„Zirc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
német név |
|||
131. sor: | 131. sor: | ||
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}} |
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}} |
||
[[Kategória:Bakony]] |
|||
[[Kategória:Magyarország városai]] |
[[Kategória:Magyarország városai]] |
||
[[Kategória:Veszprém megye települései]] |
[[Kategória:Veszprém megye települései]] |
A lap 2013. szeptember 5., 23:21-kori változata
Zirc | |||
Az apátság légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Kistérség | Zirci | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Ottó Péter (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8420 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6522 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 189,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 37,40 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″ | |||
Zirc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zirc (németül: Sirtz[3]) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa".
Fekvése
Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25 km-re északra, Pápától 45 km-re keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 km távolságra van.
Nevének eredete
Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik.
A település története
Története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, amely a XV. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. [4] Első apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása. [5]
A település 1984-ben kapott városi jogot.
Településrészek: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor
Nevezetességei
Apátsági templom
A város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.
Ciszterci apátság
A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum [6] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.
A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.[7]
Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház
A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.
Agrárműszaki gyűjtemény
A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.
A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület
Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.
Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár
A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.
Turistacélpontok
A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.
Egyéb
- Zirci Buli: 1991 óta minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre kerül a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.[8]
Híres emberek
- Itt született
- Reguly Antal (1819. július 11. - 1858. augusztus 23.) nyelvész, a finnugor népek kutatója;
- Köves János (Zirc, 1882. január 8. – Budapest, 1977. október 21.) állatorvos-doktor, a sertések fertőző betegségei magántanára (1917), egyetemi nyilvános rendkívüli tanár (1937), az állatorvos-tudományok doktora (1952), a járványtan címzetes egyetemi tanára (1963), a Phylaxia Szérumtermelő Rt. alapító igazgatója, vezérigazgatója majd műszaki vezetője (1912-1952). Köves János az oltóanyag-termelésben iskolát teremtett.
- Czeiner Nándor 1850. május 25. - Budapest, 1928. május 21.) szőlészeti szakember;
- Szépligeti Győző (1870-ig Schönbauer ) (1855. augusztus 21. – Budapest, 1915. március 24.) tanár, zoológus, entomológus;
- Bér Júlia (1911. május 8. - 2012. június 10.) festő-grafikus;
- Borenich Péter (1940. május 4. - ) rádiós szerkesztő, dramaturg;
- Galambos János (1940. szeptember 1. -) matematikus
- Schranz Lajos (1943. június 11. -) festőművész
- Hebling János (1954- ) lézerfizikus;
- Szabó Tamás József (1956. október 30. - ) püspök;
- Nagy Zoltán (1957. augusztus 3. -)jogász, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese;
- Baky György (1957. június 18. -) gépésztechnikus, politikus (SZDSZ), Bakonybél korábbi polgármestere (1990-1994);
- Freund Tamás (1959. -) Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas neurobiológus, tanszékvezető egyetemi tanár;
- Hullan Zsuzsa (1961. szeptember 25. -) színésznő;
- Gámentzy Eduárd (1963. február 19. -) költő;
- Horváth Lajos Ottó (1963. augusztus 16. -) színész;
- Beke Ivett (Yvette) (1976. augusztus 21. -) playmate;
- Vesztergom Andrea (1977. május 16. –) költő;
- Földesi Barnabás (1980. szeptember 4. -) festőművész;
- Fehér Tiborné Turi Mária festőművész.
- Itt hunyt el
- I. András magyar király 1060. decemberében
- Itt élt
- Újfalussy Márton, a zirci apátság első apátja (+1678)
Testvérvárosai
- Nivala, Finnország (1998)
Jegyzetek
- ↑ Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Zirci Ciszterci Apátság - Rendtörténet Európában
- ↑ A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században
- ↑ [1] A Bakonyi Természettudományi Múzeum honlapja
- ↑ [2] A zirci apátság honlapja
- ↑ [3] A Zirci Buli honlapja