„Románd” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.120.160.221 (vita) szerkesztéséről FoBe szerkesztésére
45. sor: 45. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* Római katolikus templom
* Római katolikus templom
* Kossuth Lajos utca 25. ( [[Nagy Mercédesz királynő]] lakhelye)
== Hivatkozások ==
== Hivatkozások ==
{{források}}
{{források}}

A lap 2013. június 25., 19:35-kori változata

Románd
Románd címere
Románd címere
Románd zászlaja
Románd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
KistérségPannonhalmai
Jogállásközség
PolgármesterMüller Gábor[1]
Irányítószám8434
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség311 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 54″, k. h. 17° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 54″, k. h. 17° 47′ 28″
Románd (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Románd
Románd
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Románd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Románd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Fájl:Románd kilátás a szőlő hegyről.JPG
Kilátás a szőlőhegyről
Fájl:Románd halasto.jpg
A halastó
Fájl:Románd rk templom.JPG
A római katolikus templom

Románd község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található.

Fekvése

A település Győrtől 28 km-re, Veszprémtől 47 km-re, Kisbértől és Pápától 30–30 km-re található. A 82-es főúttól 1 – 1,5 km-re fekszik. A Tatabánya–Pápa-vasútvonalon vasúti megállóhelye volt - de 2007-ben itt megszűnt a forgalom. A falu a Sokorói-dombság déli lankáin és az északi Bakony vonulatai mentén lévő völgyben húzódik meg. Átlagos magassága a tengerszint felett 170–180 m-re van. Talaját agyagos, löszös homokdombok alkotják. A falun a Bornát-ér és a Térkerti-patak folyik át, melyek érintik a község szélein lévő halastavat.

Története és mai élete

A településen az 1898. év nyarán lefolytatott ásatások nyomán gazdag bronzkori, valamint csiszoltkő-korszaki leleteket találtak, amelyek a Zirci múzeumban tekinthetők meg. A falu nevét sokféleképpen magyarázzák. Legvalószínűbbnek tűnik a latin nyelvű „villa Roman” kifejezés, ami fordításban: római férfi mezei tanyáját (majorságát) jelenti. Ezzel a kifejezéssel Alben nyitrai főesperesnek a pannonhalmi apátság 1237-1240 közötti birtoköszszeíró oklevelében találkozunk.

A középkorban a győri püspökség birtoka volt. Ez időszakban a falu felköltözött az újhegy védett domborulatai közé. A környék településeihez hasonlóan a török pusztítás idején elnéptelenedik. 1596-ban megkísérelték újratelepítését, de ez sikertelen maradt. A 16. századi összeírásokban a település pusztaként szerepel. Az újratelepítése csak 1721 után sikerült, amikor is stájer földművesek érkeztek szabad költözködési joggal, valamint kilenced mentességet kaptak földesuruktól. A betelepültek föld-, és szőlőműveléssel foglalkoztak, illetve jövedelmüket fakereskedéssel egészítették ki. A kevés hasznot hozó földművelés mellett egyre többen vállaltak aratási, cséplési munkákat távolabbi vidékeken. A 19. században a lakosság nagyobbik fele zsellér, akinek saját háza sincs és napszámból tartja fenn magát és családját. A zsellércsaládok nem akartak beletörődni szűkös anyagi helyzetükbe, ezért kivándoroltak Amerikába.

A második világháború nem érintette a községet. A háború befejezése után az itteni németeket jogfosztották és kitelepítették. 1946-ban megkezdődött a Csehszlovákiával közös lakosságcsere. A felvidéki magyarok próbáltak itt beilleszkedni, de a sváb lakosságnál ez nem aratott sikert. Az ötvenes évek végén kezdtek el vegyes házasságokat kötni. Az első termelőszövetkezetet 1950-ben kezdték szervezni, majd több tsz csoport is alakult. A forradalom után ismét több tszcs lett, amelyek 1961 januárjában Új Élet néven egyesültek. Később ehhez csatlakoztak, a giciek, bakonygyirótiak és a bakonypéterdiek is. Az emberek a korábbi atrocitások miatt nehezen léptek be, de ez később mégis a község fejlődésének a motorja lett. A végső egyesülés 1975-ben történt meg a veszprémvarsányi tsz-szel, ami szervezetileg nem változott a rendszerváltásig.

A település 1945 után átalakult. Kb. 30 szalmatetős, tömött vályogfalú egészségtelen viskót lebontottak, ami két később elnéptelenedett utcára terjedt ki. Tűzvész is pusztított a faluban. Helyette új utcát alakítottak ki, az Alkotmány utcát. A település a tanácsrendszerben először önálló tanácsot alkotott, majd 1963-tól Bakonygyiróttal, Bakonypéterddel és Gic községekkel közös tanácsba tömörült. A rendszeráltás után minden település önálló önkormányzatot hozott létre. Az ügyek intézésére pedig közös körjegyzőség létesült. 2003. december 31-i hatállyal Bakonygyirót és Románd közös megegyezéssel megszüntette a körjegyzőséget. A képviselő-testület ideiglenesen önálló Polgármesteri hivatalt hozott létre. 2005. január 1-jétől csatlakozott a Tápszentmiklós és Lázi községek által 2003-ban megalakított körjegyzőséghez.

A korábban Veszprém megyéhez tartozó település 2002-ben került át Győr-Moson-Sopron megyébe.

A falu fejlődésének fontos állomásai: belterületi út és járdaépítés 1962-ben. Az egészségház, benne orvosi rendelővel és védőnői szolgálattal 1966-ban létesült. A Romándot Bakonypéterddel összekötő aszfaltos út 1969-ben épült meg. Megjegyzendő, hogy ezt a lakosság már a II. világháború előtt szorgalmazta, de az akkori képviselő-testület leszavazta. A későbbiekben kultúrházat építettek a községháza mellé. Ezen kívül 50 férőhelyes kétcsoportos napközi otthonos óvodát is kialakítottak, melyet a kis születésszám miatt összevontak. A községben a vonalas infrastruktúrák többsége megvalósult. Az egész települést 1947-ben villamosították. 2001-ben korszerű üvegszálas vezetéket fektettek le a mai modern kommunikációs hálózatokhoz, mely összeköti a falut a megyeszékhellyel. A lakosság kérésére a vezetékes gázhálózatot 1999-ben adták át. A csatornahálózat létesítését tervezik.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom

Hivatkozások

  1. Románd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

További információk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei