„Halász Ignác” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs méretváltozás ,  7 évvel ezelőtt
a
a (Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata))
Irodalmilag három irányban működött: a nyelvészet, az irodalomtörténet és ifjúsági irodalom terén. ''Móka bácsi'' néven a magyar népmeséket dolgozta fel a gyermekolvasók számára. Nyelvészeti működése részint a magyarra, részint más [[ugor nyelvek|ugor]] és [[altaji nyelvek]]re terjedt ki, foglalkozott a finnugor és [[szamojéd nyelvek]] rokonságával.
 
Cikkei a ''Magyarország és a Nagyvilág''ban (1874. Finn népmesék, Suomalainen egy novellája, 1877 Yrjö Koskinen egy elbeszélése), a ''[[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–19221854–1921)|Vasárnapi Ujságban]]'' (1874. Finn népmese), a [[Magyar Nyelvőr]]ben (1874. Tudom, tom., Az alom, elem képző, A mány, vány képző, 1875. Az ít igeképző, Kazinczy ujításai, 1876. Az ul, ül igeképző, 1876. Az és kötőszó, 1878-81. Ritkább és homályosabb képzők, a magyar tudom. akadémiától a Sámuel-díjjal kitüntetve, 1881-83. Visszahódított magyar szók, Kazinczy mint fordító, 1888-89. Magyar elemek az északi szláv nyelvekben, 1892-94. Szómagyarázatok), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (Uj F. XI. 1875. Lea, színmü egy felv. Kivi Elek után fordította Szilasi Móriccal), a ''[[Fővárosi Lapok]]''ban (1877. 63., 64. szám. könyvismertetés, A véres fiú finn ballada fordítása, 1884. Lappok közt), a Budapesti Szemlében (XI. 1876. Költemények finnből, XXII. 1880. Sajnovics hatása a magyar költészetre, XLI. 1885. Svédországi lappok között, LI. 1887. Második lappföldi utam, LXX. 1892. Harmadik lappföldi utam és könyvismertetés), a székesfejérvári reáliskola Értesítőjében (1878. Göthe «Werther»-e, 1880. Eposzköltésünk a mult század végén és a jelen század elején, különös tekintettel Vörösmartyra, 1885. A svédországi lappok közt), az ''[[Egyetemes Philologiai Közlöny]]''ben (1877., 1880., 1890. könyvism., 1883. költemény finnből), a Külföldben (1879. könyvism.), az ''[[Akadémiai Értesítő]]''ben (1884. Jelentés a svéd-lappok közt, nyelvészeti czélból, 1887. Jelentés második lappföldi utamról, 1889. A svédországi lapp nyelvjárásokról, 1891. Jelentés harmadik lappföldi utamról, 1893. Az ugor-szamojéd nyelvrokonságról), a ''[[Nyelvtudományi Közlemények]]''ben (XVII. 1881. Orosz-lapp nyelvtani vázlat, a Sámuel-díjjal jutalmaztatott, XVIII. 1884. Magyar elemek a déli szláv nyelvekben, 1892. Török dalok, 1893. A déli lapp nyelv hangjairól, Az ugorszamojed nyelvrokonság kérdése), a Budenz-Albumban (1884. Budenz József, életrajz, Lapp népdalok, A lapp nyeIvjárások), a M. Salonban (I. 1884. Pietari Päivärinta elbeszélése finnből, IX. 1888. Lappföldön), a Hunfalvy-Albumban (1891. Eredeti hangállapot a svéd-lapp dialektusokban), a Földrajzi Közleményekben (1890. Nyolcz nap a Skalstugu hegységbeli lappok közt), az Életben (1892. finn népdal fordítása), a ''[[Pesti Napló]]''ban (1898. Jóka ördöge a finneknél és lappoknál, 1893. Kirándulás egy norvég gleccserre, 1894. Magyar népmese Ludas Matyi a norvégoknál, Lappok az állatkertben; azon kívül 1893-95. a Pesti Napló majd minden vasárnapi számában egy gyermekmese ''Móka bácsi'' álnév alatt), az Én Ujságomban (1893. négy mese Móka bácsi neve alatt), a Magyar Geniuszban (1893. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond.)
 
== Művei ==

Navigációs menü

Személyes eszközök

Névterek

Változatok

Több