„Észak Dél ellen (regény)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
| alcím = |
| alcím = |
||
| eredeti cím = Nord contre Sud |
| eredeti cím = Nord contre Sud |
||
| <a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)"><a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)"><a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">ford</a></a></a>ította = [[Vázsonyi Endre]] és [[Mérei Ferenc]] |
| <a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)"><a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)"><a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)"><a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">ford</a></a></a></a>ította = [[Vázsonyi Endre]] és [[Mérei Ferenc]] |
||
| kép = Cover of nord-against-south.svg.JPG |
| kép = Cover of nord-against-south.svg.JPG |
||
| képaláírás = Szecskó Tamás címlapmunkája |
| képaláírás = Szecskó Tamás címlapmunkája |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
===1.rész=== |
===1.rész=== |
||
James Burbank, az egyik gazdag földbirtokos Floridában, a feketéket, és a fehéreket, egyenlő jogú embereknek tekinti. És ezeket az elveket saját birtokán is érvényesíti. Korát messze megelőzően, Néhány hasonló felfogású emberrel együttműködve próbálja |
James Burbank, az egyik gazdag földbirtokos Floridában, a feketéket, és a fehéreket, egyenlő jogú embereknek tekinti. És ezeket az elveket saját birtokán is érvényesíti. Korát messze megelőzően, Néhány hasonló felfogású emberrel együttműködve próbálja á<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">tv</a>észelni azokat a napokat, melyek folyamatos fenyegetettségben tartják Texar és a helyi csőcselék jóvoltából, akik mint ahogy a déliek nagy része, szakadár vagyis rabszolgatartó elveket táplálnak. Értelemszerűen a két ellentétes csoport konfliktusairól szól leginkább a történet. Texar rejtélyes ember volt, állandó lakcíme nincs, általában a Fekete-öbölben lakik, egy eldugott helyen, akit csak hű szolgája Squambo ismert. |
||
Egy idő után Burbank úr úgy dönt, hogy a feketéket nem tartja tovább úgy őket mintha "rabszolgák" lennének, és ezért mindenkinek, aki a birtokon dolgozik, egy nyilatkozatot írat alá, amely azt a gondolatát támogatja, hogy minden feketét szabadon bocsát. Eközben Texar és hívei a ''Jacksonville-i'' hatóságok főbb embereit és a város vezetését megbuktatják. Ez valójában egy csapda, melyre Texar már réges-régen készült, és amellyel a bíróság előtt akarta bebizonyítani vádját, hogy Burbank úr fia az unionistáknak dolgozik. Mikor ezt az ügyet is elintézte, rendeletett hozott miképenn a James Burbank úr által felszabadított feketéknek 48 óra alatt el kell hagyniuk Camdles-Bay-t. Csakhogy, ezek az emberek nem hagyták el a birtokot, Burbank hűségének záloga jeléül. Ez persze csak ürügy volt arra a büntető akcióra, melyre maga Texar adott parancsot. Így a birtokot megtámadták Texar hívei, akik fosztogatták, gyújtogatták, törtek-zúztak. A birtokos, hogy megvédje családja női tagjait, elküldte őket egy titkos alagúton keresztül egy helyre, ahol a tervek szerint két néger átvitte volna egy eldugott szigetre, a Saint-John folyó torkolatánál. Mikor kiértek az alagútból, Texar várta őket, majd ezután Zermah-t és a kis Dy-t elrabolta. |
Egy idő után Burbank úr úgy dönt, hogy a feketéket nem tartja tovább úgy őket mintha "rabszolgák" lennének, és ezért mindenkinek, aki a birtokon dolgozik, egy nyilatkozatot írat alá, amely azt a gondolatát támogatja, hogy minden feketét szabadon bocsát. Eközben Texar és hívei a ''Jacksonville-i'' hatóságok főbb embereit és a város vezetését megbuktatják. Ez valójában egy csapda, melyre Texar már réges-régen készült, és amellyel a bíróság előtt akarta bebizonyítani vádját, hogy Burbank úr fia az unionistáknak dolgozik. Mikor ezt az ügyet is elintézte, rendeletett hozott miképenn a James Burbank úr által felszabadított feketéknek 48 óra alatt el kell hagyniuk Camdles-Bay-t. Csakhogy, ezek az emberek nem hagyták el a birtokot, Burbank hűségének záloga jeléül. Ez persze csak ürügy volt arra a büntető akcióra, melyre maga Texar adott parancsot. Így a birtokot megtámadták Texar hívei, akik fosztogatták, gyújtogatták, törtek-zúztak. A birtokos, hogy megvédje családja női tagjait, elküldte őket egy titkos alagúton keresztül egy helyre, ahol a tervek szerint két néger átvitte volna egy eldugott szigetre, a Saint-John folyó torkolatánál. Mikor kiértek az alagútból, Texar várta őket, majd ezután Zermah-t és a kis Dy-t elrabolta. |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
* Burbankné, Burbank úr felesége ájult el mikor Zermah-t és a kis Dy-t elragadta Texar. A foglyok kimentésnek akciójában nem vett részt, James Burbank egyik támogatója Edward Caroll, a bátor északi, aki Jacksonville külvárosában élt, egy vidéki házban. Az ő lánya Alice Caroll vigyázott Burbanknéra míg fel nem épült. |
* Burbankné, Burbank úr felesége ájult el mikor Zermah-t és a kis Dy-t elragadta Texar. A foglyok kimentésnek akciójában nem vett részt, James Burbank egyik támogatója Edward Caroll, a bátor északi, aki Jacksonville külvárosában élt, egy vidéki házban. Az ő lánya Alice Caroll vigyázott Burbanknéra míg fel nem épült. |
||
* Gilbert Burbank, a szeretője Alice Caroll-nak. Ő szolgált a haditengerészetnél, és ebből lett egy újabb tárgyalás. Ő és hű barátja Mars, akinek ugyancsak a Castle-House volt az otthona, elkísérte Gilbertet a katonaságban töltött időkben. Ők ketten Dupont tengernagy fregatján hajóztak. |
* Gilbert Burbank, a szeretője Alice Caroll-nak. Ő szolgált a haditengerészetnél, és ebből lett egy újabb tárgyalás. Ő és hű barátja Mars, akinek ugyancsak a Castle-<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">House</a> volt az otthona, elkísérte Gilbertet a katonaságban töltött időkben. Ők ketten Dupont tengernagy fregatján hajóztak. |
||
* Zermah a felesége Marsnak, és a kis Diana Burbank-kal együtt (akit otthon mindig úgy hívtak: a kis Dy), raboskodott a Washington-tó körüli mocsarakban. Texar másik búvóhelyén. |
* Zermah a felesége Marsnak, és a kis Diana Burbank-kal együtt (akit otthon mindig úgy hívtak: a kis Dy), raboskodott a Washington-tó körüli mocsarakban. Texar másik búvóhelyén. |
||
85. sor: | 85. sor: | ||
== Eszmevilága == |
== Eszmevilága == |
||
A könyvből kiemelkednek a polgárháború időszakában dúló ellentétes eszmék, melyek a történet szempontjából valós, a történelem számára valótlan személyek és |
A könyvből kiemelkednek a polgárháború időszakában dúló ellentétes eszmék, melyek a történet szempontjából valós, a történelem számára valótlan személyek és események egy része. |
||
== Kiadások == |
== Kiadások == |
A lap 2013. augusztus 14., 20:30-kori változata
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Észak Dél ellen | |
Szecskó Tamás címlapmunkája | |
Szerző | Jules Verne (Verne Gyula) |
Eredeti cím | Nord contre Sud |
Ország | Franciaország |
Nyelv | francia |
Téma | Érdekes történet, mely az polgárháború időszakában játszódik |
Műfaj | regény |
Sorozat | Különleges utazások |
Előző | Egy sorsjegy története |
Következő | Haza, Franciaországba |
Kiadás | |
Kiadó | Pierre-Jules Hetzel |
Kiadás dátuma | 1887 |
Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest |
Magyar kiadás dátuma | 1958 |
Illusztrátor | Bokros Ferenc és Léon Benett |
Borítógrafika | Szecskó Tamás |
Média típusa | könyv |
ISBN | 963-427-295-9 |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak Dél ellen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Észak Dél ellen Jules Verne egyik folytatásokban megjelent epikus történelmi regénye, romantikus szálakkal, melyet 1887-ben adtak ki Franciaországban. A könyv az amerikai polgárháborút és a közben lezajló eseményeket idézi fel, közötte pedig egy a polgárháborúhoz erősen kötődő történetre koncentrál. A történet 1862-ben kezdődik, és a polgárháború 1865. április 9.-i végénél fejeződik be.
Az amerikai polgárháborút megidéző mű cselekménye sok tragikus elemet tartalmaz: Zermah és a kis Dy elrablása, a Texar testvérek kivégzése, a kissimmee-i vérengzés.[1]
Keletkezése
A könyvet sok kételkedés és kevés lelkesedés fogadta, de ahogy teltek az évek az emberek kezdték megérteni, és így a magyar Jules Verne sorozat egyik nagysikerű darabja lett. Mostanában már nem kelendő, ezért nem is nyomtatják. A legújabb kiadás is még a 2000-es évek előtt készültek. Valószínűleg ennek látható be, hogy a könyvnek nem készült folytatása, de még ehhez a történethez hasonlító mű sem.
Valóságalapja, történelmi háttere
Az Észak Dél ellen könyv az amerikai polgárháború korszakában játszódik. Az első hat fejezet szinte bemutató jelleggel készült, közötte apró történésékkel. (Ezt a fajta írásmód leginkább Vernére vonatkozik, de használják más írók is.) A történetben felismerhető személyiségek közül senki sem létezett, kivéve Commodore Dupont-t, aki az unionisták haditengerészetének hadnagya volt. Ezen kívül más hasonlóság a polgárháborús összetűzések időpontjain és annak rendjén nincs is más hasonlóság a történet és a történelem között.
Mivel James Burbank és családja sohasem léteztek, ezért a történet valóságalapja a fentebb leírtakon kívül eléggé csekély. Texar és a fivére sem létezett sohasem, de az tény, hogy mindig is voltak abban az időben hasonló tevékenységű emberek, akik a helyi déliek vezérei, szószólói és egyéb emberei voltak. A "csőcselék" aki egy állandó szervezet volt az egész Saint-John folyó mentén valóban létezhetett a könyvben leírt vezetés alatt, a vezér emberek kilétét kivéve.
Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a könyv egy részben valós alapokra épülő, személyi kétségeket építő történet, melyhez Verne elképesztő módon tudott egy teljesen más történetet írni, úgy, hogy a mű a történelmi lényegét és drámai lélegzetvételét megőrizte.
Cselekmény
(A könyv két részből áll, így a cikk is így mutatja be.)
1.rész
James Burbank, az egyik gazdag földbirtokos Floridában, a feketéket, és a fehéreket, egyenlő jogú embereknek tekinti. És ezeket az elveket saját birtokán is érvényesíti. Korát messze megelőzően, Néhány hasonló felfogású emberrel együttműködve próbálja á<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">tv</a>észelni azokat a napokat, melyek folyamatos fenyegetettségben tartják Texar és a helyi csőcselék jóvoltából, akik mint ahogy a déliek nagy része, szakadár vagyis rabszolgatartó elveket táplálnak. Értelemszerűen a két ellentétes csoport konfliktusairól szól leginkább a történet. Texar rejtélyes ember volt, állandó lakcíme nincs, általában a Fekete-öbölben lakik, egy eldugott helyen, akit csak hű szolgája Squambo ismert.
Egy idő után Burbank úr úgy dönt, hogy a feketéket nem tartja tovább úgy őket mintha "rabszolgák" lennének, és ezért mindenkinek, aki a birtokon dolgozik, egy nyilatkozatot írat alá, amely azt a gondolatát támogatja, hogy minden feketét szabadon bocsát. Eközben Texar és hívei a Jacksonville-i hatóságok főbb embereit és a város vezetését megbuktatják. Ez valójában egy csapda, melyre Texar már réges-régen készült, és amellyel a bíróság előtt akarta bebizonyítani vádját, hogy Burbank úr fia az unionistáknak dolgozik. Mikor ezt az ügyet is elintézte, rendeletett hozott miképenn a James Burbank úr által felszabadított feketéknek 48 óra alatt el kell hagyniuk Camdles-Bay-t. Csakhogy, ezek az emberek nem hagyták el a birtokot, Burbank hűségének záloga jeléül. Ez persze csak ürügy volt arra a büntető akcióra, melyre maga Texar adott parancsot. Így a birtokot megtámadták Texar hívei, akik fosztogatták, gyújtogatták, törtek-zúztak. A birtokos, hogy megvédje családja női tagjait, elküldte őket egy titkos alagúton keresztül egy helyre, ahol a tervek szerint két néger átvitte volna egy eldugott szigetre, a Saint-John folyó torkolatánál. Mikor kiértek az alagútból, Texar várta őket, majd ezután Zermah-t és a kis Dy-t elrabolta.
2.rész
Texar, foglyait az első részben megismert lakhelyére hurcolta, majd mikor rájött, hogy a keresők jó nyomon haladnak felé, elhagyta bunkerét, és egy másik törzshelyére hurcolta át foglyait, amely Florida legeldugottabb helyén van, ahol még senki sem járt.
A Burbak-család tagjai elindultak Texar és a foglyok felderítésére. Akkor tudták, hosszú út lesz Camdless-Bay-től egészen a Washington-tóig. Aztán váratlan segítség érkezett közel száz katona és egy északi tábornok képében. Ők együtt találtták meg Zermah-ékat, és megtalálták Texart, jobban mondva a Texar testvéreket, akiket ott a mocsárban ítéltek halálra többek között emberrablás sikeres kísérlete, a Camdless-Bay-i birtokra való betörés, és a kissimmee-i vérengzésben való részvételért.
Egy részlet a könyvből...
A Shannon
A Shannon a régió legnagyobb gazdasági utas,- és teherszállító gőzhajója. Útja minden nap a Saint-John folyón vezet. Nagyon fontos, mivel a kisebb falvak és a többi település között ez a legforgalmasabb közlekedési mód vagy eszköz, ami akkoriban létezett. A flotta csak egy hajóból állt, ezért minden megállót oda és vissza csak naponta egyszer érintett. Burbank úr és Texar 1862. április 9.-én is ezen a bizonyos hajón utaztak.
Karakterek
- James Burbank: Délen élő északi felfogású ember, korát megelőzve támogatta a rabszolgaság eltörlését. Alakjaiban a családszeretet, az együttműködés, és az egyenlő Amerikáért folytatott harca körvonalazódik meg. Hihetetlenül óvja a családját, nagyon higgadt ember. Neki köszönhetően a Camdless-Bay-i "rabszolgák" újra szabad emberek lettek. Ez az ötlet forradalmi volt annak idején, és így nyugodtan mondhatjuk, hogy egy zseniális gondolkodásmodú ember.
- Ellenlábasa, a gaz Texar, jobban mondva Texar testvérek akik állandóan azon fáradoztak, hogy fenntartsák a rabszolgatartás erkölcstelen rendszerét. Hihetetlen hasonlóságuknak köszönhetően, szinte bármilyen büncselekménnyel gyanyúsították, mindig tudott alibit igazolni. Hogy nehogy lelepleződjön, titkát még a híveinek sem árulta el, akik végig kitartottak amellett, hogy Texar ártatlan. Ezt a titkot csak Squambonak, a hűséges indiánnak árulta el, aki valamelyik szeminol törzsből származhatott, mivel az összes indián fortélyt elsajátította. Ennek megfelelően mindenhová, kis és gyors fatörzsből kivájt csónakkal, úgynevezett szkiffel járt.
- Burbankné, Burbank úr felesége ájult el mikor Zermah-t és a kis Dy-t elragadta Texar. A foglyok kimentésnek akciójában nem vett részt, James Burbank egyik támogatója Edward Caroll, a bátor északi, aki Jacksonville külvárosában élt, egy vidéki házban. Az ő lánya Alice Caroll vigyázott Burbanknéra míg fel nem épült.
- Gilbert Burbank, a szeretője Alice Caroll-nak. Ő szolgált a haditengerészetnél, és ebből lett egy újabb tárgyalás. Ő és hű barátja Mars, akinek ugyancsak a Castle-<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">House</a> volt az otthona, elkísérte Gilbertet a katonaságban töltött időkben. Ők ketten Dupont tengernagy fregatján hajóztak.
- Zermah a felesége Marsnak, és a kis Diana Burbank-kal együtt (akit otthon mindig úgy hívtak: a kis Dy), raboskodott a Washington-tó körüli mocsarakban. Texar másik búvóhelyén.
- Perry, a jószágigazgató, aki az egyetlen volt a birtokon, aki ellenezte a rabszolgatartás eltörlését. De ezt megértették. Mindig csak ezt hajtogatta: -Bizony, bizony... te is rá fogsz jönni arra, hogy rabszolgnak születtél...
Eszmevilága
A könyvből kiemelkednek a polgárháború időszakában dúló ellentétes eszmék, melyek a történet szempontjából valós, a történelem számára valótlan személyek és események egy része.
Kiadások
- Jules Verne: Észak Dél ellen Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 963-427-295-9
Hivatkozások
- ↑ Verne 1958: 365.; 188-191.; 360-361.;
- ↑ Verne: 1958: 365.; 360-361.;
- ↑ http://www.philippebedard.com/Jules_Verne_bibliographie.html%7CJules Verne bibliográfiája francia nyelven