Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
 
[[Fájl:Minorite Church Miskolc03.jpg|bélyegkép|150px|balra|Szószék a templomban]]
 
A területen már a 15. században állt Szűz Mária tiszteletének szentelt templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[minoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok 1729-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. 1735-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], 1736-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[oltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével 1743-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.
==Története==
 
A területen már a [[15. századbanszázad]]ban állt [[Szűz Mária]] tiszteletének szentelt [[gótikus]] templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[minoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok [[1729]]-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. [[1735]]-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], [[1736]]-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[oltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével [[1743]]-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.
 
[[Fájl:Kollégium, Minorita zárda (2945. számú műemlék).jpg|bélyegkép|A Minorita rendház épülete]]
Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat állították helyre, majd a tornyokat, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. [[1867]]-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel ([[Szűz Mária]], [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]], [[I. István magyar király|Szent István]], [[I. László magyar király|Szent László]]). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom [[1982]] óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.
 
[[Fájl:MinorTabletMiskolc01.jpg|bélyegkép|150px|balra|Emléktábla a rendház falán]]
 
==A templom==
 
Külsejét tekintve a templom kéttornyos, homlokzatát [[Dór oszlop|dór]], [[Ión oszlop|ión]] és lizénák osztják három függőleges szakaszra, vízszintes párkányai pedig két szintre és oromzatra. A szimbolikus [[dombormű]]vekkel díszített, [[timpanon]]os főbejáratának [[2001]]-ben készült bronzkapujához háromkaréjos, hajlított korlátú előlépcsőzet vezet. Ennek két oldalán, szoborfülkékben állnak balról [[Assisi Szent Klára]], jobbról pedig [[Szent Erzsébet]] erőteljes és mozgalmas [[barokk]] szobrai. Az emeleti ablak két oldalán, hasonló módon két szent szobrát helyezték el: [[Assisi Szent Ferenc]] és [[Páduai Szent Antal]] alakját. Valamennyi [[1779]]-ben került a helyére. Az [[Attika (építészet)|attika]] magas középrészén aranyozott fém napmotívum, szoborfülkéjében [[Immaculata]]-szobor, a közrefogó [[Voluta|volutákon]] imádkozó angyalfigurák, szélein egy-egy díszváza található. A [[lant]]- és félköríves ablakokkal áttört tornyokat erősen tagozott órapárkány zárják le, felettük párnatagos laternás sisak emelkedik, tetejükön [[latin kereszt]]tel. A templom bejáratának két oldalán a dór lizénákon [[bronz]] emléktáblák.
 
A templomépület 60 méter hosszú, a főhajó szélessége 12 méter, a két torony magassága 56 méter. Toronyórái [[1995]]-ben készültek, de már korábban is volt óra a templomon. A főhajó boltívének magassága 16 méter, melynek két oldalán három-három, 6×6 méteres kápolna helyezkedik el. A templom üvegablakai [[1904]]-ben készültek, alkotójuk Palka József.
 
A templombelső háromhajós, ötboltszakaszos, négy [[csehsüvegboltozat]]tal fedett. A hajók két oldalán kápolnasorok helyezkednek el; a keleti oldalon négy a nyugati oldalon három. AZ orgonakarzatot két toszkán pillér tartja. Padjait, a szószéket és a sekrestye berendezését [[1740]] és [[1748]] között a [[sajólád]]i [[Pálos rend|pálosok]] műhelyében készítették. A főhajó mennyezetét és a szentély boltozatát [[freskó]]k díszítik, Mária életéből vett jelenetek, Takács István alkotásai ([[1958]] és [[1966]] között készültek). A főoltárképet [[Sajósy Alajos]] készítette [[1867]]-ben, Mária mennybevitelét ábrázolja. A szobrászmunka Eintzerhoffer Ignác munkája. A [[bronz]] [[tabernákulum]] ajtót Tomcsik János ötvös készítette. A templom [[Orgona (hangszer)|orgonája]] Szalay Lajos orgonaművész terve alapján készült [[Pécs]]ett, de 1950 óta még nem fejezték be. 2000-ben készült el a templom ún. millenniumi[[millennium]]i kapuja, [[Tóth Sándor (szobrász)|Tóth Sándor]] alkotása.
 
==A templom harangjai==
 
A templomnak négy harangja van. A jobb oldali (keleti) toronyban van a 2000 kilogrammos, B0 hangú [[Gábor]] harang, amelyet [[1847]]-ben öntöttek Hilzer Ignác [[bécsújhely]]i műhelyében. A bal oldali (nyugati) toronyban függ a 959 kilogrammos Hősök harangja, az 587 kilogrammos Kelemen Didák harang és a [[Páduai Szent Antal]] nevét viselő, 150 kilogrammos lélekharang. Mindet Szlezák László öntötte [[1936]]-ban, Budapesten.
[[Fájl:MinorTabletMiskolc01.jpg|bélyegkép|150px|balra|Emléktábla]]
Külsejét tekintve a templom kéttornyos, homlokzatát jón lizénák osztják három függőleges szakaszra, vízszintes párkányai pedig két szintre és egy oromzatra. A 2001-ben készül bronzkapuhoz háromkaréjos, hajlított korlátú lépcsősor vezet. Ennek két oldalán, szoborfülkékben állnak balról [[Assisi Szent Klára]], jobbról pedig [[Szent Erzsébet]] szobrai. Az emeleti ablak két oldalán, hasonló módon két szent szobrát helyezték el: [[Assisi Szent Ferenc]] és [[Páduai Szent Antal]] alakját. Valamennyi 1779-ben került a helyére. A templomépület 60 méter hosszú, a főhajó szélessége 12 méter, a két torony magassága 56 méter, toronyórái 1995-ben készültek. A főhajó boltívének magassága 16 méter, melynek két oldalán három-három, 6×6 méteres kápolna helyezkedik el. A templom üvegablakai 1904-ben készültek, alkotójuk Palka József. A templomnak négy harangja van. A jobb oldali (keleti) toronyban van a 2000 kilogrammos, B0 hangú Gábor harang, amelyet 1847-ben öntöttek Hilzer Ignác [[bécsújhely]]i műhelyében. A bal oldali (nyugati) toronyban függ a 959 kilogrammos Hősök harangja, az 587 kilogrammos Kelemen Didák harang és a Páduai Szent Antal nevét viselő, 150 kilogrammos lélekharang. Mindet Szlezák László öntötte 1936-ban, Budapesten.
 
A templombelső háromhajós, ötboltszakaszos, [[csehsüvegboltozat]]tal fedett. Padjait, a szószéket és a sekrestye berendezését 1740 és 1748 között a [[sajólád]]i [[Pálos rend|pálosok]] műhelyében készítették. A főhajó mennyezetét és a szentély boltozatát [[freskó]]k díszítik, Mária életéből vett jelenetek, Takács István alkotásai (1958 és 1966 között készültek). A főoltárképet [[Sajósy Alajos]] készítette 1867-ben, Mária mennybevitelét ábrázolja. A [[bronz]] tabernákulum ajtót Tomcsik János ötvös készítette. A templom [[Orgona (hangszer)|orgonája]] Szalay Lajos orgonaművész terve alapján készült [[Pécs]]ett, de 1950 óta még nem fejezték be. 2000-ben készült el a templom ún. millenniumi kapuja, [[Tóth Sándor (szobrász)|Tóth Sándor]] alkotása.
{{-}}
 
194

szerkesztés

Navigációs menü