„Lenhossék Mihály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lji1942~huwiki (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: *[ → * [ (15), *{{ → * {{ (2) AWB
1. sor: 1. sor:



[[File:Lenhossek.JPG|bélyegkép|Lenhossék Mihály (1863–1937)]]
[[File:Lenhossek.JPG|bélyegkép|Lenhossék Mihály (1863–1937)]]
'''Lenhossék Mihály''' ([[Pest]], [[1863]]. [[augusztus 28.]] – [[Budapest]], [[1937]]. [[január 26.]]) anatómus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, a [[neuron]]tan egyik megalapítója.
'''Lenhossék Mihály''' ([[Pest]], [[1863]]. [[augusztus 28.]] – [[Budapest]], [[1937]]. [[január 26.]]) anatómus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, a [[neuron]]tan egyik megalapítója.
24. sor: 21. sor:


A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a [[Barlangkutatás (folyóirat)|Barlangkutatás]]ban, a [[Magyar Állami Földtani Intézet]] kiadványaiban, a [[Természettudományi Közlöny]]ben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a [[Pilisszántói-kőfülke|Pilisszántói-kőfülkében]] és az [[Igricz-barlang]]ban végzett ásatásokról, a [[neandervölgyi ember]]ről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.
A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a [[Barlangkutatás (folyóirat)|Barlangkutatás]]ban, a [[Magyar Állami Földtani Intézet]] kiadványaiban, a [[Természettudományi Közlöny]]ben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a [[Pilisszántói-kőfülke|Pilisszántói-kőfülkében]] és az [[Igricz-barlang]]ban végzett ásatásokról, a [[neandervölgyi ember]]ről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.



==Díja==
==Díja==
40. sor: 36. sor:
* A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
* A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
* Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
* Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
*[http://mek.oszk.hu/08200/08275/ Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.]
* [http://mek.oszk.hu/08200/08275/ Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.]


==Nevével alapított elismerés==
==Nevével alapított elismerés==
47. sor: 43. sor:


''Díjazottak:''
''Díjazottak:''
*[[Mihály András (hisztológus)|Mihály András]] hisztológus
* [[Mihály András (hisztológus)|Mihály András]] hisztológus
*[[Nógrádi Antal]] szemész
* [[Nógrádi Antal]] szemész
*[[Tóth Lajos (neurobiológus)|Tóth Lajos]] orvos, neurobiológus
* [[Tóth Lajos (neurobiológus)|Tóth Lajos]] orvos, neurobiológus
*[[Módis László (anatómus)|Módis László]] (1972) orvos, humánbiológus, egyetemi tanár
* [[Módis László (anatómus)|Módis László]] (1972) orvos, humánbiológus, egyetemi tanár
*[[Sétáló György]] (1973) orvos, endokrinológus, egyetemi tanár
* [[Sétáló György]] (1973) orvos, endokrinológus, egyetemi tanár
*[[Halász Norbert]] (1974) neurobiológus
* [[Halász Norbert]] (1974) neurobiológus
*[[Debreceni Egyetem|Matesz Klára (anatómus)]] (1979), neurobiológus, orvos, egyetemi tanár
* [[Debreceni Egyetem|Matesz Klára (anatómus)]] (1979), neurobiológus, orvos, egyetemi tanár
*[[Somogyi Péter]] (1982) neurobiológus
* [[Somogyi Péter]] (1982) neurobiológus
*[[Debreceni Egyetem|Antal Miklós (anatómus)]] (1984) neurobiológus, orvos, egyetemi tenár
* [[Debreceni Egyetem|Antal Miklós (anatómus)]] (1984) neurobiológus, orvos, egyetemi tenár
*[[Szél Ágoston]] (1987)
* [[Szél Ágoston]] (1987)
Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.
Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.


==Források==
==Források==
{{commonskat|Mihály Lenhossék}}
{{commonskat|Mihály Lenhossék}}
*{{MÉL|2|62|ABC09006/09411.htm}}
* {{MÉL|2|62|ABC09006/09411.htm}}
*{{szinnyei}}
* {{szinnyei}}
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1987. 1-2. füz. p. 75.
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1987. 1-2. füz. p. 75.
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1988. 2. füz. p. 124.
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1988. 2. füz. p. 124.
* [[Szentágothai János]]: Lenhossék Mihály. In: {{MTudLex|1|535-536}}
* [[Szentágothai János]]: Lenhossék Mihály. In: {{MTudLex|1|535-536}}
*[http://www.galeria.sote.hu/page.php?id=40 Galéria]
* [http://www.galeria.sote.hu/page.php?id=40 Galéria]
*[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/lenhossek_mihaly_szuletesnapja__1863 Jeles napok]
* [http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/lenhossek_mihaly_szuletesnapja__1863 Jeles napok]
*[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13663 National Geographic]
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13663 National Geographic]
*[http://regi.pim.hu/Online/adattar/intezmenyek.php?doit=dijak&mit=N%E9v&ertek=Lenhoss%E9k%20Mih%E1ly-d%EDj&valt=pontos Petőfi Irodalmi Múzeum]
* [http://regi.pim.hu/Online/adattar/intezmenyek.php?doit=dijak&mit=N%E9v&ertek=Lenhoss%E9k%20Mih%E1ly-d%EDj&valt=pontos Petőfi Irodalmi Múzeum]
{{csonk-orvos}}
{{csonk-orvos}}
{{csonk-term-kut}}
{{csonk-term-kut}}

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


{{DEFAULTSORT:Lenhossek Mihaly}}
{{DEFAULTSORT:Lenhossek Mihaly}}
83. sor: 82. sor:
[[Kategória:1863-ban született személyek]]
[[Kategória:1863-ban született személyek]]
[[Kategória:1937-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1937-ben elhunyt személyek]]


==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

A lap 2013. május 25., 22:23-kori változata

Lenhossék Mihály (1863–1937)

Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28.Budapest, 1937. január 26.) anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.

Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus fia.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja.

Munkássága

Orvosi, kutatói tevékenysége

1905 és 1922 között az Orvosi Hetilap főszerkesztője.

Orvosegyetemi professzori tevékenysége

A Budapesti Egyetem[1] nyilvános rendes tanára és az egyetem Anatómiai Intézetének igazgatójaként a magyar anatómia és szövettan oktatás egyik meghatározó alakja volt. Az ember anatomiája címmel 1922-ben megjelent három kötetes tankönyve, még ma is az egyik alapvető forrásmunka a magyar nyelvű humán anatómiai irodalomban.

Barlangkutató tevékenysége

Lenhossék Mihály sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-4-14. Fülöp Elemér alkotása.

A Barlangkutató Bizottság, majd a Szakosztály elnöki tisztét – első elnökének halála után – 1912. április 26-ától 4 éven át töltötte be. 1912. május 24-én az elnökletével lezajlott első bizottsági ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy a bizottság jellegéből adódóan alakuljon át szakosztállyá. A szakosztály alaptőkéjét alapítótagként 100 koronával gyarapította.

Az 1913-ban meginduló Barlangkutatás című szaklapnak nemcsak a bevezetőjét írta, de 1916-ig a lapot az ő közreműködésével szerkesztette Kadić Ottokár.

A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a Barlangkutatásban, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, a Természettudományi Közlönyben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkében és az Igricz-barlangban végzett ásatásokról, a neandervölgyi emberről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.

Díja

Munkái

  • Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből, XV. 15. Németül az Archiv für Mikroskopische Anatomieban 1886.)
  • Ritkább boncztani rendellenességek. Budapest, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értekezések a természettudományok köréből, XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.)
  • A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest, 1889. (Értekezések a természettudományok köréből, XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv für Mikrokopische Anatomieban.)
  • Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. (2. telj. átdolg. kiadás. U. ott, 1895. Az I. kiadást lefordította franciára E. Chretien. Paris, 1893.)
  • Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1893. (9. dolgozat.)
  • Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.
  • A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
  • Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
  • Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.

Nevével alapított elismerés

Lenhossék Mihály-díj Alapította a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasága

Díjazottak:

Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.

Források

Commons:Category:Mihály Lenhossék
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenhossék Mihály témájú médiaállományokat.


Jegyzetek

  1. cite web|url=http://www.ana.sote.hu/e55.htm%7Ctitle=Budapeti Egyetem, Anatómiai- Szövet- és Fejlődéstani Intézet|language=magyar