„Prímás-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. július 7., 10:32-kori változata

A Prímás-sziget a Duna esztergomi szakaszánál található. A belvároshoz legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Hossza körülbelül 2,7 km. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna, hivatalos nevén a Prímás-szigeti mellékág.

Története

A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római castrum maradványiról számolt be, azonban egy 1953-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból, a Szűz Mária templom és kolostor.^[1] Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel.

Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő Vízivárosi szigetből), amik között lévő csatornát a 19. században feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.^[2] Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten. A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.^[3]

A szigeten

A szigeten számos sportpálya van, itt van az otthona a sokszoros bajnok Esztergomi Vitézek Suzuki rögbicsapatának. Az északi, beépített részén pedig több intézmény is működik, mint például a Pézsa Tibor Városi Sportcsarnok, a Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a Helischer József Városi Könyvtár (korábban Babits Mihály Városi Könyvtár), az 1985-ben átadott Hotel Esztergom, kemping, a 2005-ben átadott Aquasziget Esztergom elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő és egy 2008 novemberében átadott mélygarázs. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az 1935. október 6-án felavatott országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg Esztergom bevétele után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg Kossuth Lajos és Széchenyi István is. Jelenleg két szálloda építése zajlik a fürdő közvetlen közelében.

A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét. A sportcsarnok környékén rendezik meg évente a Fesztergom elnevezésű zenei fesztivált. A keleti parton húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.

Közlekedés

Gépkocsival a Mária Valéria hídon, a Bottyán hídon, és a Szent Erzsébet hídon, gyalogosan a Kossuth hídon, és a „Lépcsős” vagy Szent Miklós hídon lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd 2001-es átadása előtt innen indultak a kompjáratok a szomszédos Párkányba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.

Források

↑ Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
↑ dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye
↑ Pifkó Péter:Esztergomi utcák

Lásd még

Coordinate: Extra unexpected parameters

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

[2] r. Borovszky Samu: Esztergom vármegye

[3] Pifkó Péter:Esztergomi utcák

[1]

[2]

[3]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 [[Kép:Esztergom-Aquasziget.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Aquasziget]]]]
 [[Kép:Esztergom-Palkovics-pad.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Palkovics-pad]]
-A szigeten számos sportpálya van, az északi, beépített részén pedig több intézmény is működik, mint például a [[Pézsa Tibor]] Városi Sportcsarnok, a [[Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola]], a [[PPKE-VJK|Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a [[Helischer József Városi Könyvtár]] (korábban [[Babits Mihály]] Városi Könyvtár), az 1985-ben átadott Hotel Esztergom, kemping, a [[2005]]-ben átadott ''[[Aquasziget|Aquasziget Esztergom]]'' elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő és egy 2008 novemberében átadott mélygarázs. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az [[1935]]. [[október 6.|október 6]]-án felavatott országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg [[Esztergom története#A Rákóczi-szabadságharc esztergomi eseményei (1704-1706)|Esztergom bevétele]] után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg [[Kossuth Lajos]] és [[Széchenyi István]] is. Jelenleg két szálloda építése zajlik a fürdő közvetlen közelében.
+A szigeten számos sportpálya van, itt van az otthona a sokszoros bajnok [[Esztergomi Vitézek Suzuki]] rögbicsapatának. Az északi, beépített részén pedig több intézmény is működik, mint például a [[Pézsa Tibor]] Városi Sportcsarnok, a [[Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola]], a [[PPKE-VJK|Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a [[Helischer József Városi Könyvtár]] (korábban [[Babits Mihály]] Városi Könyvtár), az 1985-ben átadott Hotel Esztergom, kemping, a [[2005]]-ben átadott ''[[Aquasziget|Aquasziget Esztergom]]'' elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő és egy 2008 novemberében átadott mélygarázs. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az [[1935]]. [[október 6.|október 6]]-án felavatott országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg [[Esztergom története#A Rákóczi-szabadságharc esztergomi eseményei (1704-1706)|Esztergom bevétele]] után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg [[Kossuth Lajos]] és [[Széchenyi István]] is. Jelenleg két szálloda építése zajlik a fürdő közvetlen közelében.
 A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét.