„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 213.222.184.157 (vita) szerkesztéséről Embryo szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 213.222.184.157 (vita) szerkesztéséről Embryo szerkesztésére)
{{Vár infobox
| név = Szigetvári vár
| más név =
| kép = Szigetvár - Castle.jpg
| képaláírás = Szigetvári vár légifotón
| ország = Magyarország
| mai településnév = [[Szigetvár]]
| tengerszint feletti magasság = 115
| épült = 1420 körül
| elpusztult =
| sorsa =
| állapota = helyreállított
| típusa =
| építőanyaga =
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 3
| szélességi ívmásodperc = 4
| hosszúsági fok = 17
| hosszúsági ívperc = 47
| hosszúsági ívmásodperc = 45
}}
 
A [[Dél-Dunántúl]] vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a [[1420]] körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr.
 
[[Fájl:Szigetvár a 16. században.jpg|bélyegkép|jobbra|275px| Szigetvár a 16. században]]
[[Fájl:Johann Peter Krafft 005.jpg|bélyegkép|jobbra|275px|Zrínyi Miklós kiront az égő Szigetvárból. Johann Peter Krafft festménye (1825)]]
[[Fájl:Hollósy Zrínyi kirohanása.jpg||bélyegkép|jobbra|275px|[[Hollósy Simon]]:Zrínyi kirohanása (1896)]]
== A vár története ==
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas [[öregtorony]] lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki [[Szigetvár]] erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. [[1463]]-ban a Garai-, [[1471]]-ben az enyingi Török család birtokába került. Az [[1526]]-os vesztes [[mohácsi csata]] után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. [[Török Bálint]], mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t, hol pedig [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándot]]. Miután [[1541]]-ben Buda csellel való megszállása idején [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán török szultán]] elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándnak]].

Navigációs menü