„Haraszty Árpád” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2007. március 11., 01:18-kori változata

Haraszty Árpád (Békés, 1907. március 15. – Debrecen, 1987. szeptember 1.) botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa

Élete

Középiskolai tanulmányai után középiskolai tanári oklevelet szerzett 1931-ben, majd a budapesti tudományegyetem tanársegédjeként dolgozott.

Tanári pályafutása során előszőr 1933 és 1947 között a budapesti Szent László és a Madách Imre gimnázium tanára volt, majd 1955-ig a budapesti Pedagógiai Főiskola tanára volt.

Az Állattani Tanszéknek (Állattani Intézet) 1960 és 1961 között ideiglenes vezetője volt. A Növénytani Tanszéket 1957 és 1972 között vezette. Vezetése alatt a tanszék egyik legeredményesebb korszakát zárta, újra indította a biológusképzést. Tanszéke tudatosan vállalta a növénytani oktatás korszerűsítését, új tankönyveket jelentettek meg, jegyzeteket írtak. 1953-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, a „Növénytan”. Ebben az időszakban az “Acta Biologica Debrecina" kiadványban is sokat publikált. Kísérleteket, kutatásokat is végzett, főként a barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a szegedi és keszthelyi agrár-kutatóhelyek kísérleteiben is a kender rosthozam fokozására irányuló műtrágya-parcella kísérletekben.

1962 és 1965 között a Természettudományi Kar dékánja volt.

1957 és 1963 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Szakosztályának elnöke volt.

A debreceni egyetem Haraszty Árpád professzor tiszteletére, egyetemi szolgálatának 20. évfordulója alkalmából érmet adott ki.

Fő művei

Természetismeret
Növényrendszertan és növényélettan
Növényszervezettan és növényélettan
Növénytan
Mikroszkópos növényanatómia

Külső hivatkozás

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Az Állattani Tanszéknek (Állattani Intézet) [[1960]] és [[1961]] között ideiglenes vezetője volt.
-A Növénytani Tanszéket [[1957]] és [[1972]] között vezette. Vezetése alatt a tanszék egyik legeredményesebb korszakát zárta, újra indította a biológusképzést, tanszéke tudatosan vállalta a növénytani oktatás korszerűsítését, új tankönyveket jelentettek meg, jegyzeteket írtak, [[1953]]-ban, jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, a „Növénytan”
+A Növénytani Tanszéket [[1957]] és [[1972]] között vezette. Vezetése alatt a tanszék egyik legeredményesebb korszakát zárta, újra indította a biológusképzést. Tanszéke tudatosan vállalta a növénytani oktatás korszerűsítését, új tankönyveket jelentettek meg, jegyzeteket írtak. [[1953]]-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, a „Növénytan”.
 Ebben az időszakban az “Acta Biologica Debrecina" kiadványban is sokat publikált.
-Kísérleteket, kutatásokat is végzet, főként a barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a [[szeged]]i és [[keszthely]]i agrár-kutatóhelyek kísérleteiben is a kender rosthozam fokozására irányuló műtrágya-parcella kísérletekben.
+Kísérleteket, kutatásokat is végzett, főként a barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a [[szeged]]i és [[keszthely]]i agrár-kutatóhelyek kísérleteiben is a kender rosthozam fokozására irányuló műtrágya-parcella kísérletekben.
 [[1962]] és [[1965]] között a Természettudományi Kar dékánja volt.
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 == Külső hivatkozás ==
+*[http://www.cic.klte.hu/ttk50/kepek/ALB152.GIF 1958. április 2. doktoravatáson, balról jobbra: Haraszty Árpád, Kádár László, Bognár Rezső]
-[http://www.cic.klte.hu/ttk50/kepek/ALB152.GIF 1958. április 2. doktoravatáson, balról jobbra: Haraszty Árpád, Kádár László, Bognár Rezső]
+*[http://www.cic.klte.hu/ttk50/bio10.gif Darwin kiállítás megnyitóján]
-[http://www.cic.klte.hu/ttk50/bio10.gif Darwin kiállítás megnyitóján]
 [[Kategória:Magyar biológusok]]