„Gulyás Zoltán (építész)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
11. sor: | 11. sor: | ||
Édesapja a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság dolgozója volt. |
Édesapja a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság dolgozója volt. |
||
A Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karára. Diplomázása (1952) után a Középülettervező Intézetben, [[id. Janáky István]] műtermében kezdte pályáját, ahol részt vett a budai királyi vár rekonstrukciójában és a [[Miskolci Nehézipari Egyetem]] tervezésében. |
A Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karára. Diplomázása (1952) után a Középülettervező Intézetben, [[id. Janáky István]] műtermében kezdte pályáját, ahol részt vett a budai királyi vár rekonstrukciójában és a [[Miskolci Nehézipari Egyetem]] tervezésében. |
||
1954-ben a LAKÓTERV-be került, Németh Pál műtermébe. |
1954-ben a LAKÓTERV-be került, [[Németh Pál (építész)|Németh Pál]] műtermébe. |
||
A Zöldy Emil vezette magyar építészcsoporttal 1954–56 között a [[Koreai Népi Demokratikus Köztársaság]]ban dolgozott, ahol több tervezési munkában vett részt ([[Phenjan]]: Orvostudományi Egyetem, Bakteriológiai Intézet). |
A Zöldy Emil vezette magyar építészcsoporttal 1954–56 között a [[Koreai Népi Demokratikus Köztársaság]]ban dolgozott, ahol több tervezési munkában vett részt ([[Phenjan]]: Orvostudományi Egyetem, Bakteriológiai Intézet). |
||
1956-ban felvették a [[MÉSZ Mesteriskola|MÉSZ Mesteriskolájá]]ra, ahol kezdetben Németh Pál (LAKÓTERV), majd [[Szendrői Jenő]] ([[IPARTERV (építészet)|IPARTERV]]) lett a mestere. Az [[IPARTERV (építészet)|IPARTERV]]-ben eleinte tervezőként, később osztályvezetőként, 1978-tól irodavezető főmérnökként dolgozott csaknem harminc éven át. Ezen időszak alatt több lakóház és középület tervezési munkái fűződnek a nevéhez. 1962-ben |
1956-ban felvették a [[MÉSZ Mesteriskola|MÉSZ Mesteriskolájá]]ra, ahol kezdetben [[Németh Pál (építész)|Németh Pál]] (LAKÓTERV), majd [[Szendrői Jenő]] ([[IPARTERV (építészet)|IPARTERV]]) lett a mestere. Az [[IPARTERV (építészet)|IPARTERV]]-ben eleinte tervezőként, később osztályvezetőként, 1978-tól irodavezető főmérnökként dolgozott csaknem harminc éven át. Ezen időszak alatt több lakóház és középület tervezési munkái fűződnek a nevéhez. 1962-ben ''„Az építészet színvonalának emelésében kifejtett alkotó munkásságáért" és a Budapest, [[XI. kerület]] [[Fehérvári út]] 17. sz. lakóépület tervezéséért''” az [[Ybl-díj]] II. fokozatát kapta. |
||
1963–64-ben [[anglia]]i tanulmányútja során meglátogatta a London County Council építészirodát. |
1963–64-ben [[anglia]]i tanulmányútja során meglátogatta a London County Council építészirodát. |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
1970-től tíz éven át a MÉSZ Mesteriskola mestere. Tanítványai voltak – többek között – Patonai Dénes, [[Reimholz Péter]] és [[Lázár Antal]]. |
1970-től tíz éven át a MÉSZ Mesteriskola mestere. Tanítványai voltak – többek között – Patonai Dénes, [[Reimholz Péter]] és [[Lázár Antal]]. |
||
1978-ban az [[IPARTERV (építészet)|IPARTERV]] irodavezető-főmérnöke lett. 1986-ban irodájával kivált onnan, s MATERV néven önálló állami tervezővállalatot alapított. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1997-ben ''Az építészet és az építészoktatás terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért a BME Doktori tanácsa az egyetem díszdoktorává fogadta. |
1978-ban az [[IPARTERV (építészet)|IPARTERV]] irodavezető-főmérnöke lett. 1986-ban irodájával kivált onnan, s MATERV néven önálló állami tervezővállalatot alapított. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1997-ben „''Az építészet és az építészoktatás terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért''” a BME Doktori tanácsa az egyetem díszdoktorává fogadta. 2000. június 16-án súlyos betegség következtében meghalt. |
||
Pályafutása során számos pályázaton vett részt önállóan vagy munkatársakkal (Földesi Lajos, [[Jurcsik Károly]], [[Rimanóczy Jenő]], Szekeres József). |
Pályafutása során számos pályázaton vett részt önállóan vagy munkatársakkal (Földesi Lajos, [[Jurcsik Károly]], [[Rimanóczy Jenő]], Szekeres József). |
A lap 2013. július 7., 01:02-kori változata
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Gulyás Zoltán (Budapest, 1930. április 10. – 2000. június 16.) Ybl-díjas magyar építész.
Életpályája
Édesapja a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság dolgozója volt. A Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karára. Diplomázása (1952) után a Középülettervező Intézetben, id. Janáky István műtermében kezdte pályáját, ahol részt vett a budai királyi vár rekonstrukciójában és a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. 1954-ben a LAKÓTERV-be került, Németh Pál műtermébe.
A Zöldy Emil vezette magyar építészcsoporttal 1954–56 között a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban dolgozott, ahol több tervezési munkában vett részt (Phenjan: Orvostudományi Egyetem, Bakteriológiai Intézet).
1956-ban felvették a MÉSZ Mesteriskolájára, ahol kezdetben Németh Pál (LAKÓTERV), majd Szendrői Jenő (IPARTERV) lett a mestere. Az IPARTERV-ben eleinte tervezőként, később osztályvezetőként, 1978-tól irodavezető főmérnökként dolgozott csaknem harminc éven át. Ezen időszak alatt több lakóház és középület tervezési munkái fűződnek a nevéhez. 1962-ben „Az építészet színvonalának emelésében kifejtett alkotó munkásságáért" és a Budapest, XI. kerület Fehérvári út 17. sz. lakóépület tervezéséért” az Ybl-díj II. fokozatát kapta.
1963–64-ben angliai tanulmányútja során meglátogatta a London County Council építészirodát. Tervezési munkái mellett neves szobrászművészek közreműködésével több emlékművet is tervezett. 1960–68 között a BME Középülettervezési Tanszékén külső tanársegéd volt. 1970-től tíz éven át a MÉSZ Mesteriskola mestere. Tanítványai voltak – többek között – Patonai Dénes, Reimholz Péter és Lázár Antal.
1978-ban az IPARTERV irodavezető-főmérnöke lett. 1986-ban irodájával kivált onnan, s MATERV néven önálló állami tervezővállalatot alapított. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1997-ben „Az építészet és az építészoktatás terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért” a BME Doktori tanácsa az egyetem díszdoktorává fogadta. 2000. június 16-án súlyos betegség következtében meghalt.
Pályafutása során számos pályázaton vett részt önállóan vagy munkatársakkal (Földesi Lajos, Jurcsik Károly, Rimanóczy Jenő, Szekeres József).
Művei
Épületek tervezése
- Phenjan: Orvostudományi Egyetem (1954–55)
- Phenjan: Bakteriológiai Intézet (1954–55)
- Várpalota: 44 fh. bölcsőde (1956)
- OTP öröklakásos társasház. Bp. XI., Fehérvári út 17. (1960)
- OTP öröklakásos társasház. Bp. V., Madách I. u. – Rumbach S. u. - Majakovszkij (ma: Király) u. által határolt tömb (1959–61)
- Tihany-rév: bisztróépület (1961–62)
- Chemolimpex–OTP irodaház. Bp. V., Deák F. u. 7–9. (1960–63, átépítve: 1988–89)
- Biogal Gyógyszergyár (Debrecen) terve (1963–64) (tervezőtárs: Szendrői Jenő) – nem épült meg
- Ábrahámhegy: nyaraló (1967)
- Bp. V., Martinelli (ma Szervita) tér 8–10., Petőfi S. u. 17–19., Városház u. 20. telkek beépítési terve (1967) – nem valósult meg
- Hévíz: „Rózsakert” bisztró (1966–69)
- Budapesti új sportcsarnok engedélyezési és kiviteli terve (1967–69) (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő)
- Tahitótfalu: nyaraló (1970)
- Szentendre: nyaraló (1970–71)
- Medicor-székház. Bp. XIII., Visegrádi u. 49. (1972–73)
- Visegrád: nyaraló (1972–74)
- Magyar Rádió rekonstrukciója. Bp. VIII., Pollack M. tér (1974) – nem valósult meg
- Lakóház. Bp. I., Tárnok u. 13. (építész munkatárs: Reimholz Péter) (1973–74)
- Révfülöp: 12 tantermes iskola (1976–81)
Emlékművek
- Felszabadulási Emlékmű, Eger (1967) – lebontották
- Bartók-emlékmű (Bp. XI., Feneketlen-tó) Szobrász:Somogyi József (1961)
- Mártíremlékmű, Pécs. Szobrász:Illés Gyula (1969)
- Repülős emlékmű (Bp., Örs vezér tér). Szobrász: Illés Gyula (1988)
Díjazott tervpályázatok
- Szabadonálló üzletház (tervezőtárs: Jurcsik Károly) – I. díj (1961)
- Budavári Szt. György tér rekonstrukciója – I. díj (1962)
- BNV főpavilonja (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő) – I. díj (1963)
- Pesti Dunapart rendezése a Lánchíd és Erzsébet híd között (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő) – megvétel (1963)
- Madridi operaház (tervezőtárs: Jurcsik Károly) – megvétel (1964)
- Falusi egészségügyi létesítmények (tervezőtársak: Földesi Lajos, Szekeres József) – I. díj (1965)
- Zánka: Úttörőtábor (tervezőtársak: Finta József, Földesi Lajos, Szekeres József) – III. díj (1965)
- Turistaszálló (tervezőtársak: Földesi Lajos, Szekeres József) – megvétel (1965)
- Budapesti Sportcsarnok (tervezőtársak: ifj. Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő; szerkezet: Kollár Lajos) – I. díj (1966)
- Szolnok: Egészségügyi Központ (tervezőtársak: Rimanóczy Jenő, Lehoczky Ödön, Ványai Róbert)
– IV. díj (1970)
- VOLÁN autóbuszpályaudvar (tervezőtársak: Földesi Lajos, Rimanóczy Jenő), két tervvel – I. és II. díj (1973)
Emlékezete
- Gulyás Zoltán építészete (Építészfórum 2006. június 22.).
- Gulyás Zoltán emlékezete (Építészfórum 2006. június 18.).
- Magyar Szemle (Magyar Szemle XIV.évfolyam.6.sz. 2005.december).
- HAP Galéria.Gulyás Zoltán emlékkiállítás és könyvbemutató.Megnyító: 2005. szeptember 20.
- Magyar Művészeti Akadémia
- Interjú dr.Lázár Antal DLA Kossuth díjas építésszel (Építészfórum 2008. március 23.).
- Egy lelkesítő ház (Beszélgetés Kis Péter építésszel. Magyar Narancs 2008. március 3.).
- Gulyás Zoltán hagyatéka. (Család tulajdonában).
- ÉPÍTÉSZ ÉVKÖNYV.2000. (A Magyar Építész Kamara kiadványa). IN MEMORIAM Gulyás Zoltán (82-83 oldal)
- Gulyás Zoltán építészetére emlékeztek a MOME-n (Reimholz Péter DLA.- Kossuth és Ybl-díjas építészmérnök, egyetemi tanár - előadása. Építészfórum 2008. január 24.).
Források
- ↑ Ferkai András könyve tartalmazza Gulyás Zoltán munkáinak legrészletesebb ismertetését
- Ferkai András:Gulyás Zoltán építészete.HAP Galéria)2005
- Archiv képek forrása: Gulyás Zoltán hagyatéka,a család birtokában.A közölt Ábrahámhegyi kép Máté Gábor fotóművész alkotása.([1])
- Magyar Építőművészet. 1953/9-10.szám,1956/8.szám,1957/5-6.szám,1960/2.szám,1961/6.szám,1963/2-3-5.szám,1964/1.szám,1965/4-5.szám,1966/2-6.szám,1967/3-5.szám,1969/5.szám,1971/1.szám,1973/5.szám,1974/2.szám,1978/3.szám.
- Szendrői Jenő: Ipari építészetünk 1965 224-225 old.
- Baumeister 1964/2.szám 129,136 oldal.
- Schul und Sportättenbau 1967/3-4.szám
- Művészeti lexikon.1968
- Merényi:1867-1965,CENTO ANNI ARCHITECTURA UNGARESE.1965
- Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 107–108. o. ISBN 963-10-1780-X
- IPARTERV 1949-74 (vállalati kiadvány)
- Ki kicsoda 1981 (Gulyás Zoltán 253.oldal).
- A magyar tervezőirodák története.ÉTK Kft.Bp.2001.(főszerkesztő:Schéry Gábor).
- Építészeti Kalauz.Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. (Gerle J.-dr.Ferkai A.-Vargha M.-Lőrinczi Zs.).
- A 20.századi irányzatok (PONT UTAZÁS. Városképi utirajzok).2005.február 19.
- Élet és irodalom.2006.június 30.26.szám.Gulyás Zoltán építészete
Képgaléria
-
Balaton-Ábrahámhegy.Nyaraló.1967
-
Budapest,XI.ker.Fehérvári-út 17.Öröklakásos társasház.1960
-
Budapest,XI.ker.Fehérvári út 17.Öröklakásos társasház.1960
-
Madách úti öröklakásos lakótömb.1959-61
-
Budapest,I.ker.Tárnok utca 13. lakóház.1973-74
-
Chemolimpex székház Budapesten.1988-89
-
Chemolimpex székház Budapesten.1988-89
-
Medicor székház Budapesten.1972-73
-
Hévízi Bisztró felülnézet.1966-67
-
Budapesti sportcsarnok vázlatterve 1966
-
Debreceni Biogál gyógyszergyár.1963-64
-
Budapest,V.ker.Martinelli téri beépítés.1967