„Szkopolamin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link, korr, form
53. sor: 53. sor:
Az anyag igen [[méreg|mérgező]], ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, [[hallucináció]]t, [[bénulás]]t és [[halál]]t okozhat.
Az anyag igen [[méreg|mérgező]], ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, [[hallucináció]]t, [[bénulás]]t és [[halál]]t okozhat.


[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek forrását, a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref>
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek forrását, a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>[[Kiss László (orvostörténész)|Dr. Kiss László]]: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref>


A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos:
A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos:

A lap 2013. június 18., 09:40-kori változata

Szkopolamin
IUPAC-név
(-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane
Kémiai azonosítók
CAS-szám 138-12-5
PubChem 5184
DrugBank APRD00616
ATC kód A04AD01, N05CM05, S01FA02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C17H21NO4
Moláris tömeg 303,353 g/mol
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only (US)
P (UK)
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás transzdermális, szem

A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik.

Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:

Szkopolamin-butilbromid Scopolamini butylbromidum
Szkopolamin-hidrobromid Scopolamini hydrobromidum

Forrás

  1. Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6