„Kaposvári cukorgyár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Odbo (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „{{névváltozatok infobox | évek 1 = 1894–1948 | név 1 = Mezőgazdasági Ipari Rt. cukorgyára | évek 2 = 1948–1990 | név 2 = Kaposvári Cukorgyár | évek 3 …” |
nem legnagyobb, hanem egyetlen; a kapacitást általában tonna répa/napban fejezik ki; adatok pontosítása és bővítése |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
| évek 1 = 1894–1948 |
| évek 1 = 1894–1948 |
||
| név 1 = Mezőgazdasági Ipari Rt. cukorgyára |
| név 1 = Mezőgazdasági Ipari Rt. cukorgyára |
||
| évek 2 = |
| évek 2 = 1948–1964 |
||
| név 2 = Kaposvári Cukorgyár |
| név 2 = Kaposvári Cukorgyár |
||
| évek 3 = |
| évek 3 = 1964–1971 |
||
| név 3 = |
| név 3 = Magyar Cukoripar országos vállalat része |
||
| évek 4 = |
| évek 4 = 1971–1990 |
||
| név 4 |
| név 4 = Kaposvári Cukorgyár |
||
| évek 5 = 1990-1998 |
|||
| név 5 = Kaposcukor Rt. |
|||
| évek 6 = 1995-től |
|||
| név 6 = Magyar Cukor Zrt. része, 2008-tól egyetlen működő gyára |
|||
}} |
}} |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Története == |
== Története == |
||
[[Kaposvár]] iparának egyik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Mezőgazdasági |
[[Kaposvár]] iparának egyik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a [[Magyar Általános Hitelbank]] tulajdonában álló Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt, amelyet az 1888. évi [[1888. évi XXIII. törvény|új cukoradó törvény]]t követő cukoripari konjunktúra során alapítottak.<ref>Salánky István–Vígh Albert: Cukoripar. In: ''A magyar élelmiszeripar története.'' Szerk. Kirsch János, Szabó Loránd, Tóth-Zsiga István. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. 199. oldal. ISBN 963-232-213-4.</ref> Az [[1894]]-től üzemelő gyár elsősorban [[Észak-Olaszország]] [[porcukor]], [[cukor]] ellátására alapozva a gyártást. A cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a [[Keleti városrész (Kaposvár)|Pécsi utcai városrész]] fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a [[Balkán]] országaiba, valamint [[Anglia|Angliába]] exportálta termékeit. A gyár [[1929]]-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a [[Dunántúl]] legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. <ref>T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972. </ref> A MIR cukorgyár a termelésének kapacitásait [[1935]]-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. [[1936]]-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését [[1943]]-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.<ref>Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970. </ref> |
||
A cukorgyár kulturális feladatokat is magára vállalt. A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában jelentős szerepet töltött be. Számos munkásjóléti intézményt tartott fenn: egyebek közt munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak, akiktől persze teljes odaadást követelt. |
A cukorgyár kulturális feladatokat is magára vállalt. A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában jelentős szerepet töltött be. Számos munkásjóléti intézményt tartott fenn: egyebek közt munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak, akiktől persze teljes odaadást követelt. |
||
A második világháború során, [[1944]]. október 12-én kora délután angolszász repülőgépekről hét bomba hullott a kaposvári cukorgyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkalmazott megsebesült, és súlyos anyagi károk keletkeztek. A gyár [[1945]] elejétől ismét termelni kezdett, laboratóriumában élesztőt is előállítottak a munkások és a városi lakosság számára. [[1948]] márciusában a kaposvári cukorgyár üzemi bizottságának rendkívüli gyűlésén jelentették be a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság üzemeinek államosítását. A cukorgyár irányítását egy géplakatos vette át. [[1957]]. március 21-én a városban először itt alakult meg a [[KISZ]]-szervezet, [[1959]]-ben itt jött létre [[Somogy megye]] első szocialista brigádja. Az évek során újabb fejlesztésekre került sor, a cukorgyár azonban műszakilag lassan elöregedett, s bár a nyolcvanas évekre némileg növelte termelését, munkáslétszáma egyre csökkent. |
A második világháború során, [[1944]]. október 12-én kora délután angolszász repülőgépekről hét bomba hullott a kaposvári cukorgyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkalmazott megsebesült, és súlyos anyagi károk keletkeztek. A gyár [[1945]] elejétől ismét termelni kezdett, laboratóriumában élesztőt is előállítottak a munkások és a városi lakosság számára. [[1948]] márciusában a kaposvári cukorgyár üzemi bizottságának rendkívüli gyűlésén jelentették be a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság üzemeinek államosítását; a tulajdonosi jogok gyakorlója az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatósága lett. A cukorgyár irányítását egy géplakatos vette át. [[1957]]. március 21-én a városban először itt alakult meg a [[KISZ]]-szervezet, [[1959]]-ben itt jött létre [[Somogy megye]] első szocialista brigádja. Az évek során újabb fejlesztésekre került sor, a cukorgyár azonban műszakilag lassan elöregedett, s bár a nyolcvanas évekre némileg növelte termelését, munkáslétszáma egyre csökkent. |
||
1964. január 1-jétől a gyár az ország tizenegy cukorgyárát és a [[Cukoripari Kutató Intézet]]et magába foglaló Magyar Cukoripar országos nagyvállalat részeként működött tovább. 1971-ben a cukorgyárak önálló vállalatokká alakultak a Cukoripari Vállalatok Trösztjén belül.<ref>Salánky István–Vígh Albert: Cukoripar. In: ''A magyar élelmiszeripar története.'' Szerk. Kirsch János, Szabó Loránd, Tóth-Zsiga István. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. 217. oldal. ISBN 963-232-213-4.</ref> |
|||
[[1990]]-ben a Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság |
[[1990]]-ben a Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság, amely az osztrák [[Agrana]] (akkori nevén Ostzucker AG) többségi tulajdonába került, ezáltal a német [[Südzucker]] cégcsoport részeként működött tovább. [[1995]]. július 1-jén öt cukoripari részvénytársaság egyesülésével megalakult a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Rt., amelybe 1998. december 22-én beolvadt a Kaposcukor Rt. is. 7200 tonna napi répafeldolgozási kapacitásával és 105 400 tonnás cukorgyártási és forgalmazási kvótájával az európai középmezőnyhöz tartozik. A társaság fogyasztói és ipari felhasználásra szánt minőségi termékeket állít elő a fogyasztók és az ipar részére répa- és nádcukorból [[Magyarország]] egyetlen cukorgyárában, ahol [[2007]]-ben egy korszerű biogázüzem is épült.<ref>''[http://www.parlament.hu/irom39/05536/05536.pdf JELENTÉS] a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről.'' Budapest. 2011. december 28.</ref><ref>''Sugar Economy Europe.'' Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. ISBN 978-3-87040-139-9</ref><ref>[http://www.agrana.hu/termekek/cukor/ Agrana csoport honlapja]</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
26. sor: | 31. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* [http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/az-egyedul-talpon-maradt-cukorgyar-keseredes-kronikaja-449536 Az egyedül talpon maradt cukorgyár keserédes krónikája] |
* [http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/az-egyedul-talpon-maradt-cukorgyar-keseredes-kronikaja-449536 Az egyedül talpon maradt cukorgyár keserédes krónikája] |
||
* |
|||
{{DEFAULTSORT:Kaposvaricukorgyar}} |
{{DEFAULTSORT:Kaposvaricukorgyar}} |
A lap 2013. június 21., 18:38-kori változata
Névváltozatok | |||||||||||||||
|
Az 1894-től üzemelő kaposvári cukorgyár 2008-tól Magyarország egyetlen működő cukorgyára.[1]
Története
Kaposvár iparának egyik meghatározó ága az élelmiszeripar. A város egyik legnagyobb üzeme a Magyar Általános Hitelbank tulajdonában álló Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) cukorgyára volt, amelyet az 1888. évi új cukoradó törvényt követő cukoripari konjunktúra során alapítottak.[2] Az 1894-től üzemelő gyár elsősorban Észak-Olaszország porcukor, cukor ellátására alapozva a gyártást. A cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a Pécsi utcai városrész fejlődésének. Az első világháború alatt és után átállította kereskedelmét, és elsősorban a Balkán országaiba, valamint Angliába exportálta termékeit. A gyár 1929-es rekonstrukciójával az ország akkor 13 cukorgyára közül a nagyságát tekintve a negyedik helyen állt. Termelési adatait tekintve a Dunántúl legjelentősebb mezőgazdasági üzeme volt, amely a környék cukorrépa feldolgozására rendezkedett be, ezáltal nemcsak a város, hanem a megye egyik legtöbb termelőt és dolgozót foglalkoztató üzemévé fejlődött. [3] A MIR cukorgyár a termelésének kapacitásait 1935-ben a Helios elnevezésű konzervüzemmel bővítette, amely elsősorban paradicsomkonzerv előállítására szakosodott. 1936-ban még csak napi 3-4 vagon paradicsom feldolgozására rendezkedett be, de termelését 1943-ban már napi 100 mázsára tudta fokozni.[4]
A cukorgyár kulturális feladatokat is magára vállalt. A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában jelentős szerepet töltött be. Számos munkásjóléti intézményt tartott fenn: egyebek közt munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak, akiktől persze teljes odaadást követelt.
A második világháború során, 1944. október 12-én kora délután angolszász repülőgépekről hét bomba hullott a kaposvári cukorgyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkalmazott megsebesült, és súlyos anyagi károk keletkeztek. A gyár 1945 elejétől ismét termelni kezdett, laboratóriumában élesztőt is előállítottak a munkások és a városi lakosság számára. 1948 márciusában a kaposvári cukorgyár üzemi bizottságának rendkívüli gyűlésén jelentették be a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság üzemeinek államosítását; a tulajdonosi jogok gyakorlója az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatósága lett. A cukorgyár irányítását egy géplakatos vette át. 1957. március 21-én a városban először itt alakult meg a KISZ-szervezet, 1959-ben itt jött létre Somogy megye első szocialista brigádja. Az évek során újabb fejlesztésekre került sor, a cukorgyár azonban műszakilag lassan elöregedett, s bár a nyolcvanas évekre némileg növelte termelését, munkáslétszáma egyre csökkent.
1964. január 1-jétől a gyár az ország tizenegy cukorgyárát és a Cukoripari Kutató Intézetet magába foglaló Magyar Cukoripar országos nagyvállalat részeként működött tovább. 1971-ben a cukorgyárak önálló vállalatokká alakultak a Cukoripari Vállalatok Trösztjén belül.[5]
1990-ben a Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság, amely az osztrák Agrana (akkori nevén Ostzucker AG) többségi tulajdonába került, ezáltal a német Südzucker cégcsoport részeként működött tovább. 1995. július 1-jén öt cukoripari részvénytársaság egyesülésével megalakult a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Rt., amelybe 1998. december 22-én beolvadt a Kaposcukor Rt. is. 7200 tonna napi répafeldolgozási kapacitásával és 105 400 tonnás cukorgyártási és forgalmazási kvótájával az európai középmezőnyhöz tartozik. A társaság fogyasztói és ipari felhasználásra szánt minőségi termékeket állít elő a fogyasztók és az ipar részére répa- és nádcukorból Magyarország egyetlen cukorgyárában, ahol 2007-ben egy korszerű biogázüzem is épült.[6][7][8]
Jegyzetek
- ↑ Lásd Magyarországi cukorgyárak listája.
- ↑ Salánky István–Vígh Albert: Cukoripar. In: A magyar élelmiszeripar története. Szerk. Kirsch János, Szabó Loránd, Tóth-Zsiga István. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. 199. oldal. ISBN 963-232-213-4.
- ↑ T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között / Somogy megye múltjából egy fejezete – Kaposvár 1972.
- ↑ Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban – Kaposvár, 1970.
- ↑ Salánky István–Vígh Albert: Cukoripar. In: A magyar élelmiszeripar története. Szerk. Kirsch János, Szabó Loránd, Tóth-Zsiga István. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. 217. oldal. ISBN 963-232-213-4.
- ↑ JELENTÉS a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről. Budapest. 2011. december 28.
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. ISBN 978-3-87040-139-9
- ↑ Agrana csoport honlapja