„Szociometria” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zixus (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Zixus (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
[[Magyarország]]on [[Mérei Ferenc]] tette ismerté és fejlesztette tovább a módszert.<ref>{{cite book |author=Mérei Ferenc |authorlink=Mérei Ferenc |title=Közösségek rejtett hálózata |year=2006 |publisher=Osiris Kiadó |location=Budapest |id=ISBN 9789633894583 |origyear=1971}}</ref>
[[Magyarország]]on [[Mérei Ferenc]] tette ismerté és fejlesztette tovább a módszert.<ref>{{cite book |author=Mérei Ferenc |authorlink=Mérei Ferenc |title=Közösségek rejtett hálózata |year=2006 |publisher=Osiris Kiadó |location=Budapest |id=ISBN 9789633894583 |origyear=1971}}</ref>


A szociometria alapvetően kizárólag a rokonszenvi-ellenszenvi választásokra koncentrál, bár Mérei Ferenc beemelt egyéb funkciókat is az elemzéseibe. Ehhez képest a [[kapcsolatháló-elemzés]] bonyolultabb, időben változó, nagyméretű közösségi relációkat is képes vizsgálni. Elemzési egysége lehet szervezet, társadalmi rendszer is, nem csak az egyén. A hálózatelemzés továbbá képes a tartalmi relációk feltárására is (politikai, gazdasági, kulturális stb.). <ref>{{cite book |author=Csaba Zoltán László |title=Az utálat és az iskolai agresszió empirikus hálózatelemzése |year=2010 </ref>
A szociometria alapvetően kizárólag a rokonszenvi-ellenszenvi választásokra koncentrál, bár Mérei Ferenc beemelt egyéb funkciókat is az elemzéseibe. Ehhez képest a [[kapcsolatháló-elemzés]] bonyolultabb, időben változó, nagyméretű közösségi relációkat is képes vizsgálni. Elemzési egysége lehet szervezet, társadalmi rendszer is, nem csak az egyén. A hálózatelemzés továbbá képes a tartalmi relációk feltárására is (politikai, gazdasági, kulturális stb.). <ref> CSABA, Zoltán László - PÁL, Judit: Determinants and dynamics of negative relations in adolescents' school networks. in Lazega, E., Bruna, M. G., et Eloire, F. (eds.): Recherches récentes sur les réseaux sociaux et organisationnels. Cahier de l’ORIO. Université Daphine, Paris. 11-27.</ref>


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2013. június 13., 12:00-kori változata

A szociometria a szociológia az emberi kapcsolatok kvantifikálásával, felmérésével foglalkozó ága. Jacob L. Moreno pszichoterapeuta dolgozta ki, a társadalmi szerkezetek és a pszichológiai jóllét közötti kapcsolatok közötti összefüggés felé irányuló tanulmányaiban.

A szociometria szó a latin socius (társ) és metrum (felmérés) szavakból ered. Moreno leírása szerint „a szociometria az emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a személyek elhelyezkedésének tanulmányozása”.

A szociometrikus felmérések feltárják a rejtett szerkezeteket, amik egy adott emberi csoportnak formát adnak: a szövetségek, az alcsoportok (szubkultúrák), a rejtett hiedelmek, az ideológiai megállapodások.

Moreno egyik újítása a szociometriában a szociogram feltalálása volt, melyben egyes személyek képi pontokkal vannak ábrázolva, és a személyek közti kapcsolatok vonalakkal.

Magyarországon Mérei Ferenc tette ismerté és fejlesztette tovább a módszert.[1]

A szociometria alapvetően kizárólag a rokonszenvi-ellenszenvi választásokra koncentrál, bár Mérei Ferenc beemelt egyéb funkciókat is az elemzéseibe. Ehhez képest a kapcsolatháló-elemzés bonyolultabb, időben változó, nagyméretű közösségi relációkat is képes vizsgálni. Elemzési egysége lehet szervezet, társadalmi rendszer is, nem csak az egyén. A hálózatelemzés továbbá képes a tartalmi relációk feltárására is (politikai, gazdasági, kulturális stb.). [2]

Lásd még

Jegyzetek

  1. Mérei Ferenc. Közösségek rejtett hálózata. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 9789633894583 [1971] (2006) 
  2. CSABA, Zoltán László - PÁL, Judit: Determinants and dynamics of negative relations in adolescents' school networks. in Lazega, E., Bruna, M. G., et Eloire, F. (eds.): Recherches récentes sur les réseaux sociaux et organisationnels. Cahier de l’ORIO. Université Daphine, Paris. 11-27.