„Zilah magyar irodalmi és művelődési élete” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Közben a közönség elé lépnek a helyi műkedvelők is: 1898-ban [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''A három testőr'' c. darabját mutatják be, amelynek különlegessége, hogy az egyik szerepet benne [[Ady Endre]] alakította.
 
A kulturális élet e századfordulós megpezsdülésének nevezetes eseményeként 1902-ben felavatják [[Fadrusz János]] két alkotását: [[Wesselényi Miklós]] – „a történelmet élt magyar földnek a modern világra szült valóságos géniusza” (Ady) – szobrát és az 1919 után eltüntetett Tuhutum-emlékmű­vet, felépül a város kultúrháza, s a tehetősebb polgárok batárba ülve bejárnak [[Kolozsvár]]ra egy-egy [[színházművészet|színház]]i előadásra vagy [[hangverseny]]re.
 
Az 1918 előtt 90%-ban magyar város nemzetiségi összetétele [[trianoni békeszerződés]] után jelentős mértékben megváltozott (az 1930-as román népszámlálás szerint a románság lélekszáma már 24,76%). Az állami hivatalok feltöltődnek az új hatalom – részben a [[Szilágyság]] román vidékeiről, részben a [[Regát]]ból betelepedő – tisztviselőrétegével. E körülmények között a Wesselényi Kollégium (amelynek 1923-ban megvonták a nyilvánossági jogát, s csak egykori diákja, [[Iuliu Maniu]] segítségével sikerült azt visszaszerezni) és az egyház a magyar szellemi élet bázisa. De a két világháború között is működött a zilahi Kaszinó (158 taggal), az Iparos Olvasóegyesület (1929-ben 214 taggal) és a Polgári Olvasóegylet is. A Kollégiumnak a 18. században alapított, több mint 17 000 kötetes könyvtára mellett [[Seres Samu]] 1900-ban létrehozott kölcsönkönyvtára is az olvasni vágyók rendelkezésére állt. A helyi magyar könyvtermelés legnagyobbrészt Seres Samu nyomdájából került ki (az 1918–40 közötti időszak 48 kiadványa közül 46, a 6 helyi magyar lapból 4).
146 763

szerkesztés

Navigációs menü