„Kernstok Károly (festő, 1873–1940)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Baranyati (vitalap | szerkesztései)
9 szerkesztés
forma
2. sor: 2. sor:
'''Kernstok Károly''' ([[Budapest]], [[1873]]. [[december 23.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[június 9.]]) magyar festő és grafikus, a magyar [[avantgárd]] egyik tehetséges képviselője.
'''Kernstok Károly''' ([[Budapest]], [[1873]]. [[december 23.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[június 9.]]) magyar festő és grafikus, a magyar [[avantgárd]] egyik tehetséges képviselője.


==Élete==
== Élete ==

Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. [[1892]]-től [[München]]ben [[Hollósy Simon]]nál, [[1893]]–[[1895]]-ben a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadámián]] tanult. [[1896]]-ban hazatért és három évig a [[Benczúr Gyula]] mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. [[1906]]-ban [[Párizs]]ba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. [[1907]]-ben alapítója lett a '''[[Nyolcak]]''' csoportjának. [[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után [[Berlin]]be emigrált, ahol [[1926]]-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét [[Nyergesújfalu]]n töltötte. Gyakori vendég volt a [[Szolnoki Művésztelep]]en is. A [[KÚT (képzőművészet)|Képzőművészek Új Társasága]] (KUT) művésztanácsának elnöke volt.
Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. [[1892]]-től [[München]]ben [[Hollósy Simon]]nál, [[1893]]–[[1895]]-ben a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadámián]] tanult. [[1896]]-ban hazatért és három évig a [[Benczúr Gyula]] mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. [[1906]]-ban [[Párizs]]ba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. [[1907]]-ben alapítója lett a '''[[Nyolcak]]''' csoportjának. [[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után [[Berlin]]be emigrált, ahol [[1926]]-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét [[Nyergesújfalu]]n töltötte. Gyakori vendég volt a [[Szolnoki Művésztelep]]en is. A [[KÚT (képzőművészet)|Képzőművészek Új Társasága]] (KUT) művésztanácsának elnöke volt.


==Munkássága==
== Munkássága ==

Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a [[20. század]] elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még [[Naturalizmus (művészet)|naturalista]] képeket festett. [[Párizs]]i utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.
Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a [[20. század]] elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még [[Naturalizmus (művészet)|naturalista]] képeket festett. [[Párizs]]i utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.


16. sor: 14. sor:
Legtöbb alkotását a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi, de vannak művei a [[Deák Gyűjtemény - Városi Képtár|Deák Gyűjtemény]]ben [[Székesfehérvár]]ott s a [[Janus Pannonius Múzeum]]ban [[Pécs]]ett, továbbá magántulajdonban.
Legtöbb alkotását a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi, de vannak művei a [[Deák Gyűjtemény - Városi Képtár|Deák Gyűjtemény]]ben [[Székesfehérvár]]ott s a [[Janus Pannonius Múzeum]]ban [[Pécs]]ett, továbbá magántulajdonban.


==Kiállítások==
== Kiállítások ==
[[Fájl:Kernstok Károly Önarckép.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Szalmakalapos önarcképe</center>]]
[[Fájl:Kernstok Károly Önarckép.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Szalmakalapos önarcképe</center>]]
[[Fájl:Kernstok Károly Lovasok a vízparján.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Lovasok a víz partján</br>(1910)</center>]]
[[Fájl:Kernstok Károly Lovasok a vízparján.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Lovasok a víz partján</br>(1910)</center>]]
25. sor: 23. sor:
*[[1951]], Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás
*[[1951]], Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás


==Főbb művei==
== Főbb művei ==

*''Agitátor'', [[1897]]
*''Agitátor'', [[1897]]
*''Hajóvontatók'', [[1897]]
*''Hajóvontatók'', [[1897]]
36. sor: 33. sor:


== Társasági tagság ==
== Társasági tagság ==

*[[MIÉNK]]
*[[MIÉNK]]
*[[Nyolcak]]
*[[Nyolcak]]
*[[KÚT (képzőművészet)|KÚT]]
*[[KÚT (képzőművészet)|KÚT]]


==Díjak, elismerések==
== Díjak, elismerések ==

*Rudits-ösztöndíj (1904)
*Rudits-ösztöndíj (1904)
*Ráth-díj (1898)
*Ráth-díj (1898)
[[Fájl:Kernstok Károly sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kernstok Károly sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 41-2-39.]]
[[Fájl:Kernstok Károly sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kernstok Károly sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 41-2-39.]]
*Közel 80 millió forint Kernstok Károly festményéért
⚫
http://mtro.hu/galeria/kozel-80-millio-forint-egy-kernstok-karoly-festmenyert-rekordlicit-a-falk-miksa-utcai-galeria-arveresen/
A rekord aukción készült videó:https://www.youtube.com/watch?v=3EpQjUMMcZM


== Lásd még ==
== Források ==
⚫
*[[P. Brestyánszky Ilona]]: Kernstok, [[Derkovits Gyula|Derkovits]], Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.

⚫
*[[Passuth Krisztina]]: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
⚫
*[[Magyar Vadak]]
⚫
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p.&nbsp;ISBN 963-8477-66-0
⚫
* {{cite web|url=http://szk.wikispaces.com/Kernstok+Károly|title=Kernstok Károly|publisher=szk.wikispaces.com (Szabadkőműves Wiki)|accessdate=2013-01-15}}


==Irodalom==
== Irodalom ==
*[[Körmendi Andor]]: Kernstok Károly (Budapest, [[1936]])
*[[Körmendi Andor]]: Kernstok Károly (Budapest, [[1936]])
*[[Horváth Béla]]: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. [[1961]]. 2–4. sz.)
*[[Horváth Béla]]: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. [[1961]]. 2–4. sz.)
61. sor: 55. sor:
*[[Lyka Károly]]: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)
*[[Lyka Károly]]: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)


== További információk ==
==Külső hivatkozások==
* [http://www.hung-art.hu/magyar/k/kernstok/ Életrajza, művei, hung-art.hu]
* [http://www.hung-art.hu/magyar/k/kernstok/ Életrajza, művei, hung-art.hu]
⚫
*[http://mtro.hu/galeria/kozel-80-millio-forint-egy-kernstok-karoly-festmenyert-rekordlicit-a-falk-miksa-utcai-galeria-arveresen/ Közel 80 millió forint Kernstok Károly festményéért]
*[https://www.youtube.com/watch?v=3EpQjUMMcZM A rekord aukción készült videó]


== Kapcsolódó szócikkek ==
==Forrás==
⚫
*[[Magyar Vadak]]

⚫
*[[P. Brestyánszky Ilona]]: Kernstok, [[Derkovits Gyula|Derkovits]], Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
⚫
*[[Passuth Krisztina]]: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
⚫
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p.&nbsp;ISBN 963-8477-66-0
⚫
* {{cite web|url=http://szk.wikispaces.com/Kernstok+Károly|title=Kernstok Károly|publisher=szk.wikispaces.com (Szabadkőműves Wiki)|accessdate=2013-01-15}}


{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Károly Kernstok}}
{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Károly Kernstok}}

A lap 2013. május 20., 07:01-kori változata

Önarcképe
(1903)

Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 9.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője.

Élete

Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadámián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.

Munkássága

Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.

Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.

Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.

Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott s a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban.

Kiállítások

Szalmakalapos önarcképe
Lovasok a víz partján
(1910)

Főbb művei

  • Agitátor, 1897
  • Hajóvontatók, 1897
  • Szilvaszedők, 1901
  • Lovasok a vízparton, 1910
  • Zivatar, 1919
  • Szép Heléna elrablása, 1933
  • Sírbatétel, 1934

Társasági tagság

Díjak, elismerések

  • Rudits-ösztöndíj (1904)
  • Ráth-díj (1898)
Kernstok Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-2-39.

Források

  • P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
  • Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p. ISBN 963-8477-66-0
  • Kernstok Károly. szk.wikispaces.com (Szabadkőműves Wiki). (Hozzáférés: 2013. január 15.)

Irodalom

  • Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 1959–1960. Budapest, 1961)
  • Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962)
  • Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kernstok_Károly_(festő,_1873–1940)&oldid=13596406”