„Megjelenítési réteg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Buda (vitalap | szerkesztései) +kat |
Buda (vitalap | szerkesztései) kat pontosítása |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
Több széles körben használt alkalmazásban illetve [[protokoll]]ban nem különböztetik meg a megjelenítési és az alkalmazási réteget. Például az akalmazási réteg protokoljának tekintett [[HTTP]] rendelkezik a megjelenítés réteg néhány tulajdonságával. Így képes például felismerni a [[karakterkódolás]]okat további [[konvertálás]] céljából, amely konvertálás ekkor már az alkalmazási rétegben történik meg. |
Több széles körben használt alkalmazásban illetve [[protokoll]]ban nem különböztetik meg a megjelenítési és az alkalmazási réteget. Például az akalmazási réteg protokoljának tekintett [[HTTP]] rendelkezik a megjelenítés réteg néhány tulajdonságával. Így képes például felismerni a [[karakterkódolás]]okat további [[konvertálás]] céljából, amely konvertálás ekkor már az alkalmazási rétegben történik meg. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Számítógép-hálózatok]] |
||
A lap 2007. március 8., 18:01-kori változata
A megjelenítési réteg a 7 réteges OSI modell 6. rétege. Az alkalmazási réteg igényeit teljesíti szolgáltatásaival, és a viszony rétegnek küldi tovább igényeit annak szolgáltatásaira.
A megjelenítési réteg felelős az információ formázásáért és eljuttatásáért az alkalmazási rétegnek, ahol az további feldolgozásra illetve megjelenítésre kerül . Gondoskodik róla, hogy az alkalmazási rétegnek már ne kelljen foglalkoznia a végfelhasználói rendszerek esetleg különböző adatértelmezési módszereiből származó szintaktikai eltérésekkel. Megjegyzés: A megjelenítési réteg szolgáltatására jó példa egy EBCDIC kódolású szövegfájl konvertálása ASCII kódolásúvá.
A megjelenítési réteg az első, ahol az adatra már nem csak úgy tekintünk, mint egy köteg 0 vagy 1-esre. Foglalkozik például a karakterlánc értelmezésének problémakörével is. Eltérések adódhatnak, hiszen használhatják például a Pascal módszert ("\x0Dthisisastring") vagy az ettől eltérő C/C++ módszert ("thisisastring\0"). Az ötlet az, hogy az alkalmazási rétegnek elég rámutatnia a továbbítandó adatra, a megjelenítési réteg elvégzi számára a többi feladatot.
A titkosítás is tipikusan a megjelenítési réteg feladatai közé tartozik. Igaz, ez elvégezhető az alkalmazási, a viszony, a szállítási vagy a hálózati rétegekben is, azonban előnyeik mellett mindegyiknek megvan a maga hátránya is.
Egy másik példa a megjelnítési réteg feladataira a struktúra értelmezése, ami ezen a szinten már standardizált. Leggyakrabban az XML-t használják e célra.
Nemcsak karakterláncok, hanem ennél összetettebb dolgok is standarizáltak. Például az objektumok az objektum orientált programozás témakörében, vagy egy videó jelsorozatának az átvitele.
Több széles körben használt alkalmazásban illetve protokollban nem különböztetik meg a megjelenítési és az alkalmazási réteget. Például az akalmazási réteg protokoljának tekintett HTTP rendelkezik a megjelenítés réteg néhány tulajdonságával. Így képes például felismerni a karakterkódolásokat további konvertálás céljából, amely konvertálás ekkor már az alkalmazási rétegben történik meg.