Telki

Telki
Római katolikus templom
Telki címere Telki zászlaja
Telki logója
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Budakeszi
Kistérség	Budaörsi
Jogállás	község
Polgármester	Deltai Károly István
Jegyző	Makranczi László
Irányítószám	2089
Körzethívószám	26
Népesség
Teljes népesség	4478 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	344,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′47.55, 18.833333333333
Telki Pozíció Pest vármegye térképén
Telki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telki témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Telki község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapest központjától 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.

Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re fekvő Páty. Telki lakói Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül jutnak el. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as járat is áthalad.

Nevének eredete

A telki monostor és falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.

Története

A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István király egyházpolitikájának köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták Telkit, 1690-ben, a törökök elleni utóvédharcban ismét elpusztult.

A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek.

A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult.

Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe.

Településszerkezet

Telki területének alakja hajlott oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A község régi faluközpontja és az ettől keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugat felé (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.

A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével Telki szerkezete összetettebbé változott. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második központ is, ahol az iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a Telki Magánkórház, valamint sportlétesítmények is épültek.

Kulturális és közösségi élet

Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar, nyugdíjas klub is található. A község rendszeresen szervez helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódik a térségi rendezvénysorozatokba is. A közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.

Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.

Sportélet, labdarúgóközpont

Telki környezeti-természeti adottságai és viszonyai jó alapokat biztosítanak sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.

Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség új sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett Joseph Blatter (a FIFA elnöke) és Michel Platini (az UEFA elnöke) is.

Évente a nyár utolsó hétvégéjén Telkin tartják a FociFesztivál nevű országos-nemzetközi rendezvényt.

Látnivalók

• Kodolányi János emléktábla
• Kőkereszt
• Csergezán Pál emlékoszlopa
• Telki római katolikus temploma
• Telki monostor

Híres emberek

• Itt született 1899. március 13-án Kodolányi János író.
• Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festő.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Légifotók Telkiről
• Magyar Labdarúgó Szövetség