„Morell Mihály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Zomboriak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Gundel művészeti díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 152. sor: | 152. sor: | ||
[[Kategória:Magyar vágók]] |
[[Kategória:Magyar vágók]] |
||
[[Kategória:Zomboriak]] |
[[Kategória:Zomboriak]] |
||
[[Kategória:Gundel művészeti díjasok]] |
|||
A lap 2013. július 18., 09:15-kori változata
Morell Mihály (Zombor, 1911. december 27. – Budapest,[1] 2013. június 2.[2]) festő, szobrász és vágó. Képzőművész és filmes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Életpályája
Morell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Emberek a havason című könyvéből. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól a lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szindbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.
Kiállítások (válogatás)[3]
Egyéni
Hősök parkja
Kiskunfélegyháza
- 1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
- 1975 • Fészek Klub, Budapest
- 1979 • Csók István Galéria, Budapest
- 1990 • Vigadó Galéria, Budapest
- 1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- 1997 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiállítás)
- 2000 • Újpest Galéria, Budapest
- 2004 • Tér-képek, szobrok - Morell Mihály festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
- 2011. január Morell Mihály grafikái szoborterveiről, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
Csoportos
- 1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg
- 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
- 2011 • XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Magyar Alkotóművészek Háza - Olof Palme Ház, Budapest
Köztéri alkotásai
A Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól a következő szobrok:
- Pán József (bronz mellszobor, 1960)
- Gertler Viktor (bronz mellszobor, 1970)
- Bán Frigyes (bronz mellszobor, 1971)
- Keleti Márton (bronz mellszobor, 1974)
- Hegyi Barnabás (bronz fejportré, 1979)
- Szász Péter (bronz mellszobor, 1984)
- Ranódi László (bronz félalakos szobor, 1984)
- Homoki Nagy István (bronz mellszobor, 1984)
- Macskássy Gyula (bronz fejportré, 1987).
Filmjeiből [4]
|
|
Díjak, elismerések
- Érdemes művész (1978)
- a Magyar Filmszemle Életműdíja (1995)
- Szkíta Aranyszarvas díj (2005)
- Gundel művészeti díj (2006)
- Kiskunfélegyháza díszpolgára (2007)
- Kiváló művész (2011)
Jegyzetek
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Morell Mihály szócikkét lásd 841. p. ISBN 963-8477-45-8
