„William Makepeace Thackeray” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 49 interwiki link migrálva a Wikidata d:q167768 adatába
30. sor: 30. sor:


{{csonk-dátum|csonk-Angol életrajz|2005 júliusából}}
{{csonk-dátum|csonk-Angol életrajz|2005 júliusából}}
{{DEFAULTSORT:Thackeray William Makepeace}}

[[Kategória:Angol írók|Thackeray]]
[[Kategória:Angol írók]]
[[Kategória:1811-ben született személyek]]
[[Kategória:1811-ben született személyek]]
[[Kategória:1863-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1863-ban elhunyt személyek]]

A lap 2013. május 27., 17:23-kori változata

William Makepeace Thackeray (Kalkutta, India, 1811. július 18.1863. december 24.) angol író.

A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Angol regényíró a XIX. századból. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. Legjelentősebb művének, a Hiúság vásárának hősnője, Rebecca (Becky) Sharp, az egyik legvonzóbb szélhámos valamennyi irodalmi hős közül.

A sznob kifejezés mai értelme tőle származik.

Élete

William Thackeray az indiai Kalkuttában született, ahol apja, Richmond Thackeray vezető tisztséget töltött be a Brit Kelet-indiai Társaságnál. Anyja, Anne Becher (1792–1864), Harriet és John Harman Becher második gyermeke, szintén a Társaságnál volt írnok.

Művei

  • Catherine (Catherine) 1839
  • A nagy Hoggarty gyémánt (The great Hoggarty Diamond) 1841
  • Sznobok könyve (The Book of Snobs) 1846
  • Hiúság Vására (Vanity Fair) 1848
  • Pendennis története 1850
  • Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai (The Luck of Barry Lyndon) 1856
  • Az özvegy Lovel (Lovel the Widower) 1860
  • Henry Esmond története (The History of Henry Esmond) 1862
  • A virginiai testvérek (The Virginians)

Külső hivatkozások

Commons:Category:William Makepeace Thackeray
A Wikimédia Commons tartalmaz William Makepeace Thackeray témájú médiaállományokat.

Sablon:Csonk-Angol életrajz