„Fenyőfő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
túlírtság törlése |
a szöveg pozíciója |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
| hosszúsági ívperc = 45 |
| hosszúsági ívperc = 45 |
||
| hosszúsági ívmásodperc = 48 |
| hosszúsági ívmásodperc = 48 |
||
| szöveg pozíciója megyei = |
| szöveg pozíciója megyei = left |
||
| KSH kód = 30678 |
| KSH kód = 30678 |
||
}} |
}} |
||
A lap 2013. augusztus 15., 21:22-kori változata
| Fenyőfő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Pannonhalmai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ifj. Klauz Dezső[1] | ||
| Irányítószám | 8432 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 98 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 3,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 02″, k. h. 17° 45′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 02″, k. h. 17° 45′ 55″ | |||
 Fenyőfő
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Fenyőfő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőfő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fenyőfő (németül: Fichtenhöh[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található.
Fekvése
A település az Öreg (vagy Magas) Bakony átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található 2002. október 20-a óta. A község azon hat település egyike, amelyek 1999 nyarán kezdeményezték a Veszprém megyétől való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.
A falutól délre a Bakony legészakibb s legmarkánsabb vonulata húzódik. Ide tartozik a hegység legmagasabb pontja, a Kőris-hegy a maga 709 méteres magasságával. A községet több magaslat is övezi: Sándor-hegy (393 m), Kakas-hegy (412 m), a Mennydörgő-hegy (418 m), Pápalátó-kői-hegy (390 m) és a Késellő-hegy (450 m).
A község közúton Győr felől a 82-es úton Bakonypéterdig, onnan Romándon át, Bakonygyirót és Bakonyszentlászló érintésével, Veszprém felől szintén a 82-es úton Bakonyszentkirályig, majd Bakonyszentlászló érintésével, vasúton, a Győr-Veszprém vonalon a tőle keletre 4 km-re eső Vinyétől lehet megközelíteni.[4] Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12 km-re lévő Zircet, közúton 30 km-es úttal lehet elérni.
Története és mai élete
Az első források 1230 körül Feneufey, Fenewfey, (1557 körül) Fennyeewfel néven említik. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű, jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti települést” ,vagy „fenyvessel borított völgy kezdetét”. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A török időkben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.
A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben még 529 fő volt. A mezőgazdasági termeléshez a viszonyok nem voltak megfelelőek, az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A vinyei fafeldolgozó mellett az 1960-as évek elejétől bauxitbányászat folyt a falutól 2–3 km távolságra. 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás, majd orvosi rendelő és kultúrház épült.
A község közös közigazgatással és közös közoktatással kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz, a jegyzői feladatot körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-én csatlakozott Bakonygyirót is. Óvoda és iskola Bakonyszentlászlón működik, az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják.
A lakosság zöme római katolikus.
Nevezetességei
- A homoki ősfenyves, mely maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával 1954 óta kiemelten védett. Kitaibel Pál 1799-ben hívta fel rá a figyelmet. Előfordul itt homoki varjúháj, fényes poloskamag, fekete kökörcsin, pázsitos és tarka nőszirom.
- Az ősfenyves keleti szélén a vasútvonal mellett Kitaibel Pál kopjafája.
- A falu határában, 1812-ben emelt kőkereszt.
- A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60 m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva.
- A Bakony melletti ősborókás.
- A Bakonyszentlászlóról Zircre, illetve Veszprémbe az 1896-ban épített vasút, mely 40 km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad.
- Római katolikus templom, stílusjegyeit az 1771-es átépítés során kapta. Román kori alapokra épült. Felújítása 1995-ben fejeződött be. A templomban tiroli faragású oltár, valamint Závory Zoltán festőművész stációi és freskója látható.
Hivatkozások
- ↑ Fenyőfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Korábban a Pápa–Tatabánya vonalról, a tőle 5 km-re lévő Pápateszérről is lehetettt, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.
További információk
