Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Javítás
{{korrektúra}}
{{lektor}}
[[Fájl:Anthropos - pravěcí lidé.JPG|bélyegkép|jobbra|190px|bélyegkép|Őskori emberek, Anthropos Múzeum, Brno, Csehország. 2009. április 26.]]
[[Fájl:HK Museum of History TST Prehistoric HK 09 木伐.JPG|bélyegkép|jobbra|190px|bélyegkép|Prehisztorikus ember. Hong Kong, Museum of History. 2009. október 16.]]
 
A '''[[gyógyszerészet]] mérföldköveinek történetét'''<ref>Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.</ref><ref>Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.</ref> befolyásoló tényezők megmagyarázzák, hogy a [[klinikai gyógyszerészet]]<ref>Amerikai Klinikai Gyógyszerészek Kollégiuma (ACCP) Igazgató Tanácsának tagjai 2005. április 8-án fogalmazták meg és hagyták jóvá. Reprint requests to the American College of Clinical Pharmacy, 13000 West 87th Street Parkway, Suite 100, Lenexa, KS 66215-4530; e-mail: accp@accp.com, or download from http://www.accp.com.)</ref> az évek során hogyan fejlődött napjainkig. Milyen tényezők vezettek azokhoz a változásokhoz, amelyek megengedték azt, hogy napjainkban a ''klinikai gyógyszerészet'' elfoglalja vezető helyét a gyakorlati gyógyszerészetben. Történelem előtti időkben<ref>Magner: A History of Medicine Published in 2005 by Taylor & Francis Group 6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300 Boca Raton, FL 33487-2742</ref> az emberek semmit nem tudtak a [[betegség]]ek okairól, még a legegyszerűbb [[sebészi beavatkozás]]ról<ref>Briony Hudson, Raymond C. Rowe"Popular Medicines: An Illustrated History " Published by Pharmaceutical Press 2007-12-05 ISBN 0853697280 PDF Format, 193 pages 9.6 MB</ref> a [[sebellátás]]ról sem.
 
A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi [[gyógyítás]]t, [[gyógyszerészet]]et, [[orvoslás]]t, így például hogyan képesek a [[sebész]]ek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros [[operációt]]. Így tudjuk igazán összehasonlítani a [[prehisztorikus kor]] és napjaink között eltelt időszakot, miközben annyira ellentétben áll, különbözik egymástól. A klinikai gyógyszerészet eredete a kórházi osztályok terápiás részlegeinek munkájában<ref>Spease E. The first minimum standard. Bull Am Soc Hosp Pharm 1950;7:32.</ref> és a [[kórházi gyógyszerészet]]ben keresendő. Mérföldköveket találunk a [[klinikai gyógyszerészet]] kialakulásának történetében, amelyek mellett megállás nélkül el lehet haladni, de érdemes meg-meg állni, mert minden egyes múltbeli történés megmagyarázza azt a csodát<ref>MODERN MEDICINES: The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File This is a new edition of HEALING DRUGS: The History of Pharmacology Copyright © 1992 by Margery Facklam and Howard Facklam</ref>, ami napjaink gyógyításában történik.
 
[[Fájl:Schizophrenia PET scan.jpg‎|jobbra|190px|bélyegkép|Skizofrén beteg Pozitron Emissziós Tomográfiás scanje. Memória tesztet végző beteg prefrontális kérgi lebenye (piros) kevésbé aktiválódott. A dopamin szint emelkedett a striatumban (zöld). 2005. november 30.]]
[[Fájl:Schizophrenia PET scan.jpg‎|bélyegkép|jobbra|190px|Skizofrén beteg Pozitron Emissziós Tomográfiás scanje. Memória tesztet végző beteg prefrontális kérgi lebenye (piros) kevésbé aktiválódott. A dopamin szint emelkedett a striatumban (zöld). 2005. november 30.]]
[[Fájl:Laparoscopic stomach surgery.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|Laparoszkópos hasi sebészet. A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi gyógyítást, gyógyszerészetet, orvoslást, így például hogyan képesek a sebészek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros operációt. 2005. január 31. Szerző: Samuel Bendet, US Air Force]]
 
[[Fájl:Uruk period Mesopotamia and Iran.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|Fő helyszíne az Uruk időszaknak Mezopotámiában és Nyugat-Iránban. A korai civilizációk, a nagy társadalmak a mai ''Irak, Irán, Egyiptom'' területén jelentek meg. 2010. március 14.]]
[[Fájl:Laparoscopic stomach surgery.jpg|bélyegkép|jobbra|bélyegkép|Laparoszkópos hasi sebészet. A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi gyógyítást, gyógyszerészetet, orvoslást, így például hogyan képesek a sebészek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros operációt. 2005. január 31. Szerző: Samuel Bendet, US Air Force]]
[[Fájl:Economic tablet Susa Louvre Sb3047.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|Gazdasági agyagtábla numerikus jelek és Proto-elámi írással. Agyagból készült számviteli kupon Uruk időszakból. Súsáni Akropoliszból. Feltárta Jacques de Morgan, 1907-ben. Louvre Múzeum, Orientális régiségek osztálya, Richelieu szoba 7., 5 tárgy. Az ''agrárkultúra'' kialakulás a Kr.e.9000 évvel kezdődött, Kr.e.4400-ban a ló háziasítása is megtörténik, ami két rendkívül fontos következménnyel járt. Az egyik a világ felfedezése... 2009. november 14.]]
 
[[Fájl:FIESA 7 Sumeria 291.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|A kép sumér párt ábrázol. Ők voltak az első emberek, akik állati vontatású kerekes járművet és ekét használtak. 2009. július 15.]]
[[Fájl:Uruk period Mesopotamia and Iran.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|Fő helyszíne az Uruk időszaknak Mezopotámiában és Nyugat-Iránban. A korai civilizációk, a nagy társadalmak a mai ''Irak, Irán, Egyiptom'' területén jelentek meg. 2010. március 14.]]
[[fájl:Fotothek df tg 0007295 Theosophie ^ Architektur.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|Babilon városának ábrája. Erasmus Francisci
 
[[Fájl:Economic tablet Susa Louvre Sb3047.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|Gazdasági agyagtábla numerikus jelek és Proto-elámi írással. Agyagból készült számviteli kupon Uruk időszakból. Súsáni Akropoliszból. Feltárta Jacques de Morgan, 1907-ben. Louvre Múzeum, Orientális régiségek osztálya, Richelieu szoba 7., 5 tárgy. Az ''agrárkultúra'' kialakulás a Kr.e.9000 évvel kezdődött, Kr.e.4400-ban a ló háziasítása is megtörténik, ami két rendkívül fontos következménnyel járt. Az egyik a világ felfedezése... 2009. november 14.]]
 
[[Fájl:FIESA 7 Sumeria 291.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|A kép sumér párt ábrázol. Ők voltak az első emberek, akik állati vontatású kerekes járművet és ekét használtak. 2009. július 15.]]
 
[[Fájl:Fotothek df tg 0007295 Theosophie ^ Architektur.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|Babilon városának ábrája. Erasmus Francisci
készítette 1680-ban. 2012. július 31.]]
 
[[Fájl:All Gizah Pyramids.jpg|jobbra|190px|bélyegkép|Gizai piramisok. Orvosi ismereteik jelentősek, a boncolás itt is tilos (Amon-Ré), de ennek köszönhető a konzerválás, a mumifikálás ismeretét tökélyre fejlesztették. Ebers-papiruszok felfedezése (Théba, 1873) Kr.e. II. évezredből I.Amenhotep fáraó idejéből említést tesz a gyógyszerek készítéséről (800 orvosi recept), orvosi tanácsokat ad, ráolvasásokat ír le. 2006. június 19.]]
[[Fájl:All Gizah Pyramids.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|Gizai piramisok. Orvosi ismereteik jelentősek, a boncolás itt is tilos (Amon-Ré), de ennek köszönhető a konzerválás, a mumifikálás ismeretét tökélyre fejlesztették. Ebers-papiruszok felfedezése (Théba, 1873) Kr.e. II. évezredből I.Amenhotep fáraó idejéből említést tesz a gyógyszerek készítéséről (800 orvosi recept), orvosi tanácsokat ad, ráolvasásokat ír le. 2006. június 19.]]
 
==Történelem előtti idők (-Kr.e.8000)==
[[Fájl:Masai woman in Nairobi.jpg|bélyegkép|jobbra|140px|bélyegkép|A nomád életet élő maszájok Kenyában]]
 
{{fő|Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben}}
 
===Sumerok (Kr.e.3500-Kr.e.2500)===
[[Fájl:Mesopotamia 7000-6000.png|bélyegkép|jobbra|140px|bélyegkép|Mezopotámia Kr.e.7000-6000-ben. Jarmo, Zenith városa. Kőtáblára jegyezték le ékírással azon állati, növény és ásványi sók receptjeinek listáját, amit betegségekben alkalmaztak.(1994). 2010. novenber 17.]]
 
[[Fájl:Culture ceramiche del Vicino Oriente nel medio Halaf - 5200-4500 a.C.jpg|jobbra|140px|bélyegkép|Fizikai térképe az ókori Közel-Kelet és kultúrák a Közép Halaf időszakból. Kr.e.5200-4500. Az [[ókor|ókorban]] az [[Orvos|orvosi]] és [[gyógyszerész]]i munka még nem volt különvált, ''orvos-patikusként (apothecarius)'' működtek. 2011. március 20.]]
[[Fájl:Culture ceramiche del Vicino Oriente nel medio Halaf - 5200-4500 a.C.jpg|bélyegkép|jobbra|140px|Az ókori közel-keleti kultúrák domborzati térképe a Közép-Halaf időszakból. Kr.e.5200-4500. Az [[ókor|ókorban]] az [[Orvos|orvosi]] és [[gyógyszerész]]i munka még nem volt különvált, ''orvos-patikusként (apothecarius)'' működtek. 2011. március 20.]]
 
Félmillió év alatt az [[ember]] a vadászó, [[Halászat|halászó]], gyűjtögető életmódról áttért az önellátásra. A korai civilizációk, a nagy társadalmak a mai ''[[Irak]], [[Irán]], [[Egyiptom]]'' területén jelentek meg. Az első orvos-gyógyszerészek a [[Pap|papok]], [[Sámán|sámánok]] és [[Varázsló|varázslók]], akik az [[Isten|istenekkel]] kapcsolatban álltak. Az ókorban az orvosi és gyógyszerészi munka még nem volt különvált, ''orvos-patikusként (apothecarius)'' működtek. A diagnózis felállítása és a kezelésre alkalmazott gyógyszer elkészítés egy és ugyanazon személy feladata volt.
 
A világ legkorábbi ismert civilizációjának, városának területe ''[[Mezopotámia'']] legdélebbi részén helyezkedett el, a ''[[Tigris'' (folyó)|Tigris]] és az ''[[Eufrátesz'']] közén, a később ''Babilóniának'' nevezett térségben, a mai ''Iraknak Bagdadtól'' a ''Perzsa-öbölig'' terjedő déli részén. ''Sumerban'' legkorábban Kr. e. 4500 és 4000 között telepedett meg egy nem sémi, de nem is sumer nyelvet beszélő népesség<ref>Foundation in Pharmacy Practice Ben J Whalley BPharm (Hons), MRPharmS, PhD p. 23-24. Published by the Pharmaceutical Press An imprint of RPS Publishing 1 Lambeth High Street, London SE1 7JN, UK 100 South Atkinson Road, Suite 200, Greyslake, IL 60030-7820, USA</ref>. Ismerték a növényi gyógyszereket, a sebtisztítást, tapaszt, sebkötözést. Kőtáblára jegyezték le ékírással azon állati, növény és ásványi sók receptjeinek listáját, amit betegségekben alkalmaztak. A gyógyszerek alkalmazását papok (''ashiu'') és orvosok (''asu'')<ref>Lecture Notes in Pharmacy Practice Lilian M Azzopardi BPharm(Hons) p. 1., MPhil, PhD, MRPharmS 1 Lambeth High Street, London SE1 7JN, UK 100 South Atkinson Road, Suite 200, Grayslake, IL 60030–7820, USA © Pharmaceutical Press 2010</ref> végezték.
 
===Babilon (Kr.e. 3000-Kr.e.2000 )===
[[Fájl:Hammurabi's Babylonia PT.svg||jobbra|140px|bélyegkép|Hammurabi kora, Babilon. A „gyógyszerészet” (''ősgyógyszerész'') legkorábbi ismert feljegyzései (a gyógyszerész előfutára) Mezopotámiában körülbelül Kr. e. 2600-ban, sumérok által készített ékírásos agyagtáblákon követhető nyomon. A gyógyszereket forgalmazó kiskereskedők Babilon egy bizonyos piacként ismert utcáján árulták gyógyhatású termékeiket (Kr.e. 2111).2008. március 5.]]
 
[[Fájl:Babylon Iraq بابل العراق.jpg|jobbra|140px|bélyegkép|Pálmafák és gyümölcsösök közelében Babilon városa (Babil), Irakban. Bibliai feljegyzésekben található gyógyszerész szinonimájaként található illatszerárus, aki kenőcsöket és illóolajokat készített. Kr.e. 1900-ból, ''Eufrátesz'' partján fekvő ''Sippura'' városában gyógyhatású készítményeket áruló gyógyáru-bódé, boltocska volt ismert. 2011. október 30.]]
 
Ahogy a [[civilizáció]] pirkadt ősi [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] (Kr.e. 2600) a [[babilon]]i gyógyítást gyakorló [[orvos]]i [[munka]] egyesült a [[pap]]i felelősséggel és így az orvosi és [[gyógyszerész]]i hívatás [[vallás]]i feladattá vált. A „gyógyszerészet” (''ősgyógyszerész'') legkorábbi ismert feljegyzései (a [[gyógyszerész]] előfutára) Mezopotámiában körülbelül Kr.e. 2600-ban, [[sumér]]ok által készített [[ékírás]]os [[Agyagtábla-könyvtárak|agyagtáblákon]] követhető nyomon. A gyógyszereket forgalmazó [[Kereskedői Céh|kiskereskedő]]k Babilon egy bizonyos [[piac]]ként ismert utcáján árulták gyógyhatású termékeiket (Kr.e. 2111).
 
''[[Hammurapi babiloni király|Hammuráb]]i'' korában (Kr. e. 1750, Babilón[[Babilon]] első (amorita) dinasztiájának hatodik királya) ismerték az ipari méretű [[szappan]], [[bőr]], [[sörecet]], [[bor]], [[üveg]], természetes növényi aromák kivonását hidegúton. Gyógyszerként használták a Jordán folyó partján fekvő Gilead városából származó balzsamot, sártököt (kolocint), hunyort, édesgyökért, mustárt, turbolyát, leándertleandert, ópiumot, pánác-paszternákot, stóraxfát. Számos gyógyszerformát ismertek: vizes és olajos kivonatok, mixtúrák (alkoholos oldatok), decoctumok (főzet), gyógyhatású borok, végbélcsőrék, vászon közé tett kenőcsök. Az orvosi, műtéti gyakorlat szervezett volt, és nem szükségszerűen volt kapcsolatban a babonával és mágiával.
 
Bibliai feljegyzésekben található gyógyszerész szinonimájaként található illatszerárus, aki kenőcsöket és illóolajokat készített. Kr.e. 1900-ból, ''az [[Eufrátesz'']] partján fekvő ''[[Sippura'']] városában gyógyhatású készítményeket áruló gyógyáru-bódé, boltocska volt ismert. Az is bizonyított, hogy a Babilon kereskedelmi kapcsolatban volt ''[[Ázsia'']], ''[[ókori Egyiptom|Egyiptom'']], ''[[Arábia'']] kereskedőivel, mert a nem őshonos, külföldi fűszerekre szüksége volt [[Babilon]] lakosságának a halak, húsok fűszerezésre a téli hónapokra, tartósítás céljából (az első nemzetközi kereskedelem). A kor gyógyszerészete jelentősen hozzájárult az ókori tudományos haladáshoz.
 
===Egyiptom, múmiák és orvosok (Kr.e.3500-Kr.u.640)===
===India(Kr.e.2900-Kr.e.300)===
====India ókori kórházai====
Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy hatékony kórházakat építettek ''[[India|Indiában'']] Kr.e. 600-ban.
''Asoka''[[Asóka]] király uralkodása alatt (Kr.e.273 - Kr.e. 232),olyan kórházakat építettek, amelyek az indiai modern kórházak jövőjét alapozták meg. Követték a közegészségügy elveit és pl.: császármetszést hajtottak végre nagy gondossággal, hogy megmentsék anyát és gyermekét is. Orvosokat neveztek ki tíz falunként ''[[Buddha'']] parancsára.
 
=== Görögök avagy filozófia és orvoslás (Kr. e. 1250–Kr. e. 285) ===
A vallás nem állított akadályokat a tudományok és a művészetek elé. Nem volt tilos a boncolás sem. A környező népek orvosi ismereteit átvették, kiegészítették. A test nevelésére Gümnaszionokat állítottak fel. K.e. 776. Olümpia kultikus sport helyszínné válik. Görögök gyógyszerkincse: pl.: fehér ürömfű, fahéj, tárnicsgyökér, beléndek, violagyökér, kőrisbogár por, timsó, Ca-, Na-, Pb-, Fe- vegyületek. Gyógyszerformáik: pasztilla, tapasz, kenőcs, gyógyszeres ital. A papok mellett világi orvosok is működtek, gondolati szabadság. Sebészet – kirurgia (''Cheir-urgia'' – kézzel végzett munka), pszichiátria, dermatológia, …stb… stb.
 
==== Hippokratész ====
Az orvostudomány atyja, [[Hippokratész]] K.e. 460-ban született, [[KosKosz]] szigetén élt [[Periklész]] idejében. Az emberi szervezetet és a benne zajló folyamatokat egészében nézte, egységes egésznek fogta fel. Tanítványai tanítását a ''Corpus Hippocraticum''-ban foglalták össze. Legfőbb alapelve: ''nil nocere'', ne árts! Megfigyelés – következtetés, gyógyszer kritika. Hippokratész gyógyszertani könyve – ''Pharmaitisz'' – elveszett
 
===== Hippokratészi eskü =====
===== A hippokratészi eskü =====
Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat, akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul, továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira és azokra akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a betegek javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben – nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.
{{idézet2|Esküszöm a gyógyító [[Apollón|Apollóra]], [[Aszklépiosz]]ra és [[Hügieia|Hügieiára]] és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat, akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul, továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira és azokra akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a betegek javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben – nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.}}
 
==== Kehely és kígyó ====
Apollón – napisten, Hügieia – egészség istennője, Panakeia – mindent meggyógyító, Panácea, aszklepionok, inkubáció
 
==== Orvosképzés kezdete====
 
=====Herophilus és Erasistratus=====
Kr.e. 331 alexandriai orvosi iskola két legjobb tanára Herophilus és Erasistratus
 
===== Aszklépiosz=====
Aszklépiosz (szül. Kr. e. 124. Prusza, Bithünia [ma Bursa, Törökország] – megh. Kr. e. 40 k. Róma), görög orvos. Ő honosította meg Rómában a görög orvoslást. Befolyása egészen addig érvényesült, amíg Kr. u. 164-ben Galenus meg nem kezdte orvosi működését Rómában. Elvetette Hippokratész testnedvekről szóló tanát, s helyette azt hirdette, hogy a betegségek szilárd részecskék összehúzódott, illetve ellazult állapotának következményei. E doktrína alapja Kr. e. V. századból a filozófus Démokritosz atomelmélete. Aszklepiadész nézete szerint a megbomlott harmónia a friss levegő, a fény, a megfelelő diéta, a hidroterápia, a masszázs és a testgyakorlás segítségével állítható helyre. Az elmebetegségek humánus orvoslásának úttörője volt; az addig sötét kamrába zárt elmebetegeket zene, foglalkoztató terápia, nyugtatószerek, valamint bor és testedzés alkalmazásával kezelte.Orvos képzés terén kezdetben orvosi iskolák váltak jelentőssé. Ezek voltak az ''aszklepeionok'', amelyek ''Aszklepiosz'' templomokat jelentettek, fürdővel, szanatóriummal, orvosi iskolával, az innen kikerülők az ''aszklepiádok''.
 
==== Empirikusok ====
Szerintük a természet megismerhetetlen, így a betegségek valódi okai nem ismerhetőek meg, azonban tapasztalati úton kerestek gyógymódot. Használták az ópiumot, kénport – bőrbetegségre, piócát.
 
==== Dioszkoridész ====
K.u. I sz.-ban Dioszkoridész félezer gyógyszert irt le Materia Medicájában, ez az első „gyógyszerkönyv”. Ebben megadja a növény pontos leírását, lelőhelyét, a gyógyszer elkészítését, hatástanát, gyógyszer hamisítást, Hg, Zn, Pb, Sb, Cu vegyületeket tartalmazó ásványokat.
* sebet tilos kézzel érinteni – gyulladás, itt is tilos a boncolás – anatómia ismeretének hiánya.
* Kr.u.100 körül Jeruzsálem (zsinagóga melletti kórtermek)
 
===Római Birodalom (Kr.e.275-Kr.u.[[476]])===
 
==== Az első ókori kórházak gyógyszertárral, valetudinaria ====
 
=====Római légiók kórházai, lepra=====
 
======valetudinaria======
A rómaiak jó érzékkel szervezték meg intézményes egészségügyi ellátását, de a lakosság csak szűk körében, mert csak a sérült és beteg katonák kaphattak kórházi ellátást. Kórházi tartózkodásra szolgáló rendszert fejlesztettek ki, ahol betegszobákat alakítottak ki sátrakból. Sérülés után a katonát terepsátorba szállították, ahol a gyengélkedőket ápolták. Ezek a kórházacskák, ''valetudinariák'', gyengélkedők a ''Római Birodalom'' országhatárain, a helyőrségeken működtek. Ezekből eredeztethető a kórházak kezdeményei. Jól látható a fennmaradt relikviákon, hogy gondosan megtervezték azokat a kőből és fából készült szerkezeteket, amelyeket orvosi eszközökkel, gyógyszerekkel töltötték fel. Ezek voltak az első tárgyi bizonyítékai a kórházi gyógyszertárak kezdeményeinek.
======Az antik világ első jelentősebb kórházai======
Az antik világ első jelentősebb kórházait ''Augustus császár'' idejében emelték katonák, rabszolgák számára.
 
======Constantinus császár edictuma======
''Constantinus császár'' ''edictuma'' i.sz. [[335]]-ben bezárta az ''Aesculapiákat'' és támogatta a keresztény kórházak építését.
== Középkor, kolostori élet és univerzitász(Kr.u.476-1492)==
A Kr.u.200-Kr.u.400 között a ''Róma Imperiuma'' hanyatlani kezdett és végül Kr.u.476-ban felbomlott. A hanyatlás ideje alatt az éhségnek, dögvésznek és háborúnak köszönhetően a tudósoknak sem volt menedék, ahol biztonságban érezhették magukat. Szükséges volt olyan helyre, ahová a beteg és sebesült el tudott menni, vigaszt keresni. Az az egy intézmény, aminek megvolt a hatalma ahhoz, hogy menedéket biztosítson az elesetteknek a ''Római Egyház'' volt.
 
=== Arabok és Európa Középkora===
Az arab anyanyelvűek elnevezése. Az iszlám vallás és vele az arab nyelv elterjedése előtt az „arab” szó az Arab-félsziget nagyrészt nomád, sémi népeinek gyűjtőneve volt. Mai értelemben így nevezik mindazokat az arabul beszélő népeket, akik az Atlanti-óceán afrikai partján fekvő Mauritániától Irán délnyugati részéig terjedő hatalmas területen élnek. Ide tartozik Észak-Afrika Maghrebnek nevezett vidéke, Egyiptom, Szudán, az Arab-félsziget, Szíria és Irak. Az arabok az ókori ismereteket kiegészítve a saját felfedezéseikkel átmentették Európának a középkor nehézkes világába. Kiválóak az eredményeik a kémiában és az orvostudományban. Tisztított állapotban állították elő a higanyt, a ként. Továbbá előállították az alkoholt, ezüst-nitrátot, higany-kloridot, kénsavat és salétromsavat. Sikeresen alkalmazták a szűrés, bepárlás, desztillálás műveletét. Hashajtásra használtak rebarbara gyökértörzset, szenna levelét, áloét.
 
==== Avicenna ====
Az arab iskola legkiemelkedőbb alakja ''[[Avicenna|Abu Ali el Husszein Ben Abdullah Ibn Szína'']]. (szül.másként Avicenna, született 980., ''Buhara'', Irán – megh. 1037. ''Hamadán''), [[perzsák|perzsa]] orvos, az iszlám leghíresebb és legnagyobb hatású filozófus-tudósa, különösen az arisztotelészi filozófia és az orvostan területén való jártasságáról ismert. Ő írta a K''itábKitáb as-Sifá''-t (A gyógyítás könyve), egy hatalmas filozófiai és természettudományos enciklopédiát és az ''Al Kanún fi at-tibb'' (Az orvostudomány szabályzata) c. művet, amely az egyik leghíresebb könyv az orvostudomány történetében. A nyugati világban Avicenna hatása érezhető volt, bár nem lehet beszélni olyan külön iskoláról, „latin avicennizmusról”, mint amilyen ''Averroës'' spanyol-arab filozófus körül alakult ki. Avicennától ''A gyógyítás könyvét'' részben már a XII. században latinra fordították, s a teljes Szabályzat is megjelent még ugyanabban a században. Ezek és más fordítások széltében-hosszában elterjesztették gondolatait Nyugaton. Tanítása – vegyítve ''Szent Ágoston'' keresztény filozófuséval és teológuséval – alapját képezte számos középkori skolasztikus tanításának, főleg a ferencesek iskoláiban. Az orvostudományban a Szabályzat a legfőbb orvosi tekintély lett több évszázadra, és Avicenna rangja csak a korai görög orvosok, ''[[Hippokratész'']] és ''[[Galenus'']] hírnevéhez volt hasonlítható. Keleten az orvostudományban, a filozófiában és a teológiában évszázadokra fennmaradt uralkodó hatása, és ma is elevenen él az iszlám szellemiség határain belül. Korabeli orvoslás jellemzője a nedvkórtan, amely négy alapnedv: vér, nyák, sárga epe, fekete epe. Betegség oka ezen nedvek romlása, keveredési zavara. Más kórtani szerepek: alapminőségek arányeltolódása (hideg, meleg, nedves, száraz). Avicenna kiválóan leír egy sor betegséget (pl.: 16 féle fejfájást, májzsugorodást, asztmát, szív infarktust, említi a fertőzések láthatatlan kórokozóit). Foglalkozott a helyes életrenddel, nemcsak „beteg test feletti uralkodás”, hanem „egészséges test vezetésének tudománya”
Legjelentősebb műve a Kanun fil Teb (orvosi gyakorlat törvénye) 5 könyvből áll.
I. könyv – élettani, kórtani alapelemek, megelőzés
IV. könyv – sebészet, bőrbajok, láz
V. könyv – gyógyszerkészítés, hatásmechanizmus
 
==== Az első "nyilvános" gyógyszertár ====
''Perzsiában'' Kr.u.765-ben gyógyszert árusító boltot nyitottak, de gyógyszerész által működtetett, magántulajdonú bolt (középkori gyógyszertár), specifikusan arab találmány, amely Kr.u. 850 körül jelent meg ''Bagdadban''. ''Európában'' csak Kr.u. 1140-ben.
* precíz oktatást biztosítottak a gyógyszerészeknek ezek a kora-középkori gyógyszertárak, és végső soron ennek a tudásnak köszönhetően készítették el a klasszikus perzsa és indiai gyógyszerek és vegyszerek széles skáláját
Északi országoknak készítettek gyógyhatású készítményeket hazai alapanyagokból, amit ösztönzött a korábbi Római uralom hatása. Ismerték a az arab gyógyszerek listáját és orvosi célra való alkalmazását az európai országokban. ''Jámbor Lajos'' ennek köszönhetően, ''Aquitanne'' városában (''Dél-Franciaországban'') életbe léptett egy edictumot Kr.u 794/5-ben, amely elrendelte, hogy a Királyi Kertekben gyógynövényeket termesszenek. Ez az első bizonyítéka annak, hogy Nyugat-Európában felismerték az arabok által már ismert gyógyító növények fontosságát.<ref>[http://www.pharmacy.wsu.edu/History/history12.html]</ref>
 
====Iszlám és Mohamed kórháza====
A hatékony kórházfejlődésben kiemelkedő jelentősége volt az iszlám civilizációnak. A római katonai kórházak és a kevés keresztény kórház nem voltak versenyképes az arab kórházak számában, szervezettségében, színvonalában. Az arab orvosokat a Kr.u. VI.sz.-ban nagymértékben inspirálta a perzsa kórház ''Djoundisabourben (Törökország)''tapasztaltak. Perzsiából történő hazaérkezésük után olyan intézményeket alapítottak, amelyek figyelemre méltóak voltak a jövőre nézve. Létesí tettek ál talános, a városok területén működő kórházakat, valamint teveháton utaztatott „mobil” kórházakat. Voltak emellett hadi kórházak, továbbá olyan „elsősegély-helyek”, amelyek a főbb gyülekezési helyszíneken várták a rászorulókat. ''Mohammed'' ideje alatt valódi kórházak fejlődtek ki. Ő volt az első, aki kicsi mozgó katonai kórházat ''(Bimaristan)'' építtetett. Menedékhelyet építtetett elmebetegek elhelyezésére tíz századdal korábban, mint ''Európában''. Ráadásul az iszlám orvosok mint elkülönült tudományokért voltak felelősek a gyógyszerészet és kémia területén. Középkorban a legismertebb a nagy kórházak ''Bagdadban, Damaszkuszban és Kairóban'' voltak. Különösen a damaszkuszi kórháza és orvosi egyeteme volt híres jó minőségű betegszobáiról és konyhájáról, valamint terjedelmes könyvtáráról. Különálló kórtermeket tartogattak különböző betegségekre, mint például a lázra, szemfeltételekre, hasmenésre, sebekre és nőgyógyászatban előforduló betegségekben. Lábadozó pácienseket különítettek el betegebb páciensektől . Külön ellátást szerveztek járó betegeknek. A klinikai esetekről jelentést készítettek és felhasználták az oktatásban.
 
===Sötét Középkor (Kr.u.400-Kr.u.800) primitív népei===
''Róma Imperiuma'' Kr.u.476-ban felbomlott. A hanyatlás ideje alatt az éhínség, dögvész és háború pusztított a korai germán, kelta és más primitív népek lakosai között. ''Nyugat-Európában'' nem volt római (sem német-római) császár (476– 800). Az állandó háborúskodások és a városi létforma szinte teljes eltűnése jellemezte ezt az időszakot. A római hódítások előtt a germán orvoslás főleg misztikus vagy népies gyógymódot alkalmazott. Démonokat zártak ki a testből és áldozatokat mutattak be, hogy az isteneket kibékítsék. ''Arturo Castiglioni'' MD szerint, A ''History of Medicine''-ben, a kuruzsló, ''Kedfinger'' (egy csepp) megérinti a pácienst egy ujjal,amit megmártott a hatásos gyógymódra alkalmas áldozat vérében. Varázslatos rovásírás betűje, kövek, és a füvek, amiket varázslatokkal egyetemben gyűjtöttek különleges napokon, voltak a gyógyítás fő támaszai. Nőknek volt különleges helyük a Pre-Román germán orvoslásban, amit Tacitus írt az ősi Germánok című írásában:"Ad Matres, ad coniuges vulnera ferunt, nec illae numerare et exigere plagus parent", azaz"(a sérüléseiket viszik el az anyáiknak és feleségeiknek, akik nem félnek attól, hogy kezeljék a sebeiket és megvizsgálják őket)".
 
A ''Római Birodalom'' szétesése után néhány elszakadt birodalmi rész, ami nem volt a keresztény egyház irányítása alatt, visszatért az ősi, primitív gyógymódok alkalmazásához. Amíg a ''gall-kelta'' népek az ősi rendszert használták, addig a keresztény hitre tért ''Európa'' szerzetesei a velük hozott római-stílusú orvoslást.
 
=== Palermói Edictum ===
Az ókori Görögországban és Rómában és a középkor folyamán Európában a gyakorló orvosok felismerték, hogy el kell különülnie orvosi munkának a gyógyszerkészítésétől, forgalmazásától.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy a középkorban a gyógyszerek készítése és eladása egyetlen helyen
a gyógyszertárakban bonyolódott. Ebben a korban volt egy másik fontos helye a gyógyszerészeti tudományoknak, és ez a hely a kórház volt. A vallás domináns hatása folytatódott a középkori gyógyításban. A kora-középkori Kr.u.IV.sz.-tól a Kr.u.X.sz.-ig a kereskedelem nagymértékben lecsökkent, többek közt ezért a városlakók falvakba kényszerültek mezőgazdasági munkára. A vallási közösségek figyelme főleg a beteggondozásra irányult. Az ésszerű, nem vallásos, görög hippocrates-i orvoslás elveszett, a kórházak az egészségügyi intézményi jellegüket elvesztették és egyházi intézménnyé váltak. Csak a reménytelen és hajléktalan emberek találtak menedéket a kórházakban, ahol a betegek nem voltak elkülönítve betegségek szerint. Három-öt pácienst szállásoltak el ágyanként a közegészségügy elveit figyelmen kívül hagyva. Sebészetet nem alkalmazták az amputálás kivételével, parancsban fogalmazta meg a Kr.u 1163-ban megjelenő egyházrendelet: „ne háborgassátok a testet”, és el kellett kerülni a vérzéssel járó állapotokat. Ez valójában végrehajtó operációktól tiltotta el a papságot. Hozzávetőlegesen 1155-ben a ''Szt. Augustine'' apáca szerinti vallási parancsa hangsúlyozott figyelmet fordított a betegápolásra. De a kevés számú középkori kórház miatt növelni kellett azok számát. Először ''III.Innocent'' pápa, 1198-ban ösztönzött gazdag keresztényeket, hogy kórházakat építsenek minden városban, amikor csak idejük engedi. Az anyagi fedezetét a fokozott jövedelmek adták, amelyet a ''Keresztes Háborúk'' biztosítottak a keresztes vitézeknek. ''Ázsiában és Afrikában'', párhuzamosan az iszlám törvények és a Keresztes Háborúk ezen időszaka alatt, a két tényező együttes hatásaként hatékonyan és hatásosan fejlődött a kórházi ellátás. A két kórházi rendszer szigorúan betartatta a közegészségügyi szabályokat, preferálta a sebészetet és a betegek betegség-csoportok szerinti elkülönítését. Az iszlám kórházak a görög és korai római hagyományokat követően magas szakmai színvonalon működtek, amit a harcokban megsérült keresztes vitézek is feltöltöttek. A kártevők jelenlétét és a járványos betegség szükségessé tett a közegészségügyi szabályok betartását, a páciensek szigorú elválasztását.
 
====Nyugat-Európa kórházai, kórházi gyógyszertárai====
A Kr. u. V. és VIII. század között, a korai középkorban az európai császári kormányzás helyébe a keresztény vallással átitatott, különálló germán törzsi államok léptek. Ezt az átalakulást a hit gyors terjedése követte, s ennek nyomán fokozatosan teremtődött meg Európában egyfajta kulturális és nyelvi egység. Róma, az egykori pogány főváros a kereszténység fő központja lett. Kezdetben a keleti és nyugati orvoslás versengett az egészségügyi ellátás felsőbbségéért. Az arab kórházak figyelemre méltóak voltak abban a tekintetben, hogy vallásos meggyőződésre, társadalmi hovatartozásra, nemzetiségre, származásra tekintet nélkül minden pácienst elláttak. A kórházak létesítése felgyorsult a keresztes hadjáratok alatt, ami a Kr.u.XI. sz. végén kezdődött. Ennek az volt az oka, hogy a dögvész és betegség veszélyesebb ellenség volt a keresztes vitézekre, mint a ''szaracén''-ok. A XI.–XIII. sz. folyamán latinra fordított arab, görög orvosi művek nem maradtak következmények nélkül. Ennek két legfontosabb eredménye az orvosegyetemek születése és a nyugati, latin nyelvű orvosi irodalom fellendülése.<br />
# a herbárium (a gyógynövény- és receptkönyv)
# a consilia
# a regimen.
 
=====Kolostori medicina, hospitale pauperum=====
A gyógyítás a középkorban átkerült a kolostorok falai közé. Gyógynövények termesztése ispotályok körüli termőföldeken gyakorlattá vált. A kolostori medicina jelentősége nem a tudományos eredményekben, hanem a szervezésében, a gyakorlati orvoslás ismereteinek életben tartásában, a kórházak létrehozásában, és bizonyos ókori eljárások népi gyógyászati elterjesztésében áll, mivel a szerzetes-orvosok többnyire csak a gyakorlathoz értettek.
 
======Xenodochium======
A középkori közösségi, egészségügyi gondozás intézménye a kolostor, ''Xenodochium'' (idegen szállás), amely árvaiskolákkal, kórházakkal, leprás házakkal és műhelyekkel volt ellátva. Az első egészségügyi intézmények a kórház, a szeretetház, az öregek otthona keverékei voltak, xenodochiumoknak nevezték.
 
====Ispotály, (hospitalis)====
Ispotály, (hospitalis), ma "kórház", a középkorban főként szegények számára fönntartott, "menedékhely", "menhely", "beszállóhely", "hálóház„, ''infirmariumok, xenodokhiumok, hospitale pauperumok.''
 
=====Lorsch-i Gyógyszerkönyv=====
''Lorsch-i Gyógyszerkönyv '' az első kolostorban írott ''pharmacopoeia''. A kézirata Kr.u.790-ből származik.
=====Szerzetes rendek=====
A középkorban egyes szerzetes rendek vállalták a betegápolást keresztényi cselekedetként, itt került sor először szervezett beteggondozásra is. Különösen a rendek számának XIII.sz.-i megszaporodása óta nyugaton egyre több kolostorban végeztek gyógyító tevékenységet. Az egyiptomi , közel -keleti eredetű kolostorok a VI.–XII. sz.-ban nem csak az orvostudomány, hanem a gyógyító- és gyógyszerészképzés központjaivá is váltak. A kórházakat, vendégházakat gyakran egészítették ki gyógynövénykertek, patikák, fürdők, orvosi „rendelők”. A kolostori könyvtárakban néha orvosi kéziratok is rendelkezésre álltak. A XII12. sz.-igszázadig ezek kivétel nélkül recept-, vagy gyógynövény- könyvek.
 
======Benedek-rend regulái======
======A Benedek-rend regulái======
A kereszténységnek az V– VI. sz.-ban nemcsak a pogánysággal kellett szembeszállnia. Ekkoriban indult fejlődésnek a szerzetesség intézménye – az itáliai [[Monte Cassinó]]ban [[Nursiai Szent Benedek]] vezette be [[cölibátus]]on, rendszeres imádságon, tanulmányokon és kétkezi munkán alapuló ''[[regulá]]ját''.
A kereszténységnek az 5–6. században nemcsak a [[pogányság]]gal kellett szembeszállnia. Ekkoriban indult fejlődésnek a szerzetesség intézménye – az itáliai [[Monte Cassinó]]ban [[Nursiai Szent Benedek]] vezette be [[cölibátus]]on, rendszeres imádságon, tanulmányokon és kétkezi munkán alapuló ''[[regulá]]ját''.
Kr.u.[[529]]-ben ''Nursiai Benedek'' kolostort létesített a ''Rómától'' délre fekvő ''Monte Cassino'' hegyén, és szabályzattal látta el a kolostort. Az új szerzetesrend (Benedek-rend, bencések) hamarosan egész Európában elterjedt. A tudományok művelésében is hatalmas változást hoztak a bencés kolostorok a hatalmas gyűjtő-, fordító- és másoló tevékenységükkel, amelyek által évszázadokra a tudomány és képzés közvetítői lettek. A ''Benedek-rend''[[Palermo]]ban ''alapítványi szervezetként jött létre, hasonlóan az ókori kórházakhoz, de a gyógyításon kívül foglalkoztak gyógyításhoz értő emberek képzésével is a testvérek. Már ''Benedek regulája'' előírta a betegek gondozását. Benedek szabályai a szerzeteseket betegápolásra és az összes tudomány művelésére kötelezte.
 
Kr.u.[[529]]-ben ''Nursiai Benedek'' [[kolostor]]t létesített a [[Róma|Rómától]] délre fekvő [[Monte Cassino]] hegyén, és szabályzattal látta el a kolostort. Az új szerzetesrend (Benedek-rend, bencések) hamarosan egész Európában elterjedt. A tudományok művelésében is hatalmas változást hoztak a bencés kolostorok a hatalmas gyűjtő-, fordító- és másoló tevékenységükkel, amelyek által évszázadokra a tudomány és képzés közvetítői lettek. A [[Benedek-rend]] [[Palermo|Palermóban]] alapítványi szervezetként jött létre, hasonlóan az ókori kórházakhoz, de a gyógyításon kívül foglalkoztak gyógyításhoz értő emberek képzésével is a testvérek. Már ''Benedek regulája'' előírta a betegek gondozását. Benedek szabályai a szerzeteseket betegápolásra és az összes tudomány művelésére kötelezte.
 
======Salerno, Civitas Hippocratica======
Kr.u. [[900]] körül ''[[Salerno]]''. Az arab orvostudomány – ''[[Constantinus Africanus]]nak'' köszönhetően ''[[Dél-Itália|Dél-Itálián]]'' át érkezett ''[[Európa|Európába]]''. A vegyes, görög-olasz-normann-arab-zsidó hatás alatt álló ''[[Itália]]'', amely a XIII13. sz.-igszázadig ''[[Bizánc'']] névleges fennhatósága alá tartozott, alkalmas volt a kultúrák találkozására, nem véletlen, hogy ''[[Európa'']] és a történelem első orvosi egyeteme ''Nápolytól''[[Nápoly]]tól délre, a ''salernoi'' [[Salernói-öböl]] partján született meg. ''[[Salerno'']] eleinte nem csak orvosokat képzett, csak a XI11. sz.-tólszázadtól vált profiljává az orvoslás. A város, a ''Civitas Hippocratica'' a normann uralkodók jóvoltából , XII12. sz.-tólszázadtól szinte teljes önállóságot élvezett, amelyet ''[[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]]'' [[1240]]-es rendelete is megerősített később. Itt alakultak ki az orvosképzés máig érvényes keretei. Az 5 év orvostan, egy év gyakorlat, s az egyetem szabadságának bizonyítéka, hogy az előadásokat nők és zsidók is látogathatták. Az oktatás formája a ''[[praelectio]]'' , a felolvasás és az ókori görög, illetve arab szerzők magyarázata volt. XII.A sz12. közepeszázad közepén ''[[Alphanus]]'', ''[[Monte Cassino'']] apátja[[apát]]ja és ''Salerno'' érseke[[érsek]]e az orvosi nyelv latin kifejezésrendszerét teremtette meg.
 
=====Franciaország=====
======Legkorábbi kórház Hotel–Dieu Lyon======
A kórházban nagyobb figyelmet fordítottak a páciens lelkének a gondozására, mint a testi betegségeik meggyógyítására. Az a mód, ahogy a szerzetesek gondozták betegeiket az egész világ számára modellértékű lett. A monostorok kórházakká váltak, egy olyan hellyé, ahol a betegeket gyógyítás céljából vették fel. A monostorok gyakran gyógyszertárral és gyógynövényeket termelő kertészettel bírtak. De nemcsak betegek juthattak be a monostorokba, hanem az utazók, kereskedők, vándorok is. A vallás tovább folytatta domináns hatását a kórházak működésére a Középkorban. <br />
* A legkorábban létesített kórház a ''[[Hotel–Dieu]] [[Lyon]]ban'', Kr.u. [[580]]-ban, amit ''[[Childebert]]'' jegyzett le kéziratában.
* ''[[Párizs]]ban'', ''[[Franciaország]] Párizs Hotel-Dieuját'' Kr.u. [[660]]-ban alapította ''[[Bishop Landry]], a LLe de la Cite-''on.
 
=====Anglia=====
======valetudinaria======
 
======Szt Gils Kórház======
A ''SztSzent Gils Kórházat BeverlyKórház''-at [[Beverly]]ben, a ''SztSzent NicholasMiklós Kórházat PonterfactKórház''at [[Ponterfact]]ban a ''norman[[normannok|normann]] hódítás''okhódítások előtt. ([[Anglia]] katonai meghódítása, elsősorban ''[[I. Vilmos angol király|Vilmosnak, Normandia herceg''énekhercegének]] a ''[[hastingsi csata|hastingsi'' csatában]] (1066. okt.október 14.) aratott döntő győzelme következtében.)<ref>http://www.zurgy.org/medieval/part3.pdf</ref>
<ref>http://www.zurgy.org/medieval/part3.pdf</ref>
 
======hospiceHospice Yorkshire-ben======
* A kolostori menedékházakat (''hospice'') utazók alapították pihenés, menedék céljából. Legalább kettő ''yorkshire''-i menhelyt, egyet-egyet pedig ''Holderness''ben és ''York''ban ismerünk, amelyeket a Kr.u. X10.sz.-ban században építettek.
 
=====Itália=====
======Kr.u. 1080 Toscana======
=====Első szakkórház Jeruzsálemben=====
A katonai kórházakat utak mentén létesítették. A [[Máltai lovagrend|Máltai Lovagok Szt. János-rendje]] Kr.u.1099-ben, Holya Landban[[Szentföld]]ön alapított kórházat, ahol mintegy 2000 pácienst láttak el. A hagyomány szerint szembetegségekre szakosodott a kórház. Ez a rend a ''Szt. János Ambuláns Corp''ként életben maradt századokon keresztül.
 
====Kelet-Európa====
A ''Kelet-Római Birodalomban Bizánc'' más utat járt be. A Kr.u. IX9.sz.-ban században itt működött főiskola. ''Oribasius'' leírja elődei tapasztalatait sajátjaival kiegészítve hatalmas kódexében – ''Szünopszis''. Az ókori ismeretek így nem vesztek el. Kiváló orvosok voltak ''Cilicában'', a pogány orvosok irigysége miatt a Diocletianus féle keresztényüldözéskor lefejezték Őket. ''Szent Kozma és Szent Damján'' ( Kr.u.250-303) orvos ikerpár, védőszentje az orvosoknak, sebészeknek, gyógyszerészeknek, sebész-borbély-fürdős céheknek. A ''Magyar Szentkoronán'' is rajta van mellképükön. ''Kozmát'' orvosként, ''Damjánt'' gyógyszerészként ábrázolják.
=====Balkán=====
Kr.u.500 körül Stobi
======Zágráb ======
Járványokkor elkülönítés, plpéldául a 13. XIII.sz.-banszázadban ''[[Zágráb'']]ban lepratelepet[[lepra]]telepet létesítettek
======A Kr.u.1134 előttelőtti Konstantinápoly======
A konstantinápolyi[[konstantinápoly]]i Pantokrátornak nevezett monostort és kórházat Szent Kr.u.László királyunk lánya, [[Szent Piroska|Piroska]] (†1134) alapította, aki [[II. Jóannész bizánci császár|Komnénosz Joannes]] [[Bizánci császárok listája|bizánci császár]] felesége volt és Eirene néven szentté avatták.
 
=== Magyarország első "nyilvános"„nyilvános” patikái ===
==== Táltos-orvos-gyógyszerész ====
A római ismereteket és eredményeket teljesen elpusztították a gepidák, keleti gótok, longobárdok, hunok, magyarok. A pogány magyarok természetimádók voltak (nap, hold, csillagok), a törzs orvos-gyógyszerésze a táltos volt. Teljes titkolózás, öröklődött, „érintkeztek” az istenekkel. Kezdetleges ismeretekkel pl.: csonttörés gyógyítás. Betegségek – az istenek haragja (ez sok népnél is). Szegényes gyógyszerkincs. Táltosok nagy hatása a népre.
 
==== Szent kutak, szent források ====
Erős hit a vizekben, mert tiszták. Áldozatok bemutatása is forrásoknál történtek. Gyógyító források, szent kutak tisztelete volt a gyakorlat. Melléjük épültek a szerzetesi kolostorok, itt sokszor betegápolás folyt. A XIII13. sz.-banszázadban a bencéseknek 64 kolostoruk és apátságuk volt. Ispotályok létesültek, ami a mai kórház korabeli megfelelője, ahol még nem különítették el a betegeket nemek és betegségek szerint (bencések, karthauziak, ciszterek). [[Szent Gellért]], eredetia nevén GIORGIO SAGREDO[[Velence (szül. 980 k. Velence, Itália – megh. 1046. aug. 29.; ünnepnapja: szept. 24.Olaszország), |velencei]] származású [[bencések|bencés]] szerzetes, ''[[I. István magyar király|I. (Szent) István'']] fiának, a később szentté avatott ''[[Imre hercegnek''herceg]]nek a nevelője, csanádi püspök; az István király halála után kialakult trónviszály idején mártírhalált halt. Nevét őrzi vértanúságának helye, a ''[[Gellért-hegy'']], ahonnan a hagyomány szerint a pogányok letaszították. ''[[Bodajk'']] szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és ''Szent Imre'' is, de járt itt Szent Gellért és ''[[I. László magyar király|Szent László'' király]] is.
 
==== Első orvosok ====
==== Az első orvosok ====
Csak a XII.sz.-ban jöttek hivatalos orvosok Magyarországra
Csak a 12. században jöttek hivatalos orvosok Magyarországra.
 
==== Patika szó eredete ====
* Az „apotheca”latin„apotheca” [[latin nyelv|latin]] jövevényszó, a [[görög nyelv|görög]] „apothéké”-ből (raktár) ered, amely főnév az „apo-„ (le-, félre-, el-) és „tithenai” (tesz, helyez, őriz)elemekből áll. Az ókorban[[ókor]]ban a tároló helyeket nevezték „apotheca”-nak: apotheca vinorum=bortároló, Galénosznál[[Galénosz]]nál, az „apotheke” a könyvek tároló helye(később bibliotheca). Az „apotheca” megnevezést a középkorban egyformán használták, csőrök, raktárak, üzletek és éléskamrák megnevezésére, amelyekben könyveket, [[gyógynövény|növényeket]], főszereket és gyógyszereket tároltak. Az egyes nemzeti nyelvekben a szó különféle formákban került át, németül „Apotheke” (apoteke, apentek, apteke), [[orosz nyelv|oroszul]] „aptyeka”, [[olasz nyelv|olaszul]] „botega” (ma már nem használják), [[spanyol nyelv|spanyolul]] „bodega”, [[francia nyelv|franciául]] „boutique”. Azok a középkori[[középkor]]i szerzetesrendek, amelyek gyógyítással is foglalkoztak, - [[Bencések|benedekrendiek]], [[Máltai lovagrend|johanniták]], [[Ciszterciek|ciszterciták]], [[Premontrei rend|premontreiek]], [[Ágoston-rend|ágostonrendiek]], [[Pálos rend|pálosok]], [[minoriták]], [[Ferences rend|ferencesek]] - házi patikákat tartottak fenn.
* [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] 1241-es rendeletében tette hivatalossá az „apotheca” elnevezést a gyógyszerkészítő „statio”-ra. Innen vették át az egyes nemzeti nyelvek. A gyógyszerkészítés helyét a korai középkorban még nem hívták apothecának, hanem a következő megnevezéseket találjuk rá Európa egyes helyein: armarium pigmentorum, stationes specialium, operatorium, confectionarium. 1303-tól találunk forrásokat hazánkban az apotheca, apothecarius kifejezések használatára. A klasszikus görög-római-arab alapokra visszavezethető gyógyszerkészítés tudománya a kolostori gyógyítás részeként jelent meg hazánkban is az államalapítást követően, azonban ezekről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az apotheca szót hyógyszerek tekintetében később, valószínűleg az ezredforduló körül használták először
„apotheca medicamentorum” értelmében.
* Magyarul: apotéka, patika (patica), „patikaszerszámos bolt”. A gyógyszertár szó a nyelvújítás korától terjedt el és vált hivatalossá.
 
==== Nyilvános patikák ====
Magyarországon[[Magyarország]]on a 12–13. században kezdődött, s a 18. században fejeződött be a gyógyszerészi gyakorlat, hivatás részbeni elkülönülése. E hosszú és lassú fejlődési folyamat során kialakultak a gyógyszertárak mint a gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenységek első intézményei. A gyógyszertárak – az orvosi tevékenység céljának megfelelően – olyan „intézmények, amelyeket az egészség helyreállításához és megtartásához, illetve legalább a betegség okozta fájdalmak enyhítéséhez szolgáló szükségletek (gyógyszerek) kielégítésére állítanak fel .” A gyógyszertár, s benne a gyógyszerész szerepét tehát – eredete, szerkezeti összefüggése és a tevékenység célja folytán – az egészség érdekében tett szolgálat mint erkölcsi érték határozza meg.
Megkülönböztettek a nyilvános polgári gyógyszertárak között négy féle patikát.
=====városi* '''Városi patika====='''
főkéntFőként a szabad királyi városokban létesültek, hiszen csak a gazdagabb városok engedhették meg maguknak önálló gyógyszertár felállítását, s csak ez gazdaság tudta megteremteni az anyagi létalapot az ott működő gyógyszerészeknek is. A városok szabadon rendelkeztek a gyógyszertárak felett, a gyógyszerészeket a hatóság választotta és fizette.
=====uradalmi* '''Uradalmi gyógyszertár====='''
egyEgy szűk földrajzi környezet gyógyszer-ellátását voltak hivatva szolgálni, mert a főurak által tartott és fizetett patikusok elsősorban csak a főúri családot, később az uradalom összes alkalmazottját gyógyították, illetve látták el gyógyszerrel
=====reáljogú* '''Reáljogú gyógyszertár====='''
tulajdonosuk nemcsak gyógyszerész lehetett, örökölhették, adhatták-vehették, s bérbe is adhatták; a meghatározó a vagyoni birtoklás volt. Ha a tulajdonos nem gyógyszerész volt, vagy tartósan akadályoztatva volt hivatása gyakorlásában, okleveles gyógyszerész kezelőt kellett alkalmaznia.
=====személyi* '''Személyi jogú gyógyszertár====='''
magán-gyógyszertár működtetése, gyógyszerészi magántevékenység gyakorlása, gyógyszerészi végzettséghez kötötten
 
* XIII.-tól Pozsonyban a Vörös Rák patika
Röviden a magyar patikatörténet fontosabb eseményei, évszámai:
* 1303. Budán létesült, forrásadatok szerint az első nyilvános gyógyszertár a 13. század folyamán, pontosan nem ismert helyen és időben {IV-556.} nyílt meg.
* 13. századtól [[Pozsony]]ban a Vörös Rák patika
* 1303. [[Buda (történelmi település)|Budán]] létesült, forrásadatok szerint az első nyilvános gyógyszertár a 13. század folyamán, pontosan nem ismert helyen és időben {IV-556.} nyílt meg.
* Statuta civitatis Budensis, a Budai Törvénykönyv 102. §-a a gyógyszerészekről rendelkezett.
* 1310. [[Pozsony]]
* 1442. [[Bártfa]]
* 1494. nagyszebeni[[nagyszeben]]i városi gyógyszertár
* 1499. [[Körmöcbánya]]
* 1516. [[Kassa]], Beszterce
* 1520. [[Brassó]], [[Fogaras]]
* [[Lőcse]]
* XV.A sz15.-ban században a Tárnok utca a patikáriusok utcája
* A patikárius szavak 1570-ből, [[Kolozsvár]] törvénykezési jegyző-könyvéből származik
* 1588-ban egy kolozsvári számadáskönyvben
* 1590-ben Teleki Ádám költségnaplójában találunk ilyen feljegyzést
* 1645. Eperjesen a híres Wéber János nyitotta meg az Arany Sasról elnevezett gyógyszertárát
* XVIA 16-XVII17. századból nyugat-magyarországi ([[Rohonc]], [[Szalónak]], [[Németújvár]]) főúri patikákról őriznek adatokat.
* 1644 Lex Sanitaria Ferdinanda: 18. századig – az önál ló gyógyszerészi hivatás kialakulásáig – az orvosok, illetve az orvos-gyógyszerészek maguk foglalkoztak a gyógyszerek készí tésével és kiadásával is. Az orvosi és a gyógyszerészi gyakorlat elkülöní téséről lényegében az 1644-ben kiadott Lex Sanitaria Ferdinanda rendelkezett
* 1688. Székesfehérvárott[[Székesfehérvár]]ott Sartory János közvetlenül a török alóli felszabadulás első napjaiban alapított patikát
* XVIIA 17. század közepérılközepéről az egyetlen fennmaradt polgári patikánk Kőszegen[[Kőszeg]]en található. 1645-ből való az elsıelső adatunk, bizonyos Herpius János Kristófról, aki 1665-ben Kőszegen megvásárolta azt a házat, amelyben azután 1983-ig 318 éven át működött.
* 1720. 16 patika mĦködött az országban.
* 1770. 80 db gyógyszertár
* 1770. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] által 1770-ben kiadott ''Generale Normativum in Re Sanitatis'' rendelkezett, amelyben kimondja, hogy a gyógyszerészi gyakorlatot egyetemi végzettséghez kötött, s különválasztotta az orvosi és gyógyszerészi tevékenységet
* 1850. 242
* 1900. 843
Az állandó hadsereg létrejöttével, annak keretében a katonai egészségügyi szolgálat is
megszerveződött . Előbb az ún. mozgó hadipatikák (Feldkasten) „szekérpatikák” kísérték a csapatokat; gyógyszer-szekérnek is nevezték őket. Később a helyőrségek megalakulásával egy időben megjelentek az ún. „tábori patikák” (Feldapotheke). A nagyobb helyőrségek részére állandó helyben levő patikákat szerveztek (Garnisonapotheke), később ezek látták el gyógyszerrel az említett mozgó és tábori gyógyszertárakat is, melyek gazdagon fel voltak szerelve, mivel ellátásukról a császári udvar gondoskodott. Szükség esetén elkísérték a csapatokat is a csaták és ütközetek színhelyére.
 
A háborúk és a gyakori idegen megszállás következtében Magyarországon állandóan szükség volt katonai gyógyszertárak létrehozására, amelyek nemcsak gyógyszereket, hanem a katonák ellátásához
szükséges kötszereket és műszereket is tartottak. E patikákat vagy állandó helyen, a hátországban helyezték el, vagy – s ez volt a gyakoribb – a hadsereg után vonultak mozgó vagy szekérpatikák formájában.
 
=====Nagyszeben 1460=====
1460-tól Nagyszebenben működő katonai gyógyszertárról már Sigerius krónikájában is említést találunk, vezetője Elias Brändel. 1795-ben ez a patika Issekutz Ferenc Tivadar magántulajdonába ment át
=== Az első gyógyszerészeti társaság megalakul ===
A [[XV. század|XV. sz.]]-ban az [[Európa|európai]] országokban felszínre került az az igény, hogy a gyógyszerészet különálló foglalkozásként működjék az elkövetkező századokban. A német gyógyszerészek például Kr.u. 1632-ben társaságot alapítottak ''Basel Oath''-ban.
 
=== Boncolás a "sötét" Közép-korban, 1268-ban ===
Sokkal korábban végezhettek boncolást a [[Középkor|középkori]] orvosok a radiokarbonos vizsgálati eredmények szerint, már a [[13. század]] első felében. Egy új kutatás szerint hiba zárójelbe tenni a középkori orvostudomány eddig kevéssé ismert fejlődési ívét. Évszázadokra meghatározta az európai, az iszlám orvoslás irányát az időszámításunk szerinti 2. században praktizált görög származású római orvos, az antikvitás legismertebb és legképzettebb szakembere, Galénosz (129-201). A filozófiai stúdiumokat is végző tudós megfigyelései az elhunyt gladiátorok sérüléseinek tanulmányozásán és a majmok illetve a disznók boncolásán fejlődött. Anatómiai tanulmányai a reneszánszig kihívó nélkül maradtak, amikor is sor került az emberi boncolások első tudományos publikációira, az ilyen célú orvosi kutatásokra. A gyakorlat nem volt ismeretlen a késő középkor előtt sem, ezt mutatja az Európa első ismert emberi boncolását tanúsító emberi maradványon végzett elemzés. A groteszknek ható lelet egy fejből és a vállakból áll, a koponya teteje és az agyvelő azonban hiányzik. Az emberi koponya eléggé roncsolt rágcsálók és rovarlárvák által. Az artériákat vörös színű, méhviasz, citrom és cinóber alkotta keverékkel töltötték meg, hogy konzerválják a tetemet.
A 13. századi holttest, mondja Philippe Charlier, valójában jó illatú. Ennek oka, hogy úgy füstölték, mint a lazacot vagy sertéshúst. Így 800 évesen is nagyon jó állapotban van. A következő, ismert ilyen módszerrel, amellyel az érrendszert láthatóvá tették a 17. században, az angol orvos William Harvey végezte. A koponya konzerválása meglepően fejlett orvosi módszerekről vall. A radiokarbonos vizsgálat a korábban gondoltnál sokkal korábbra, i. sz. 1200 és 1280 közé, a "sötét középkor"-nak nevezett korszak idejére teszi a leletet – közölte Philippe Charlier francia kutató, aki maga is megdöbbent a konzerválást végzők anatómiai ismeretein <ref> http://www.popsci.com/science/article/2013-02/how-autopsy-medieval-cadaver</ref>..<br />
 
A [[19. század|19. században]]ban élt történészek leginkább az írástudatlanság és a barbarizmus szinonimájaként tekintettek a sötét középkorra, amely a [[Római Birodalom]] bukásától kezdődött és egyes vélekedések szerint akár az 1400-as évekig eltarthatott. A modern történészek azonban igyekeznek árnyalni a képet. „Sokat fejlődött a tudomány a késő középkor idején, különösen a 13. századtól” – állítja James Hannam <ref>The Genesis of Science: How the Christian Middle Ages Launched the Scientific Revolution James Hannam című könyv szerzője</ref>. A középkor tudományos eredményeire azonban sokáig feledésbe merült. Ez a szelektív memória a protestánsok katolikusellenességével magyarázható. Hasonlóan a protestáns felekezethez, a reneszánsz propagandistái is azt kezdték el terjeszteni, hogy a középkori keresztény egyház volt az, amely gátolta a tudományos kutatásokat azzal, hogy nem engedélyezte az emberi boncolást. A boncolás nem állt egyházi tiltólistán, hiszen a klérus maga is „rendelt” boncolást, különösen amikor a szentségre utaló fizikai jelek után kutatott. Az egyik legelső ilyen boncolásra 1308-ban került sor, és Montefalco Szent Klára tetemén végezték el. De olasz orvosok 1268-ban is végeztek ilyen célú beavatkozást, amikor egy Európában akkor tomboló járvány eredetét kutatták. Az egyházi verdikt téves interpretációja valószínűleg az 1299-es pápai ediktumra vezethető vissza: ekkor VIII. Bonifác elrendelte, hogy nem szabad megfőzni az elesett keresztes harcosok csontjait. „Ezt úgy értelmezték a 19. században, mintha az egyház megtiltotta volna a boncolást, ami igen meglephette a pápát” – így Hannam. Charlier és kollégai először úgy gondolták, hogy az általuk megvizsgált lelet a 15-16. századból való – ezért érhette őket meglepetésként a radiokarbonos vizsgálat eredménye, amely a 13. századra tette a koponya preparálásának idejét. Ráadásul az elhunytat nem egyszerűen csak boncolták: jó állapotban őrizték meg, talán azért, hogy a későbbiekben további tudományos vizsgálatok alá vonják a tetemet – olvasható az Archives of Medical Science számában<ref>http://www.termedia.pl/Journal/Archives_of_Medical_Science-19</ref><ref>http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/journals/1671/</ref>.
 
== Kora Újkor (1492-1789) ==
=== Észak-amerikai kolóniák ===
Az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaságot'' 1852-ben alapították. ''Thomas Ficid, John Harford'' és ''David Thomson'', ez a három úttörő 1608-as megérkezésétől óriási változás következett be az észak-amerikai gyógyszerészet fejlődésében. Ezalatt a 150 év alatt a konyhai orvoslástól a csodagyógyszereken át a gyógyszer-nagykereskedelem, kórházi-gyógyszerészet kialakulásáig fontos mérföldköveket hagyott maga mögött az amerikai gyógyszerészet fejlődése. Nyilván valóan a legfontosabb ezek közül az orvosi és gyógyszerészi szakma különválása.
 
==== Új-Anglia (USA) ====
===== Szasszafrász babérfa (Laurus sassafras) =====
Észak-Amerikában a brit gyógyszerészeti tevékenység 1602-ben kezdődött. Abban az évben, amikor ''Bartholomew Cosnold'' és legénysége ''Massachusettsbe'' kikötöttek, hogy Új-Anglia első export-szállítmányát a kontinensre szállítsák. A rakomány többek között kínafát és szasszafrász babérfa (Laurus sassafras)kérget is vitt. Még ebben az évben Sir Walter Ralegih egy szállítmány fával visszatért Cape Fear-ből, a szállítmány benzoéfa gyanta, porcelángyökér, kínafa, szasszafrász babérfa (Laurus sassafras)és egy ismeretlen fakéregből állt. Amikor Virginia gyarmatát alapították, a tengerészek és telepesek megrohantak a szasszafrász babérfa (Laurus sassafras) termőterületeit betakarítás céljából. A bő termés és túlkínálat miatt ennek az ára esett, mégis exportálták a gyarmati időszakban. 1770-ben egyedül Anglia importált több mint 76 és 1/2 tonnát.
 
===== Öngyógyítás könyvekkel =====
A korai angol emigránsok háziasszonyai is hozzájárultak a gyógyító füvek, porok, italok elkészítéséhez úgy, hogy áthozták a tudásukat és gyakorlati tapasztalatukat a szülőhazájukból (konyhai gyógyítás). Olyan könyveket is alkalmaztak a gyógyításban az angol telepesek, amelyek az öngyógyításban segítettek különösen a gyógyító növényeket preferálták ezek a könyvek. ''Gervase Markham'': The English Housewife and The English Husbandman (1613), ''Nicholas Culpeper'': The English Physician (London, 1652).
 
===== Thomas Ficid, John Harford és David Thomson=====
1607-ben az első angol gyarmatosítok befutottak Hampton Roads kikötőjébe, és a következő évben két gyógyszerész Thomas Ficid és John Harford is behajózott ugyanide.
David Thomson gyógyszerész, 1623-ban (1592-kb. 1628) érkezett meg Piscataquában, a mostani Maine-be.
 
===== Giles Firmin =====
Ö az a gyógyszerész, aki Új-Angliában elérte, hogy inkább előbb meghalt, minthogy elhagyja a gyarmatot. Sudbury-ből érkezett angol, Giles Firmin valószínűleg 1632 vége körül érkezett Bostonba és 1634-ben meghalt, valószínűleg Bostonban Firmin nyitott először gyógyhatású anyagokat forgalmazó boltot.
A gyarmatok későbbi korszakában jelentek meg az első gyógyszert forgalmazó boltok, amelyek a Kolóniák nagy városaiban nyíltak meg először. A legkorábbi gyógyszertár-tulajdonos Brit-Észak-Amerikában a bostoni ''William Davis'' volt, amit írott dokumentum nem bizonyít. ''Bartholomew Browne'' gyógyszertár-tulajdonos ''Salemből (Massachusetts)'' 1698-ban kezdte a praktizálást, írott dokumentumokkal bizonyítottan.
Gyógyszerekkel kapcsolatos ismeret terjesztését a gyarmatosítás az első száz évében az ''Amerika Kolóniákon'' három szakma végezte: az állami hivatalnokok, a lelkészek és a pedagógusok.
 
==== Új-Franciaország (Kanada) ====
===== Louis Hébert (1605-1627)=====
1605-ben ''Louis Hébert'' (1605-1627) a fiatal, párizsi gyógyszertár-tulajdonos az ''Új Világ'' hívására ''Port Royalba'' (''Új-Skócia, Kanada'') utazik, ahol segít az első telepeseknek ''de Monts''-nak és ''Champlainnek'' lakóhely építésében, letelepedésben ''Új-Franciaország''ban. Eközben a folyóparti ''Micmac'' indiánok által árult gyógynövényfajokat behatóan tanulmányozza, többek között a ''kontyvirágot (Arum)'', ''sédkendert (Eupatorium cannabinum), ökörfarkkórót(Verbascum), aranygyökért (Hydrastis canadensis)''. 1613-ban, amikor az angolok lerombolják a kolóniájukat, visszatér a párizsi gyógyszertárába. Erős volt Kanada varázsa, bármiképpen legyen is, 1617-ben családjával és Champlainnal visszatérnek ''Quebec''-be. 1617 tavaszán Louis az első magánszemély lett, aki a francia kormánynak az Új-Világban levő föld bérleti díját nem kellett fizetnie. Az őserdőtől megtisztított földterületet beültették a kontinensről hozott növényekkel. A fia, Guillaume, és egy névtelen szolga, ásó és kapa segítségével kukoricát, őszi búzát, babot, borsót honosítottak, és haszonállatokat, szarvasmarhát, sertést tenyésztettek, kertészkedéssel pénzt kerestek. A kontinensről megrendelt eke csak halála után érkezett meg. 1620-ig Louis nehéz munkáját, a gyarmatnak tett szolgálatát végül felismerte a francia kormány, a gyógyszerész és sebész; az élelmiszer első előállítója a kolóniákon; a jó kapcsolatokat ápoló telepes a bennszülöttekkel. Ez a kitartás híressé tette őt, mint az első sikeres farmert, gyógyszerészt Kanadában.
 
=====Észak-Amerika első kórháza=====
Kr.u. 1639-ben építették az első kórházat az észak-amerikai kontinensen Quebec-ben (Kanada).
# A harmadik formája volt a gyógyszerellátás helyének a "vegyesbolt", amit nem szakember vezetett.
# És végezetül, a gyógyszer-nagykereskedők.
 
==== Doktorok-boltja “doctors shops”, orvos-gyógyszerészek ====
Az első gyógyszert forgalmazó intézmény, ahol az orvos rendeli, készíti, adja el a gyógyszert, amely kezdete volt a gyógyszerellátás fejlődésnek. Ez a legismertebb, a kolóniákon kezdődött a XVII.sz-ban és folytatódott a a XVIII.sz-ban a modern időkig.
 
=====Zabdiel Boyltson, reklám a Boston Gazette -ben=====
Elsők között például, szorgalmasan hirdette a gyógyszereit a ''Boston Gazette'' -ben (1723—1724) ''Zabdiel Boyltson'', aki állítólag az első gyakorló orvosként himlő elleni védőoltást reklámozott:" ''a legelismertebb orvos napjaink Amerikájában''" szlogennel .
 
===== Taxa Medicamentorum és a New Jersey Medical Society=====
''New Jersey''ben, a ''New Jersey Medical Society'' által kiadott díjszabás - első vidéki társaság által kiadott árlista (1766)- a vizitekért díjat nem számoltak fel a városban, de adott egy hosszú listát a gyógykezelések árairól, ami alapján az orvos megkapta járandóságát. A lista szerinti gyógyszerek elkészítése nem volt egyszerű az orvok számára. A lista tartalmazott bolust, főzetet, electuariumot, kanalas orvosságot, elixírt, esszenciákat, emulziókat, tapaszokat, porokat, pilulákat, kenőcsöket és oldatokat... . (ezenfelül) a rendelő berendezésének, laboratóriumának a takarítása, a gyógyszerkészítés az ő vagy segédjének, tanulójának a feladata volt.
 
===== Charleston, Dél-Karolina, Faculty of Medicine =====
''Charlestonban, Dél-Karolinában'' hasonló helyzet uralkodott, bár ott az ''Orvosi Fakultás'' már visszautasított (1715-ben) a new jersey-i kollégáik rendszerét. A Fakultás szerint nem elegendő egy számlán fizetni a gyógyszer, az orvosi vizsgálat, orvosi beavatkozás (pl.: sebészi) költségeit.
Az összes kolónián praktizáló orvosok egykilencedének volt előtanulmánya. (A forradalom előtt 3500-ből 400-nak, orvosi fokozata 200-nak). Még az egyetemi végzettségű orvosok is általában gyógyszerészekként betöltött kettős szerepben vettek részt a gyógyításban.
 
===== Hugh Mercer tábornok =====
Egy másik gyakorló orvos, ''Hugh Mercer'', aki Aherdeenben tanult orvoslást ( a Kontinentális hadseregben harcolt tábornokként, később meghalt hősként) a Virginiai Fredericksburg polgárainak tett szolgálatai részeként 1771-től vezetett egy gyógyszertára a Forradalom kezdetéig.
===== Christopher Marshall, és az első amerikai gyógyszerésznő =====
''Christopher Marshall'', ír kivándorló, aki, 1729-ben gyógyszertárat alapított ''Philadelphiában''. 96 év alatt ez az uttörő, gyógyszerészeti vállalkozás vezető kiskereskedelmi vállalkozássá nőtte ki magát, a vegyi anyagok széles skálájának magvát forgalmazva. Oktató gyógyszertárként gyakorlati oktatásban részesítette a gyógyszerész-jelölteket. Fontos utánpótlási depó hely volt a ''Függetlenségi Háború'' alatt. Későbbi lányunoka, ''Elizabeth'', aki a gyógyszertár vezetője lett, az első amerikai gyógyszerésznő.
 
==== "General store", vegyesbolt csodagyógyszerei====
A gyógyszerellátás helyének harmadik formája volt a "vegyesbolt", amit nem gyógyszerész, hanem kereskedő vezetett. A gyógyszereket jövedelmező árucikknek tekintette boltjában a tulajdonos. Ennek a gyógyszerellátási formának az elterjedését siettette és megerősítette az az óriási népszerűség, ami a kolónia lakosságának körében volt a védjegyzett névvel ellátott, és szedett gyógyszereikkel kapcsolatban.
 
===== Csodagyógyszerek =====
Ezeket néha csodagyógyszereknek is hívták, amelyeknek fogyasztása a 18. században meghökkentő emelkedést mutatott. A kicsi idővel és kicsi lehetőségekkel rendelkező, elfoglalt telepesnek, ezek a kész és nem a túl drága orvosságok látszottak megoldani azonnali orvosi és gyógyszerelési problémáikat. Az ismertebbek ezek közül, amik a korabeli újsághirdetésekben olvashatunk, miután ''Angliában'' forgalomba hozták: ''Bateman-féle Köptető Csepp és Elixír'', ''Szíverősítő Godfrey''-től, ''Turlington Életbalzsam'', ''Hooper-féle Nőpilula''. A kereskedők a vegyesboltban tartott árukon kívül a gyógyszereknek is hatalmas választékát forgalmazták.
* http://www.gutenberg.org/files/30162/30162-h/30162-h.htm
 
===== Mary és Sarah Barnes =====
''Mary és Sarah Barnes, Trentonból (New Jersey)'' a nőknek egy ritka példájában, akik gyógyszerészettel voltak kapcsolatban a 18. századi Egyesült Államokban. 1781-ben hirdettek alapanyagokat és védjegyzett gyógyszereket, festett selymek és géz egy hosszú listájával. Ezekkel egyetemben porcelán, varró selymek, fonál, varrótű, csipke különböző fajtája, rézbútor, és különféle más cikkekkel együtt.
 
==== Gyógyszer-nagykereskedők ====
A negyedik formája a gyógyszer-forgalmazásnak a nagykereskedelem. A sok nagykereskedő közül az egyik a ''Smith, Moore & Co. of New York,'' amelyt 1784-ben alapítottak, " A Gyógyítás Pillére" szlogennel.
==== Kórházak és kórházi gyógyszertár ====
6 ágyas szegényházat találtak 1736-ból ''New York'' városában, a ''Bellevue Kórház'' elődjét. A szeretetház, menhely tekinthető az amerikai kórházak elődjének.
* http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/01/Bellevue_Psychiatric_Hospital_old_building.jpg
* http://www.nlm.nih.gov/hmd/pdf/images.pdf, {{pdf}}
* http://www.pharmacy.wsu.edu/History/history20.html
 
===== Jonathan Roberts kórházi gyógyszerész =====
Az ''Amerikai Kolóniák'' első európaihoz hasonlító kórházát 1751-ben alapította ''Benjamin Franklin'' és ''Dr. Thomas Bond'', ''Philadelphiában (Pennsylvania)'', az első kórházi gyógyszertár 1752-ben ugyanitt létesült ''Jonathan Roberts'' gyógyszerész vezetésével.
===== John Morgan a szakértő gyógyszerész=====
''John Morgan'', kórházi gyógyszerész, ''Jonathan Roberts'' jogutóda (1755-56), aki olyan jelentősen befolyásolta a gyógyszerészi és orvosi gyakorlatot, hogy Észak-Amerikában ezaltál magas színvonalra, szakértői szintre fejlődött a gyógyszerészeti tevékenység. Először gyógyszerészként, később orvosként támogatta a receptírást, és a két hivatás független gyakorlatát.
 
====Amerikai Függetlenségi Háború (1775–1783) és gyógyszerészet====
Az AMERIKAI FORRADALOM vagy AMERIKAI FORRADALMI HÁBORÚ (1775–1783), felkelés, melynek során Nagy-Britannia 13 észak-amerikai gyarmata elnyerte politikai függetlenségét, majd megalakította az Amerikai Egyesült Államokat. Milyen kiterjedésű volt és milyen mélységig szőtte át a ''Forradolom'' az amerikai társadalmat? A történészek nem értenek egyet, és hasonló bizonytalansággal néz szembe a gyógyszerészet-történész is. Bár bizonyítható, hogy az amerikai gyógyszerészet fejlődését a Forradalom felgyorsította és megváltoztatta. A kereskedelmet Angliával félbeszakították a háborúk és elősegítette azt, hogy az amerikai drogisták és gyógyszerészek új utakon keresztül szerezzék be árucikkeiket. És amíg a régi kereskedelmi útvonalakat helyreállították a háború végére, a fiatal Egyesült Államokban egy hazai hálózatot hoztak létre gyógyszerek csomagolására és elosztására. A legtöbb gyógyszertárban, még mindig az orvosok vagy az inasaik által készítették a gyógyszereket. A nem orvosi gyakorlattal bíró gyógyszertáraknak a száma kevés volt.
 
=====Amerikai gyógyszerészet az Amerikai Forradalomban=====
Gyógyszereket a kórházak részére Angliából szerezték be az Amerikai Forradalom alatt. Amíg a gyógyszerészek munkája a Forradalmi Háború alatt szünetelt, ezen időszak alatt a bennlakó rezidensek látták el azt. A korai XIX. sz. hozta annak a professzionális gyógyszerészeknek a visszatérését, akinek az egyetlen feladata receptkészítés volt. A Forradalom után jelentős különbségek voltak az egészségügyi ellátás gyakorlatában a szakmai képzettség terén, voltak önkéntesen vagy utasításra működő képzési formák, az adott körülményektől függően. Voltak olyan területek a gyógyszerészetben is ahol nem rendelkeztek speciális végzettséggel, vizsgával. Volt aki csak orvos, sebész vagy csak gyógyszerész, de mindegyik szakmát egyszerre művelte. Az ideális az lett volna, ha csak amelyikből vizsgát tett azt gyakorolta volna. A tanulmányaik során az orvos, sebész, gyógyszerész szakmát egyszerre ismerték meg az egészségügyi ellátásban. Igen gyakran megpróbálták mindegyiket gyakorolni. A gyógyszerészek katonai szolgálatuk során harcoltak a Forradalomban a különleges erőknél, amelyek munkája visszatükröződött a későbbi, civil gyakorlatban is. Például, az egészségügyi szolgálat szakmai minőségi feltételei a brit hadseregben megegyeztek az anyaországéval, ahol az orvosoknak vizsgázni kell és továbbképzésen részt venni; a gyógyszerészek a gyógyszerészi gyakorlat törvényes képviselői Angliában. Angliában a hadsereg orvosainak is az oxfordi vagy a manchesteri egyetemen kellett diplomát szerezni. Sebészeknek és a gyógyszerészeknek bizonyítaniuk kellett, hogy diplomát szereztek.
A tendenciát szakosodás irányába később megerősítette egy törvény, amit 1683-ban életbe léptetett ''Bruges'' városi tanácsa, amely kimondta, hogy az orvosoknak tilos a gyógyszerkészítés a pácienseik részére.
 
== Újkor(1789-19451789–1945) ==
=== USA ===
====Amerikai Gyógyszerészeti Társaság, American Pharmaceutical Association (APhA)====
Az amerikai [[gyógyszerészet]] hatalmas változáson ment keresztül [[1852]]. október 6. óta, amikor 20 gyógyszerész találkozott [[Philadelphia]]ban és megalapították az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaságot''. Az alapítóinak kezdetektől legfontosabb kérdése a gyógyszerek minősége volt. Bár sok gyógyszerészeti egyetemet alapítottak a korai XX20. sz.-banszázadban, de mindegyik egyetemet végzettre nem volt volt szükséges, ezért a diploma megszerzését fokokra osztották. Az egyetemek 50% tartozott ''American Conference of Pharmaceutical Faculties''-hoz [[1913]]-ban. Az egyetemi tagság kvalifikációjához a tanulónak 1 év középiskolai tanulmány kellett .
 
====Városi gyógyszertárak====
A gyarmatok felvirágoztatták városaikat az [[1700]]-as években, ennek köszönhetően a városok képesek voltak támogatni a városi patikák alapítását és fejlesztését, ami számos gyógyszertár létrejöttét eredményezte. Törvények nem szabályozták a gyógyszertári munka gyakorlatát és a betegeket inkább tüneteiknek megfelelően, mintsem speciális betegségeik szerint kezelték. Elegendő tőkével, alappal bárki nyithatott gyógyszertárat. A gyógyszerészet átalakulásának gyújtópontja egy termék-centrikus hivatásból egy kidomborodó beteg centrikussá történő metamorfózisa. Az orvosok professzionális gyógyszerészeti szolgálatatásaik a gyógyító orvos számára egyre összetettebb terápiás ismeretet követelt meg. A társadalom látta, hogy a [[gyógyszerészet]] több a piaci kereskedelemnél, ez egy hivatás.<ref>Charters WW, Lemon AB, Monell LM. Basic Mate- rial for a Pharmaceutical Curriculum. New York: McGraw-Hill, 1927.</ref>
 
====Kórházi gyógyszertárak====
A [[XIX19. sz.század]] folyamán a [[kórházi gyógyszerész]]et részére rendelkezésre álló szerep az [[egészségügy]]i ellátásban kicsi volt, mert a legtöbb amerikait otthon kezelték, ebből következően a gyógyszerigény a [[közforgalmú gyógyszertár]]akban jelentkezett.<ref name="ReferenceA"/> A ''Függetlenségi Háború'' után a [[kórház]]ak terjeszkedése egybe esett és összefüggött az ápolásban bekövetkező reformmal és a tudományos orvoslás térhódításával. A megnövekedett [[migráció]] miatt megduplázódott a ''kórházak'' száma a lakosságszám emelkedése okán. A kórházi gyógyszerészek a szakmestereként és a gyógyszerek elkészítőjeként váltak nélkülözhetetlenné.<ref>American pharmacy (Before 1852-2002): a collection of historical essays Chapter 1. p.IX-XI</ref>
 
=====New York Hospital=====
1811-tól a ''New York Hospital''ban egész napos gyógyszerészeti szolgálatot vezettek be.
 
=====American Society of Hospital Pharmacists=====
* Az [[1920]]-as éveket megelőzően a [[kórházi gyógyszerészet]] nem volt egy erős, jól szervezett része a szakmának. A [[kórházi gyógyszerész]]ek, mint korai "specialistákként" támogatták egy olyan szervezetnek a létrehozását, ami képviselné a kórházban dolgozó [[gyógyszerész]]ek sajátos érdekeit.<ref>American pharmacy (Before 1852-2002): a collection of historical essays Chapter 1. p.9-10.</ref>
* [[1942]]-ben a ''kórházi gyógyszerész''ek megalapították 154 taggal, [[Denver (Colorado)|Denverben]] ([[Colorado]]) éves közgyűlésén az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaság (APhA)'' (''APhA Annual Meeting''en) az ''Amerikai Kórházi Gyógyszerészek Társaságát (American Society of Hospital Pharmacists, ASHP)'', amely társszerve volt az ''APhA''-nak.
 
== NapjainkNapjainkban (1945- után)==
===USA ===
====Klinikai gyógyszerészet, mint terminus technicus====
A [[klinikai gyógyszerészet]] eredete a kórházi osztályok terápiás részlegeinek munkájában és a [[kórházi gyógyszerészet]]ben keresendő. Mindazonáltal a mai, kortárs gyakorlatban, ''klinikai gyógyszerészeti szolgáltatás (KGYSZ)'' nyújtható a gyógyítás minden területén, ahol gyógyszerészek praktizálnak. Minden más gyógyszerészi szakmával összehasonlítva, a klinikai gyógyszerészek sokkal többet fektetnek az önképzésbe, mint más gyógyszerészi szakterület képviselői. A szakmai jártasságokat leszámítva, a klinikai gyógyszerésznek magas szintű gyakorlatot kell szerezni a [[vezetéselmélet]]ben és gyakorlatában, a [[betegkommunikáció]]ban és a [[gyógyszerészi beteggondozás]]ban is.
 
=====L.Wait Rising kutatása és Heber W. Youngken Jr.=====
A [[klinikai gyógyszerészet]] fogalma az [[1950]]-es évek vége és [[1960]] eleje között bukkan fel különböző megjelenési formában. [[1953]]-ban ''[[Heber W. Youngken Jr.]]'' a ''[[Washingtoni Egyetem]]'' oktatója írt egy cikket az ''American Journal of Pharmaceutical Education''ben, amelynek az alábbi címet adta: ''„The Washington Experiment - Clinical Pharmacy”. H.W Youngken Jr''<ref>Youngken HW, Jr. The Washington experiment—clini- cal pharmacy. Am J Pharm Educ 1953;17:64–70.</ref> ezzel a cikkel hozta a világ gyógyszerészeinek tudomására, hogy [[Prof. L.Wait Rising]] [[Washington (város)|Washingtonban]] [[1945]]-[[1946]]-ban elindított egy kutatási programot<ref>Rising LW. Theory and practice can be combined. ''Am J Pharm Educ'' 1945;9:557–9.</ref> gyógyszerészhallgatók oktatásában. A kutatási programban résztvevő gyógyszerészhallgatók számos [[seattle]]-i orvosi recept felhasználási adatainak bizonyos részét feldolgozták. A munka hatalmas tiltakozást váltott ki a szakmában. Ez a tiltakozás egy viharrá vált az American Association of College of Pharmacy (AACP) és az ''American Council in Pharmaceutical Education'' tagjainak körében. Ezután a [[Clinical Pharmacy]] kifejezést komolyan nem használták semmilyen szakkönyvben [[1960]]-ig.
=====John Autian, Compounding and dispensing=====
1961-ben ''Dr. John Autian'' a ''Wisconsini Egyetem''en arra használta a Clinical Pharmacy kifejezést javaslatként, hogy felváltsa a 'Compounding and dispensing', "Gyógyszerkészítés és elosztás" fogalmát<ref>Autian J. Fourth or terminal course in pharmacy. In: Proceedings of the American Association of Colleges of Pharmacy Teachers’ Seminar, Vol. 12. Madison, WI: AACP, 1961:47–62</ref>.
 
=====Glenn Sperandio, Clinical Pharmacy=====
Még ugyanabban az évben ''Dr. Glenn Sperandio'' új kifejezést alkotott: a [[Clinical Pharmacy]], [[klinikai gyógyszerészet]] kifejezést a Journal of Hospital Pharmacy című újságban, az ő "Hospital Pharmacy Notes" <ref>Jenkins GL, Sperandio GJ, Latiolais CJ. Clinical Phar- macy: A Text for Dispensing Pharmacy. New York: McGraw-Hill, 1966:v–viii.</ref> nevű rovatában.
 
== Lásd még ==
{{hasáb eleje}}
* [[Állatgyógyászati gyógyszerészet]]
* [[Állatgyógyászati gyógyszerészet története]]
* [[Biofarmácia]]
* [[Dávid Lajos (gyógyszerész)|Dávid Lajos]]
* [[Drog]]
* [[Gyógyszer]]
* [[Gyógyszertár]]
* [[Gyógyszerész]]
* [[Gyógyszerészet]]
* [[Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben]]
* [[Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban]]
* [[Gyógyszerészi latin]]
* [[Gyógynövények]]
* [[Gyógytea|gyógyteák]]
* [[Intézeti gyógyszerészet]]
* [[Kórház]]
* [[Klinikai gyógyszerészet]]
* [[Kórházi gyógyszerészet]]
* [[:Kategória:Magyar gyógyszerészek|Magyar gyógyszerészek kategóriája]]
* [[Perioperatív antibiotikum- és infekcióprofilaxis]]
* [[Placebo]]
* [[Utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet]]
* [[Utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet története]]
* [[Útipatika]]
* [[Védőoltás]]
* [[Vényforgalmú gyógyszertár]]
{{hasáb vége}}
 
==Jegyzet==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* http://mek.niif.hu/
 
=== További információk ===
* Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
* Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
* The New History of the World J.M. Roberts Copyright ©J. M. Roberts, 1976, 1980, 1983, 1987, 1988, 1992, 1997, 2002 Maps copyright © Helicon Publishing Ltd., 1992
 
{{portál|orvostudomány|i |ókor||}}
== Lásd még ==
{{hasáb eleje}}
* [[állatgyógyászati gyógyszerészet]]
* [[állatgyógyászati gyógyszerészet története]]
* [[biofarmácia]]
* [[Dávid Lajos (gyógyszerész)|Dávid Lajos]]
* [[drog]]
* [[gyógyszer]]
* [[gyógyszertár]]
* [[gyógyszerész]]
* [[gyógyszerészet]]
* [[gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben]]
* [[gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban]]
* [[gyógyszerészi latin]]
* [[gyógynövények]]
* [[gyógytea|gyógyteák]]
* [[intézeti gyógyszerészet]]
* [[kórház]]
* [[klinikai gyógyszerészet]]
* [[kórházi gyógyszerészet]]
* [[:Kategória:Magyar gyógyszerészek|magyar gyógyszerészek]]
* [[perioperatív antibiotikum- és infekcióprofilaxis]]
* [[placebo]]
* [[utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet]]
* [[utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet története]]
* [[útipatika]]
* [[védőoltás]]
* [[vényforgalmú gyógyszertár]]
{{hasáb vége}}
 
{{DEFAULTSORT:Korhaziklinikaigyogyszereszetto~rtenete}}
==Lábjegyzet==
{{jegyzetek}}
 
[[Kategória:Orvostörténet]]
{{portál|orvostudomány|i}}
{{portál|ókor|i}}
 
{{DEFAULTSORT:Korhaziklinikaigyogyszereszetto~rtenete}}
[[Kategória:Orvostudomány]]
[[Kategória:Gyógyszerészet]]
[[Kategória:Történelem]]
Névtelen felhasználó

Navigációs menü