„Örökmozgó” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Dsebi99 (vita) szerkesztéséről Hidaspal szerkesztésére)
== Történelem ==
 
Az örökmozgó megépítése az emberiség vágyálma, amióta energiát fogyasztunk a mindennapokban. Feljegyzések maradtak fent a X10. századból, melyek örökké forgó kerekekről mesélnek. Az első komoly kísérletek a [[15. század]] elején történtek Angliában, ám a kísérletről igazán hihető eredmények nem születtek. 1712-ben egy fiatal német vándororvos, [[Johann Bessler]] Gerában mutatta be első örökmozgó kerekét. A kerék ki volt kötve, de amint a kötelet eloldották, a kerék felgyorsult, majd kb. 26 fordulat/perc [[sebesség]]gel állandóan forgott. [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] többször is megvizsgálta személyesen, megállapítva, hogy a kereket belső energiaforrás nem hajthatja.
Ebben az időben már elterjedt az a nézet, miszerint az örökmozgó nem létezik, így a találmány nem kapott sok figyelmet. [[Isaac Newton]] is hallott a dologról, foglalkozni azoonban nem akart vele, mivel véleménye szerint a fizika törvényei tiltják az ilyen szerkezeteket. Bessler szigorúan titkolta a kerék működését, annyit azonban elmondott, hogy a lényeg a belső elrendezés. Tudjuk ugyanis, hogy a kerék forgott, és tudjuk azt is, hogy a belsejében állandóan súlyok csúszkáltak (a kerrékről részletesen ír könyvében [[John Collins]].
[[1775]]-ben a [[franciaország]]i Tudományos [[Akadémia]] bejelentette, hogy nem foglalkozik többé örökmozgókkal.
Amint megjelent az [[elektromosság]], azzal is próbáltak örökmozgót készíteni. Az [[1920]]-as években a [[Noether-tétel]] felfedezése után újra "fellendült" az ilyen eszközök építése, de minden feltaláló megtartotta a titkot.
 
== Korunk áltudománya(ál)tudománya ==
 
Látjuk hát, hogy mindenki, aki egy örökmozgóval állt elő, eltitkolta találmánya lényegét, amiért az eszköz működési elvét nem lehetett ellenőrizni. Sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna. Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. Legismertebb közülük a kutató-fejlesztő mérnök [[Egely György]]. Könyveiben (pl. [[Tiltott találmányok]] részletesen bemutatja az eszközöket és megpröbálja megmagyarázni (nem)működésüket. Ha a találmány valóban működne, akkor ezt bizonyítani tudná a berendezés eladásával, ahol a vásárlók maguk tapasztalhatnák energiaköltségük jelentős csökkenését. Eddig azonban ilyet nem sikerült produkálni.
 
Látjuk hát, hogy mindenki, aki egy örökmozgóval állt elő, eltitkolta találmánya lényegét, amiért az eszköz működési elvét nem lehetett ellenőrizni. Sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna. Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. LegismertebbAz közülükegyik egik legismertebb magyar, aki ezzel a témával foglalkozik a kutató-fejlesztő mérnök [[Egely György]]. Könyveiben (pl. [[Tiltott találmányok]], lásd a lap tetején) részletesen bemutatja az eszközöket és megpröbálja megmagyarázni (nem)működésüket. HaNapjainkban anem találmánylétezik valóbanhivatalosan működne, akkor ezt bizonyítani tudná a berendezés eladásával, ahol a vásárlók maguk tapasztalhatnák energiaköltségük jelentős csökkenését. Eddig azonban ilyet nemelfogadott sikerültműködő produkálniörökmozgó.
== Lásd még ==
* [[Maxwell-démon]]
130

szerkesztés

Navigációs menü