„Gurics György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 2013-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
22. sor: 22. sor:


==Edzői pályafutása==
==Edzői pályafutása==
A [[Testnevelési Főiskola|Testnevelési Főiskolán]] 1960-ban birkózó szakedzői, majd 1972-ben birkózó mesteredzői oklevelet szerzett. Már visszavonulása előtt, 1960-tól a ''Sztálinvárosi Vasas'', illetve a ''Dunaújvárosi Vasas'' edzője, illetve a magyar birkózóválogatott keretedzője volt. Visszavonulása után a magyar birkózóválogatott vezetőedzője lett. E posztot 1978-ig töltötte be, majd 1983-ig a ''[[BVSC]]'' ''(Budapesti Vasutas Sport Club)'' vezetőedzője volt.
A [[Testnevelési Főiskola|Testnevelési Főiskolán]] 1960-ban birkózó szakedzői, majd 1972-ben birkózó [[mesteredzői]] oklevelet szerzett. Már visszavonulása előtt, 1960-tól a ''Sztálinvárosi Vasas'', illetve a ''Dunaújvárosi Vasas'' edzője, illetve a magyar birkózóválogatott keretedzője volt. Visszavonulása után a magyar birkózóválogatott vezetőedzője lett. E posztot 1978-ig töltötte be, majd 1983-ig a ''[[BVSC]]'' ''(Budapesti Vasutas Sport Club)'' vezetőedzője volt.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2013. szeptember 15., 06:45-kori változata

Gurics György (Dunapentele, 1929. január 27.2013. szeptember 10.[1]) olimpiai bronzérmes, világbajnok birkózó, edző, Pásztor Erzsébet világbajnok kézilabdázónő férje.

Sportpályafutása

1946-tól a Ganz TE, majd 1949-től a Budapesti Honvéd birkózója volt. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindkét fogásnemben versenyzett, de kiemelkedő eredményeit kötöttfogásban érte el. Pályafutása első felében középsúlyban, majd félnehézsúlyban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartozott. A magyar küldöttség tagja volt az 1952. évi helsinki, az 1956. évi melbourne-i és az 1960. évi római olimpián. Rómában mindkét fogásnemben olimpiai résztvevő volt. 1952-ben a kötöttfogású birkózás középsúly súlycsoportjában bronzérmes lett. Pályafutása alatt összesen négy világbajnoki érmet nyert, 1961-ben Jokahomában a kötöttfogású birkózás félnehézsúly súlycsoportjában világbajnoki címet szerzett. Ezen a világbajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen, összességében a magyar birkózósport negyedik világbajnoki aranyérmét. 1961-ben az év sportolójává választották. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.

Sporteredményei

  • kötöttfogásban:
    • olimpiai 3. helyezett (középsúly: 1952)
    • olimpiai 5. helyezett (középsúly: 1956)
    • világbajnok (félnehézsúly: 1961)
    • kétszeres világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1955 ; félnehézsúly: 1958)
    • világbajnoki 3. helyezett (középsúly: 1963)
    • világbajnoki 4. helyezett (középsúly: 1962)
    • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1951)
    • kilencszeres magyar bajnok (középsúly: 1951, 1952, 1955, 1956, 1962 ; félnehézsúly: 1957, 1958, 1959, 1961)
    • kétszeres magyar csapatbajnok (1961, 1962)
  • szabadfogásban:
    • világbajnoki 6. helyezett (középsúly: 1954)
    • hétszeres magyar bajnok (középsúly: 1949, 1950, 1952, 1954, 1955 ; félnehézsúly: 1957, 1958)
    • háromszoros magyar csapatbajnok (1953, 1954, 1956)

Edzői pályafutása

A Testnevelési Főiskolán 1960-ban birkózó szakedzői, majd 1972-ben birkózó mesteredzői oklevelet szerzett. Már visszavonulása előtt, 1960-tól a Sztálinvárosi Vasas, illetve a Dunaújvárosi Vasas edzője, illetve a magyar birkózóválogatott keretedzője volt. Visszavonulása után a magyar birkózóválogatott vezetőedzője lett. E posztot 1978-ig töltötte be, majd 1983-ig a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vezetőedzője volt.

Jegyzetek

  1. Meghalt Gurics György. birkozoszov.hu, 2013. szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. szeptember 11.)

Források

További információk