai Site (AMOS) – az űrrepülőgép (polgári, katonai) elektromos- és optikai megfigyelésének elősegítése.
  9. Sensor Technology Experiment (Stex) – a jelen lévő sugárzások mérése.

Műhold

A tehertérben rögzített műholddat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 47 perc múlva, automatikusan induló IUS főmotor sikeresen pályairányba állította.

Galileo űrszonda

1989. október 12-től 41 nap állt rendelkezésre, hogy a Jupiterhez vezető kapuba helyezzék a műholdat. Az űrrepülőgép különféle okok miatt (technikai hibák, időjárási viszontagságok) csak október 18-án indulhatott szolgálatára. Startot követő hetedik órában a legénység sikeresen pályairányba állította a Galileo űrszondát.

A Galileo elhagyja az Atlantis rakterét

Negyedik nap

1989. október 23-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 4 napot, 23 órát, 39 percet és 21 másodpercet töltött a világűrben. 3 200 000 kilométert (1 800 000 mérföldet) repült, 79 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején október 29-én visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–34-gyel együtt)

Visszatérő személyzet

  • Donald Edward Williams (2), parancsnok
  • Michael McCulley (1), pilóta
  • Franklin Chang Diaz (2), küldetésfelelős
  • Shannon Matilda Wells Lucid (2), küldetésfelelős
  • Ellen Louise Shulman Baker (1), küldetésfelelős

Források

Commons:Category:STS-34
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–34 témájú médiaállományokat.
  • STS–34. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
  • STS–34. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
  • STS–34. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
  • STS–34. nss.org. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=STS–34&oldid=13998343”