Gaál István (filmrendező)

Gaál István
Született	1933. augusztus 25. Salgótarján
Elhunyt	2007. szeptember 25. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	filmrendező, fényképész, operatőr
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1958)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1969) Zsűri díja (1970) Kossuth-díj (1991) Magyar Mozgókép Mestere (2005) Párhuzamos Kultúráért díj (2007)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-26)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr.

Életpályája

Iskoláit Pásztón kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd Szegeden folytatta. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.

Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.

Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.

Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok.

Mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a Magasiskoláért. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a 2007-es Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette.

Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásának megfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve.

Filmjei

Rendezőként, operatőrként és forgatókönyvíróként

• Ötven (1955) rendező
• Pályamunkások (1957)
• Etűd (1961) rendező
• Oda-vissza (1962) rendező
• Cigányok (1962) operatőr
• Tisza-őszi vázlatok (1963) rendező
• Sodrásban (1963)
• Zöldár (1965)
• Keresztelő (1967)
• Krónika (1967) rendező
• Férfiarckép (1968) (TV film) operatőr
• Tíz éves Kuba (1969) rendező
• Bartók Béla: Az éjszaka zenéje (1970) rendező, forgatókönyvíró
• Magasiskola (1970)
• Holt vidék (1971)
• Örökségünk - 500 éves a magyar könyvnyomtatás (1975) (TV film) rendező
• Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves (1975) rendező
• Naponta két vonat (1977) (TV film) rendező
• Vámhatár (1977) (TV film) rendező
• Legato (1977)
• Cserepek (1980)
• Haláltánc (1981) (TV film) rendező
• Orfeusz és Eurydiké (1985)
• Isten teremtményei (1986) (TV film) rendező
• Béni bácsi (1987) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
• Peer Gynt (1988) (TV film) rendező
• Éjszaka (1989) (TV film) rendező
• Zene (1990) (TV film) rendező
• Római szonáta (1996) (TV film) rendező
• Gyökerek - Bartók Béla (1881-1945) (2000) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
• Eiben István fényudvara – Az utolsó tekercs (2002) (TV film) közreműködő
• Rendhagyó párizsi leltár (2004) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
• Kerala (2005) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr

• Bartók Béla (1881-1945) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr

Portréfilmek Gaál Istvánról

• Pörös Géza: Gazdag pillanatok (TV film) szereplő
• Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja (2006-2007) szereplő

Díjai

• SZOT-díj (1963)
• Balázs Béla-díj (1969)
• A cannes-i fesztivál különdíja (1970)
• Érdemes művész (1981)
• Kossuth-díj (1991)
• A Magyar Filmszemle életműdíja (1999)
• Hazám-díj (2005)
• A Magyar Mozgókép Mestere (2005)
• Prima díj (2007)

Források

• Gaál István-portré
• Filmkultúra.hu

További információk

• Elhunyt Gaál István filmrendező
• Odeon.hu