Eger-patak (Heves vármegye)

Eger-patak
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	68 km
Vízhozam	2,6 m³/s a torkolatnál m³/s
Vízgyűjtő terület	892 km²
Forrás	Heves–Borsodi-dombság, Magyarország
é. sz. 48° 06′ 39″, k. h. 20° 17′ 18″48.110805555556, 20.288388888889
Torkolat	Tisza
é. sz. 47° 40′ 44″, k. h. 20° 42′ 47″47.678805555556, 20.713111111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Eger-patak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Eger-patak Maklár és Szihalom közt

Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, melynek jobb oldali mellékfolyója. Az Egri kistérség, illetőleg a Bélapátfalvai kistérség majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme.

A patak kialakulása valőszínűleg a miocén időszakban kezdődött el, amikor is a Bükk hegység mintegy 3-400 méternyit emelkedett és így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult és elkezdődött a máig tartó karsztosodás és a vízhálózat kialakulása.

A 20. században és már a korábbi évszázadok során is a vízfolyás fölsőbb szakaszain vízimalmok sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom.

Az Eger-patak útja során 9 községen halad át, vízgyűjtő területe pedig 2 további várost érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye: Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is kistérségi központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

Nevének eredete, elnevezései

A patak nevét a legmeghatározóbb és egyben legnagyobb településről, Egerről kapta, amelyen útja során keresztülfolyik. Nagytályától kezdve a patak alsóbb folyásain Rima-patak néven ismerik. A rima szó a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint három különböző jelentéssel bír: 1. ’felháborodást, mérgelődést okozó, megvetésre méltó’, 2. ’savanyú’, 3. ’ringyó, szajha‘. A rima szó bizonytalan eredetű és a 19. század elején tűnt fel. A latin rima pudendi például a szeméremrés latin neve, melyből a rés szót jelenti. A rima szó Károli Gáspár Bibliafordításában is szerepel (Ezékiel 16, 30-35.). A rima szó felbukkan Arany János Hamlet című műfordításában is, valamint Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán című költeményében is. Ezen felül egy jóval korábbi magyar irodalmi emlék is említi, méghozzá Dugonics András: Etelka című műve, amely 1788-ban született.

Eredete

Az Északi-középhegység részét képező Heves–Borsodi-dombságban ered, Balaton községtől északnyugatra a Vajda-kút nevet viselő forrásból.

Lefolyása

A Bél-kő Bélapátfalván, előtérben az egykori cementgyár víztározójával

A Heves-Borsodi dombság délkeleti szélétől indulva a Bükk hegység nyugati lábánál halad Eger városáig, ahonnan a Bükkalján, majd az Alföld északi szegélyén át torkollik a Tisza folyóba. A patak vízgyűjtőjének magasabban fekvő részei az Északi-középhegységhez, míg a délebbi részei az Alföldhöz tartoznak. Az Eger-patak forrásvidékétől kezdve a Bükk délnyugati oldalának észak-déli tájolású völgyében halad. Nagytályánál válik ki belőle az Eger-csatorna, illetve innentől nevezik Rima néven a helyiek. Az Eger-csatorna Makláron keresztülvágva Füzesabony felé veszi az irányt, majd Poroszló közelében éri el a Kiskörei-víztározót. A csatornát eredetileg öntözési céllal építették, ám mára csak igen ritkán engedik az Eger-patak vizét erre. A patak Nagytályától kezdődően erősen módosított, rendezett medrű, melyet az árvízvédelem és a nagyvíz esetén fellépő rombolóhatás miatt kell fnntartani. Az Eger-csatorna szintén a nagytályai duzzasztóműnél kezdődő mederrésze szintén erősen módosított medrű csatorna, amelyen eséscsökkentő fenéklépcsőket, helyi nevén zúgókat hoztak létre. Ilyen eséscsökkentő fenéklépcső található Makláron a Templom téren, illetve a Református templom háta mögötti szakaszon. A Nagytálya és a maklári Református templom közti szakasz kiépített, betonlapokkal burkolt mederburkolattal rendelkezik.

Az Eger-patak későbbi útja során átvág a Borsodi-Mezőségen, majd Borsodivánka közelében, Egerlövőnél éri el a Tisza folyót. Az Eger-patak vízgyűjtőjéhez tartozik a Bükk-hegység legmagasabb pontja, az Istállós-kő is a maga 959 méteres tengerszint feletti magasságával. A vízgyűjtőterület domborzata a hegyvidéktől a síkságig terjed. A Bükkalján a terület legnagyobb magasságai 130 és 480 méter közt váltakoznak, míg a síkvidéki, hordalékkúp síkságon sehol sem érik el a 200 méteres tengerszint feletti magasságot. Az Eger-patak vízgyűjtő területén nagyobbik részben agyagpala és homokkő építi fel a térség domborzatát, helyenként szigetszerűen kiemelkedő mészkődombokkal tarkítva. A lepusztulási lépcsők, lejtőcsúszások, súvadások jellemzőek a felszín arculatára. A délebbi részeken homokos, márgás, agyagos üledéktakaró borítja a vidéket, keletebbre kiterjedt lignittelepekkel a felszín alatt, melyet elsősorban Bükkábrány térségében bányásznak. Az Eger környéki dombok jellemző alkotóeleme a riolittufa is, melyet előszeretettel használnak a helyiek könnyen vájható volta miatt pincerendszerek kiépítésére, illetve építkezésekhez.

Az Eger-patak tájformáló szerepe

A patak mentén fekvő domboldalak és hegyhátak komoly eróziónak vannak kitéve

Az Eger-patak tájformáló szerepe kettős, egyszerre épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől. Így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző a folyó ilyen irányú tevékenysége. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké.

A patak viszonylag kis mennyiségű hordalékot szállít, amely a felső szakaszon még nagyobb méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, az Eger-patakon jellemzően kialakulnak a zátonyok, amelyek ebből a hordalékból származnak. A vízszint ismételt növekedésével a zátonyok is eltűnnek, a vízfolyás tovább szállítja a hordalékát. Jellemzően zátonyos rész az Eger-patak Nagytálya és Szihalom közötti szakasza, ahol az utóbbi évek csapadékszegény időjárási ciklusai idején a zátonyok igencsak elszaporodnak. A hordalék természetes hosszirányú átjárhatósága, azaz a víz sodrása által való lemosódás, lentebb jutás a nagytályai duzzasztómű, illetve az Eger-csatorna eséscsökkentő fenéklépcsői miatt akadályoztatva van.

A laza szerkezetű, üledékes felszíni takaróval borított síkvidékeken keresztülhaladó vízfolyás mélyen belevájja magát a puha kőzetbe, ezért itt megfigyelhetők a magasabb partok. Ilyen szakaszok elsősorban Andornaktálya és Nagytálya, valamint Maklár és Szihalom között. Ezeken a helyeken fokozottabb földcsuszamlás veszély alakulna ki, ha a part menti növénytakaró nem szőné át gyökérzetével a partfalakat, mivel a patak fokozatosan aláássa a szőlőhegyoldalakat.

Ma már nem jellemzőek az Eger-patak mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak ki. Ezekből a legnagyobbak a maklári síkon voltak megtalálhatók. Az Eger-patak építőmunkájaként jöttek létre a kissebb, elenyésző méretű hordalékkúpok, amelyek esetenként szigeteket is létrehoznak a mederben.

Vízrajzi adatai

A hossza a forrásától a torkolatáig: 68 km. Vízgyűjtő területe: 892 km². Esése 207 méter, melynek jelentős része, 160 méter az Eger feletti 25 kilométerre esik. A patak vizének sebessége közepes vízállás esetén 1-1,5 m/s. A patak vízhőmérséklete 0-25 °C közt ingadozik az év folyamán. Az Eger-patak mélysége, szélessége és így sebessége nagyban különbözik az egyes szakaszokon. Általában elmondható, hogy a felső jellegű szakaszokon a patak keskeny és mély. A patak szélességét illetően jól látszik egyfajta növekvő tendencia a vízhozam növekedésével. Így míg Mikófalvánál az Eger-patak pusztán 1-2 méter széles, a maklári Rima-hídnál már eléri a 3,5 méteres szélességet, míg az alsóbb folyásán pedig akár 5 méter széles is lehet.

A patak vízszintje nem állandó, főleg tavasszal, elsősorban a hegyvidéki hó elolvadásakor, illetve a felsőbb szakaszokon lezúduló nyári felhőszakadások alkalmával emelkedik jelentősen a vízszint. Ezek az áradások alapvetően másként sújtják a különböző szakaszokat. Azon részeken, ahol az ártér meglehetősen kicsi, ilyen a felső szakasz, jóval nagyobb áradások lehetnek, mint a vízfolyás lejjebbi szakaszain, viszont a nagy esés miatt hamarabb le is vonul az ár, míg ez az alsó szakaszokon hosszabb ideig is eltarthat. Árvíz kialakulására egy másik lehetséges mód, ha a megfagyott jég felduzzasztja a felülről áramló vizet, illetve a patak a magával hozott hordalékkal eltömíti valamelyik híd alját. Az Eger-patak átlagos vízhozama Almárnál (Eger városrésze)0,193 m3/s. A patak vízminőségének állapota megfelelő. A patak vízminőségi mutatói az alábbiak szerint alakulnak:

• oxigén háztartási mutatók: II.-III. osztály
• tápanyag háztartási mutatók: II.-III. osztály
• mikrobiológiai mutatók: II.-III. osztály
• szerves és szervetlen mikro-szennyezők: II. osztály
• egyéb komponensek: I.-II. osztály

Az Eger-patak főbb árvizei

Az Eger-patak legnagyobb áradásait a nyári felhőszakadások során a magasabban fekvő területekről lezúduló hatalmas vízmennyiség okozza. Eger története során számos alkalommal volt elszenvedője e, amúgy békésen folydogáló kis patak megáradásakor annak dühöngő erejének. Ilyen nagy árvizek Eger történetében 1757. szeptemberében, 1766-ban, 1787-ben, 1813-ban, 1857-ben, illetve a legnagyobb pusztítást az 1878. augusztus 31-i árvíz okozta. Ez utóbbi vízszintjeit a városban több helyütt emléktábla őrzi, példának okáért a Jókai utcában és a Bajcsy Zsilinszky utcában is.

A patak 1757-ben még másképpen nézett ki, mint manapság, ugyanis ekkor még a belvárosban is több ágra oszlott, kis szigeteket hozott létre és az ekkori krónikák szerint jóval bővizűbb volt, mint manapság. A patak pusztításait megelőzendő, Eszterházy Károly püspök 1771-ben megkezdte egy kőgát kiépíttetését a patakra merőlegesen. Ez a kőgát, melynek elnevezése Posuerunt, mintegy 226 méter hosszúságú, 4 méter széles és 5 méter magas kőgát, amely a Cifrakapu térnél húzódott. Ez a gát jó szolgálatot tett az 1813. szeptember 11-i, az 1814. február 22-i és az 1814. augusztus 15-i árvizek ellen.

Az egri Érsekkerten keresztülfutó Táncsics Mihály sétány és a városi strandhoz vezető gyalogoshíd az Eger-patak felett

Az 1878. augusztus 31-i árvízről Breznay Imre helytörténész munkái és a korabeli újságok leírásai adnak széleskörűbb betekintést. Ezen a napon a városban este 10 óra és éjfél között mintegy 47 miliméternyi eső hullott, ám a várostól északra fekvő területeken, elsősorban a Bélapátfalva tőszomszédságában fekvő Bél-kő vidékén ennél jóval több csapadékmennyiség hullott le igen rövid időn belül. A hirtelen jött nagy mennyiségű csapadékvizet az Eger-patak viszonylag sekély medre nem volt képes magában tartani, ezért a lezúduló víztömeg nagy pusztítást végzett a várostól északra fekvő Szarvaskőn, valamint Felnémeten már kilépett a patak a medréből. A Posuerunt kőgát csak ideig-óráig volt képes megakadályozni e hatalmas víztömeg bezúdulását a városba, amely miatt a mai Északi-lakótelep, vagy helyi nevén Csebokszári területét egyetlen összefüggő vízfelületté változtatta. Ám még ez a várfalszerű építmény sem volt képes ekkora víztömeget megtartani és hajnali 3 órakor átszakadt a gát. A felgyülemlett hatalmas víztömeg pedig rázúdult az alvó városra. A korabeli leírások alapján a város belső magját érintette legfőképpen az árvíz, amely kőházakat és kőhídakat döntött romba és a belvárosban 3-7 láb magasra ért a vízsszint. A károk elérték a miliós nagyságrendet. Elsősorban a belvárosban települt kereskedő réteget sújtotta a pusztítás.

Ekkor még állt az Érsekkert déli kőfala, amely visszaduzzasztotta a belváros felől érkező víztömeget. A víz mélysége a Líceum északnyugati sarkánál 1 méter 26 cm volt, a Hartl-házban a mai Uránia mozinál 1 méter 90 cm volt, a Széchenyi utca más részein 2 méter 5 cm volt. A Dobó téren lévő Bajzáth-háznál (mai Neumeier-ház) 2 méter 32 cm, a Dálnoky-háznál (mai Forst-ház) 2 méter 49 cm volt a víz mélysége, de még a kicsivel magasabban fekvő Minorita templomban is 50 cm volt a víz. A belvárosban a mai Mecset utcában, a régi Kígyó közön 3 méter 35 cm-es vízállást mértek. Reggel hét órától gyorsabb apadás indult meg a patakon, amikor az Érsekkert déli kőfalát kidöntötte a víz. A víz délelőtt 9-10 órára levonult a belvárosból. Az árvíz csak a Barátok-hídját kímélte meg. A víz elmosta a vasúti töltést Eger és Kistálya közt a Füzesabony–Eger-vasútvonalon. A legpusztítóbb egri árvíznek 8 halálos áldozata volt.

1878. szeptember 27-én újabb árvíz pusztított, ekkor a Mecset utcában 2 méter 24 cm volt a vízállás. Ezek után komolyabb áradás vonult még le a patakon 1900. április 30-án, 1913. augusztus 7-én, 1998. július 25-én, illetve 1999. augusztus 17-én.

Mellékvizei

A Bekölcei-patak Mikófalvától északra ömlik bele. A Recska-patak Bélapátfalva felszíni vizeit gyűjti össze és ugyanitt torkollik bele az Eger-patakba. A Villói-patak Egercsehiből szállítja a csapadékvizet a patakba. A Gilitka-patak Szarvaskőnél, az Almár-patak pedig az almári vasúti megállóhelynél folyik bele. A Tárkányi-patak Eger Felnémet nevű városrészében csatlakozik az Eger-patakhoz. A Csincse egy további vízfolyás, amely szintén az Eger-patakot duzzasztja.

Flóra

A zöldmoszatok nyáron, a lassan áramló vizekben elszaporodva zöldre festik a vizet.A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók. A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a patak mellett. A füzes cserjéseket itt-ott kőrisfa, éger, jegenye, fehér és fekete nyárfák tarkítják. A fás szárú növények mellett több kúszónövény vadszőlő, vadszeder és komló jellemző. A patak partján Egertől kezdődően több helyütt összefüggő Ártéri japánkeserűfű sarjtelepek borítják. A pataktól távolabb eső területeken mezőgazdasági művelést folytatnak.

Fauna

A vízi szerves hulladék lebontói a fenéken lakó örvényférgek, a laposférgek és a giliszták. A különböző ízeltlábúakat a patak lassú szakaszain lehet fellelni. Ide tartoznak a vízipoloska és a molnárpoloska. A patakban sok a tegzes, a bolharák és az alsóbb részeken az árvaszúnyog. A gyöngyösi Mátra Múzeum gyűjtése alapján több ritka ízeltlábú faj megtalálható az Eger-patak vidékén Almár és Eger környékén, többek közt: Lygus gemellatus, Lygus pratensis, Tingis cradui, Catoplatus carthusianus, Catoplatus fabricii, Catoplatus nigriceps, Dictyla echii, Berytinus montivagus, Lygaeus equestris, Lygaeus saxatilis, Melanocoryphus albomaculatus, Raglius (Rhyparochromus) vulgaris , Coreus marginatus , Ceraleptus gracilicornis, Corizus hyosciami, Rhopalus parumpunctatus, Stictopleurus punctatonervosus, Acanthosoma haemorrhoidale, Aelia acuminata, Eurydema oleraceum.

Jégmadár

Vidra

Az Eger-patak halállománya viszonylag szegény, jellemző halállományára mindössze egy-két halfaj ismeretes. Legjellemzőbb halfajai a domolykó, a pisztráng és a jászkeszeg.

A sekélyebb hínáros társulások és a holtágak gazdag állatvilággal rendelkeznek. Elsősorban a hínárosokban találkozni a szúnyog és a vízipoloska fajokkal, de sok csigafaj (elsősorban éti csiga) is itt talál menedéket. A holtágak élővilága hasonló a hínároséhoz, de itt még kétéltűek és hüllők is szép számban honosak. A legjellemzőbb állatfajok a varangyos béka és a vízisikló.

Az Eger-patak ártere számtalan madár- és emlősfajnak is életteret biztosít. Szintén minden folyószakaszon megjelennek a récefélék és a vadlibák. Elsősorban a Tisza környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürke gémet, vörös gémet, fehér gólyát, füsti fecskét és molnár fecskét. A felsőbb szakaszokon a jégmadár is előfordul. A ragadozókat elsősorban a vörös róka és a görény képviseli. A nagy kiterjedésű erdőkben, főleg a felső szakaszon a terület természetes eltartó képességénél nagyobb nagyvadállomány (őz, szarvas, vaddisznó) is található. A nagyvadak számát etetéssel tartják fent és a kipusztított nagyragadozók hiányában vadászattal ritkítják. Egertől fentebb vidrákkal is lehet találkozni a patak partja mentén.

Halgazdasági jelentősége

Jászkeszeg

Sebes pisztráng

Jellemzően horgászható halfajai: domolykó, pisztráng, jászkeszeg. Az Eger-patak halászati jogát a magyar államtól a MŰHOSZ (Műlegyező Horgászok Országos Szövetsége) bérli Eger-Felnémettől a nagytályai zsilipig terjedő szakaszon. Az egyesület évről-évre mintegy 10 000 darab sebes pisztrángot telepít a patakba, valamint jászkeszeget is telepítettek már, de ez utóbbit csak kísérleti jelleggel. Az egyesület szabályai alapján az érintett szakaszon minden év április elseje és június 15-e közt tilos domolykót és jászkeszeget kifogni.

Környezetvédelem

Az Eger-patakot viszonylag sok környezeti kár érte, természetes élővilága nagyrészt kipusztult. Az Eger-patak menti területeken az 1970-es években kezdték el kijelölni a szemétlerakó helyeket, ám ekkortájt nemigen vették figyelembe a környezet megóvását, illetve a hulladéklerakók korszerűtlenül, környezetszennyező módon működtek. A korábbi évtizedekben hulladéklerakók üzemeltek a következő településeken: Andornaktálya, Eger (három darab is), Felsőtárkány, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Ostoros. Az egyre szigorodó jogszabályi környezet miatt a korábbi lerakók nagyobbi részét már bezárták, ám ezeknek a helyeknek a rekultivációja nem történt meg. A már bezárt lerakók továbbra is veszélyeztetik a környezetet és a felszín alatti vízkészletet, valamint a talajokat is szennyezik tovább. Az érintett térségben több helyen természet-, víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny terület található. A korábbi évtizedekben az egyáltalán nem létező, illetve csak később elinduló rendszeres hulladékelszállítás részleges igénybevétele miatt mind a mai napig kezeletlen, illegális lerakókban heverő hulladékok szennyezik a környezetet. Ezek felszámolása ugyan folyamatban van, de a teljes felszámoláshoz az érintett területek talajának kicserélésére, vagy szűrésére lenne szükség. A patak felsőbb folyásán kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik: Balaton, Bélapátfalva, Mikófalva, Egercsehi. A térségben jeletős a karsztforrások száma. Ennek és a szennyvízberuházásoknak köszönhetően a patak felső folyásán a vízminőség kiváló. Az Eger-patak völgye Andornaktálya és Maklár közelében vízbázis forrás, ahonnan a környező településeket és Egert is ellátják ivóvízzel. Az Eger-patak teljes vízgyűjtő területén harmadik fokozatú (nitrogén és foszfor eltávolító) szennyvíztisztítást kell biztosítani. A patak felső-középső folyásán is kiépített a szennyvízhálózat, így csatornázott Eger, Felsőtárkány, Novaj, Ostoros, Noszvaj, Maklár, Andornaktálya, Nagytálya és Szarvaskő is. A csapadékvízelvezetés többnyire nyílt árkos, útmenti árkokkal történik, zárt csapadékelvezető rendszerrel csak Eger, Füzesabony és Mezőkövesd rendelkezik. A csapadékvíz szennyezőanyagoktól való megtisztítása jelenleg nem megoldott, így a településekről olaj, nehézfémek és növényvédőszerek mosódhatnak be az Eger-patak vizébe.

A hiányosságokat felismerve az 1970-es évektől a folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek az Eger-patak vízgyűjtőterében és közvetlen közelében.

Kerecsensólyom is előfordul a vidéken

Ezek a nemzeti parkok, természetvédelmi területek jelenleg a következők:

• Bükki Nemzeti Park (1976 óta védett, Heves Megyében a park 14158 hektárnyi területen terül el)
• Bél-kő
• Nagy-Eged (1978 óta védett, 21 hektárnyi területen fekszik)
• Eger védett fái (1978-ban és 1982-ben jelölték ki a város helyi jelentősségű védett fáit)
• Érsekkert (8 hektárnyi területe 1996 óta védett)
• Mészhegy és Nyerges-tető (1996 óta áll védelem alatt 126 hektárt kitevő területe)
• Kőlyuktető Természetvédelmi Terület
• Ostoros-Novaji gyepek helyi jelentősségű védett természetvédelmi terület (159 hektárnyi területe 2001 óta élvez védettséget)
• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet (Füzesabony és Poroszló közelében)
• Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet (a pataktól keletebbre fekvő terület)
• Tisza-tavi madárrezervátum

Ezen kívül Natura 2000-es természetvédelmi területek a patak mentén:

• Bükk Fennsík (14080 hektárnyi kiterjedésű)
• Szarvaskő (496 hektár)
• Várhegy, Nagy-Eged (1991 hektár)
• Ostoros-patak menti erdős puszta (44 hektár)

Történelmi hasznosítása

Az Eger-patak egykoron 19 vizimalmot hajtott. A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte és az általa készített felmérés alapján 7 malmot sorolt fel az Eger-patak mentén. Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, amely szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt. Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés. Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található Kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el. A Kallómalom elnevezése innen ered. Ezen malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalan malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobb oldalt, a káptalan birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.

Mára ehhez hasonló zúgók, duzzasztóművek maradtak az Eger-csatorna Nagytálya és Maklár közti szakaszán

A 19 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén a folyás sorrendjében:

• Füzér malom (Eger)-Szarvaskő,
• Rizskásamalom (Eger)-Felnémet,
• Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
• Kallómalom (E malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca),
• Práff-malom,
• püspöki malom,
• A mai strand területén volt egy darálómalom,
• A vágóhíd tájékán volt a városi malom,
• Adamcsek-malom,
• Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya,
• Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak,
• Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
• Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van
• maklári felső malom, (Sumi-malom)
• maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
• Városrévi-malom (Füzesabony)*,
• Király-malom (Füzesabony)*,
• mezőtárkányi malom,
• egerfarmosi malom és az
• egerlövői malom.

A füzesabonyi malmok közül az egyik az 1600-as években Szelim aga uralma alá tartozott. Az Eger-patak korábbi medrének feltárásakor az ott lévő falmaradványokról a régészek megállapították, hogy a korábbi vizimalom épülete középkori eredetű. A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vizimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.

Hajózhatóság

A hajózás a vízfolyás sekély volta miatt, illetve a sűrű növényzet és a mederkotrás hiánya miatt nem lehetséges a patak teljes hosszán, csak egyes igen rövid szakaszokon. Az Eger-patakon éppen ezért nincs és nem is volt jellemző az áruszállítás, így az erre a célra kiépített kikötőkkel sem lehet találkozni.

Vízenergia

Az Eger-patakon az energiát hasznosítandó számtalan vízimalom épült elsősorban a gyorsabb sodrású szakaszokon, így Egerben, Andornaktályán, Nagytályán, Makláron, Füzesabonyban, és a Mezőszemerénél. Az Eger-patak mentén nem alakítottak ki duzzasztóműveket a vízenergia hasznosítására. A patak vizét öntözési célokra használják fel napjainkban is, mely tevékenységet itt-ott, kiépített duzzasztóművek (úgy nevezett zúgók) segítik.

Halászat

Valaha az Eger-patakon kis mértékű halászat folyt. Az Eger-patak környéki településeken is éltek halászok. A 20. században azonban a vízfolyást ért nagyfokú szennyezések miatt halállománya nagyban lecsökkent, így a halászat is szinte teljes mértékben eltűnt a patak partjáról. Mindössze hobbihorgászokat találni manapság a patak partjain. Egyedül a Tisza-tónál maradt meg a kereskedelmi célú halászat, de ott is nagyban korlátozódott.

Turizmusa

Az Eger-patak mind az aktív, mind a passzív kikapcsolódás egyik kedvelt helyszíne. A patak mellett épült számtalan idegenforgalmi látnivaló csábítja a turistákat elsősorban Bélapátfalva, a megyeszékhely Eger, és környéke, a Bükki Nemzeti Park. Az aktívabb kikapcsolódásra vágyók számára az Eger-patak mint horgászhely funkcionál. A patakon időnként evezős vízisportot űző amatőr sportolók is feltűnnek. Az Eger-patak mentén egyre nagyobb mértékben terjed el a kerékpározás is. Eger és Felsőtárkány közt kiépült a keresztülvezető kerékpárút, de a patak alsóbb szakaszain is (elsősorban Makláron és a Tisza-tó körül) lehetőség van a biztonságos kerékpározásra. Az Eger-patakot keresztezi az Országos Kéktúra a 22. számú túra Sirok vasúti megállóhely-Szarvaskő vasútállomás közti szakasza, valamint a s Szarvaskő vasútállomás-Putnok közt futó 23-as számú túraútvonala. Ez képviseli egyben az E 4 európai túraútvonalt is.

Az egri Minorita templom

Főbb idegenforgalmi célpontok az Eger-patak mentén:

• Bükki Nemzeti Park
• Bélapátfalvai ciszterci kolostor
• Bél-kő Természetvédelmi Terület
• Szarvaskői vár
• Eger történelmi belvárosa, Szépasszonyvölgy, Érsekkert, Egri Strand és Termálfürdő
• Andornaktálya barokk temploma, Mocsáry-kastély
• Maklár sportrepülőtér
• Szihalom barokk temploma, tájház
• Füzesabony városi múzeum, katolikus templom
• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet
• Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet
• Poroszló tájház, Tisza-tavi madárrezervátum, Tisza-tavi Ökocentrum

A közvetlen környezetében fekszenek továbbá a következő idegenforgalmi célpontok: noszvaji De la Motte kastély, egerszalóki gyógy és termálfürdő, demjéni fürdő, mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő.

A patak fölött átívelő fontosabb hidak, főbb közlekedési útvonalak

• A 25-ös főút Eger város Felsővárosi városrészén, az Északi-lakótelepen lévő II. Rákóczi Ferenc úton lévő híd által keresztezi a patakot.
• Kossuth Lajos utcai közúti híd: A Kossuth Lajos utcában már a török korban, illetve a középkorban is állt híd, ugyanakkor ezek építésének idejéről nem maradtak fenn elérhető információk. A Barátok hídját, amelyet később a barokk korban építettek, vélhetően egy időben a piactéri úgy nevezett Minoriták hídjával, melyet Giovanni Battista Carlone építtetett. A Barátok hídja az 1813-as árvíz során ledőlt, de 1815-ben ismét felépíttette a város Zwenger József egri kőművesmesterrel. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantják a hidat.
• Az Eger–Putnok-vasútvonal Egerben a Sas utcánál keresztezi a patak medrét.
• A 3-as főút Szihalomnál és Füzesabonynál keresztezi az Eger-csatorna, illetve az itt már Rima-patak néven futó Eger-patak medrét.
• A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal Füzesabony mellett keresztezi az Eger-csatornát, majd Szihalom előtt közvetlenül a Rima-patakot, amely az Eger-patak folytatásának helyi elnevezése.
• Az M3-as autópálya a 122 kilométerszelvény környékén, Szihalom térségében halad át a patak felett, míg az Eger-csatornát Füzesabonynál keresztezi a 118. kilométerszelvénynél.

Partmenti települések

• Balaton
• Mikófalva
• Bélapátfalva
• Szarvaskő
• Eger
• Andornaktálya
• Nagytálya
• Maklár
• Szihalom
• Mezőszemere
• Egerfarmos

Külső hivatkozások

• "Vízitúra" az Eger-patakon