„Európai Bizottság” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Commflag.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Az Európai Bizottság épülete]] |
[[Fájl:Commflag.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Az Európai Bizottság épülete]] |
||
Az '''Európai Bizottság''' (European Commission, Commission européenne) az [[Európai Unió]] (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az [[Európai Parlament]] és az [[Az Európai Unió Tanácsa|Európai Unió Tanácsa]] mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó feladatokkal. |
Az '''Európai Bizottság''' ''(European Commission, Commission européenne)'' az [[Európai Unió]] (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az [[Európai Parlament]] és az [[Az Európai Unió Tanácsa|Európai Unió Tanácsa]] mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó feladatokkal. |
||
A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden [[Az Európai Unió tagállamai|tagállam]] egy biztost küld a testületbe. A Bizottság munkáját {{szám|30000}} fős adminisztratív csapat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen ő a felelős az uniós politikáért. Ehhez külön szaktárcát kap legfeljebb 6 fős kabinettel. A Bizottságot [[az Európai Bizottság elnöke]] vezeti, aki jelenleg ([[2004]] novemberétől) a [[Portugália|portugál]] [[José Manuel Barroso|José Manuel Durão Barroso]] (lásd még: [[második Barroso-bizottság]]). |
A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden [[Az Európai Unió tagállamai|tagállam]] egy biztost küld a testületbe. A Bizottság munkáját {{szám|30000}} fős adminisztratív csapat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen ő a felelős az uniós politikáért. Ehhez külön szaktárcát kap legfeljebb 6 fős kabinettel. A Bizottságot [[az Európai Bizottság elnöke]] vezeti, aki jelenleg ([[2004]] novemberétől) a [[Portugália|portugál]] [[José Manuel Barroso|José Manuel Durão Barroso]] (lásd még: [[második Barroso-bizottság]]). |
A lap 2013. május 1., 14:18-kori változata
Az Európai Bizottság (European Commission, Commission européenne) az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó feladatokkal.
A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A Bizottság munkáját 30 000 fős adminisztratív csapat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen ő a felelős az uniós politikáért. Ehhez külön szaktárcát kap legfeljebb 6 fős kabinettel. A Bizottságot az Európai Bizottság elnöke vezeti, aki jelenleg (2004 novemberétől) a portugál José Manuel Durão Barroso (lásd még: második Barroso-bizottság).
Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.
A Bizottság hatásköre
A Bizottság különbözik az EU rendszerének többi intézményétől, a jogalkotásban kis kivételtől eltekintve kizárólagos kezdeményező szerepe van, vagyis csak a Bizottság szövegezhet meg jogalkotási javaslatokat és terjesztheti elő őket. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament hivatalosan felkérheti a Bizottságot egy adott témájú jogszabály megalkotására. A kül- és biztonságpolitika területén testületként nem rendelkezik kezdeményezési jogkörrel, csupán alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ahol a szerződések lehetővé teszik számára, normákat bocsáthat ki, így származékos döntéshozói hatáskörrel is rendelkezik.[1]
Bizonyos esetekben a végrehajtás is a Bizottság feladata (ez ritkább eset, elsődlegesen a tagállamok feladata), főleg akkor, ha a végrehajtásnak egységes szemlélet szerint kell megtörténnie. Ebből adódóan vannak ellenőrző funkciói is, például a versenyjog terén. Versenyhatóságként is működik, versenyeljárást folytathat le vállalkozásokkal és tagállamokkal szemben. A Bizottság készíti el az EU költségvetésének a tervezetét és előterjeszti azt, és felelős annak végrehajtásáért, például felügyeli az uniós programokat és pénzalapokat.[2]
A Bizottság a „szerződések őre”, ellenőrzi, a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban. A szerződések be nem tartása, valamint kötelezettségeik nemteljesítése esetén eljárást indíthat.[2]
A Bizottság tárgyal nemzetközi kereskedelmi szerződésekről (a Világkereskedelmi Szervezeten belül) és más az EU-t érintő nemzetközi megállapodásokról. Ebben szorosan együttműködik az Európai Unió Tanácsával.[2]
A Bizottság kinevezése
Az Európai Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki az Európai Parlament jóváhagyásával öt évre. Ennek első lépése, hogy a Tanács minősített többséggel javaslatot tesz a Parlamentnek az Európai Bizottság elnökére, a Lisszaboni szerződés alapján a győztes politikai oldalhoz tartozó személyek közül. A Parlament abszolút többséggel választja meg az elnököt. Megválasztását követően a Tanács a tagállamok javaslataival összhangban, a Bizottság elnökével egyetértésben jelöli a Bizottság többi tagját, a biztosokat. A Parlament ezután újra szavaz, ezúttal a Bizottság egészéről.[3] Az elnök határozza meg minden biztos feladatát. 2004 októberében José Manuel Durão Barroso a biztosok névsorának megváltoztatására kényszerült, amikor kiderült, hogy azt a Parlament semmiképpen sem fogadja el.
A Bizottság kinevezésén kívül a Parlamentnek jogában áll a teljes Bizottságot visszahívnia egy bizalmatlansági indítvány támogatásával. Ehhez a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Parlament sosem gyakorolta ezen jogát, de többször került bizalmatlansági indítvány benyújtásra.[4] 1999-ben a Jacques Santer vezette Bizottságot megfenyegették egy indítvány benyújtásával, akik ezután önként lemondtak.
Elnök és biztosok
A jelenlegi Bizottságot José Manuel Durão Barroso vezeti és 27 főből áll. Az első Barroso-Bizzotságnak 2004. november 22-étől 2009. október 31-éig szólt a meghatalmazása, a második pedig 2010 februárjában lépett hivatalba.
Az EU bővítésével 2004. május 1-jén 15-ről 25-re növekedett a tagállamok száma, ezzel megváltozott a Bizottság összetétele is. Előtte 20 biztos volt, öt nagyobb tagállam (Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország) 2-2 biztost, míg a többi tagállam egy biztost jelölt. A 2004 májusát követő hónapokban az új tagállamok 1-1 biztost küldtek, így összesen 30-an lettek. 2004. novembertől a Bizottság létszámát 25-re csökkentették, a Nizzai szerződés értelmében minden tagállam egy biztost jelölhet.
A Lisszaboni szerződésben elfogadták, hogy tovább csökkenjen a Bizottság létszáma, és rotációs rendszerben a tagállamok kétharmada jelölhessen biztost, amiben minden harmadik alkalommal kimaradnak az egyes tagállamok. A rendszert elvileg 2014-től vezetnék be, de az Írországnak a jelenlegi rendszer fenntartásáról adott garancia miatt valószínűleg erre nem kerül sor.[5]
A Bizottságban alelnökök is vannak, változó számban, a Nizzai szerződés az elnök hatáskörébe utalta az alelnökök jelölését. Romano Prodi vezetése idején kettő, Barroso vezette első testületben öt, a másodikban hét alelnök dolgozott. Az Európai Tanács által választott Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője funkciójánál fogva automatikusan alelnöke a Bizottságnak.[6]
A Bizottság elnökei
Név | Kép | Ország | Hivatali idő |
---|---|---|---|
Walter Hallstein | NSZK | 1958. január – 1967. július | |
Jean Rey | Franciaország | 1967. július – 1970. július | |
Franco Maria Malfatti | Olaszország | 1970. július – 1972. március | |
Sicco Mansholt (ideiglenes) |
Hollandia | 1972. március – 1973. január | |
François-Xavier Ortoli | Franciaország | 1973. január – 1977. január | |
Roy Jenkins | Egyesült Királyság | 1977. január – 1981. január | |
Gaston Thorn | Luxemburg | 1981. január – 1985. január | |
Jacques Delors | Franciaország | 1985. január – 1995. január | |
Jacques Santer | Luxemburg | 1995. január – 1999. július | |
Manuel Marín (ideiglenes) |
Spanyolország | 1999. július – 1999. szeptember | |
Romano Prodi | Olaszország | 1999. szeptember – 2004. november | |
José Manuel Barroso | Portugália | 2004. november – |
Történet
A Bizottságot az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságából származtatják, amelyet 1952-ben hozott létre a párizsi szerződés. 1958-ban jött létre a római szerződésekkel az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom. 1967-ben alakult meg az Európai Bizottság mai formájában a három szervezet végrehajtó szerveinek egyesítéséből.
Bizottsági döntéshozatal
A biztosok a hatáskörükbe tartozó területeken önállóan is dönthetnek, de vannak kulcsfontosságú döntések, amiket a teljes Bizottságnak meg kell vitatnia az elfogadásuk előtt. Ezt teszik lehetővé a biztosok rendszeres ülései.
Az Európai Bizottság Magyarországon
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete 2004. május 1-je óta működik. A képviselet elsődleges feladata a bizottsági politikák, lépések, álláspontok, események közvetítése a magyar média, a társadalmi és gazdasági körök és a nyilvánosság számára, illetve a brüsszeli testület tájékoztatása a magyarországi fejleményekről.
A képviselet az Európai Unió Házában található (Budapest, V. ker., Deák Ferenc u. 15.). A belvárosi irodaház 5. emeletén kiadványokkal és számítógépekkel ellátott információs pont működik hétköznap 9-től 19 óráig. A látogatók leggyakrabban pályázati, tanulási és utazási lehetőségek, valamint az unión belüli munkavállalás feltételei iránt érdeklődnek.
A EUROPE DIRECT az Európai Bizottság által létrehozott és támogatott információs szolgáltatás, melynek küldetése, hogy az állampolgárokat lakóhelyükhöz közel és saját anyanyelvükön tájékoztassa európai uniós kérdésekben. Magyarországon a megyeszékhelyeken működnek ilyen információs irodák.
Jegyzetek
- ↑ Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról, i. m. 88–89. o.
- ↑ a b c Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról, i. m. 89. o.
- ↑ Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról, i. m. 83–84. o.
- ↑ Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról, i. m. 85. o.
- ↑ Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról, i. m. 81. o.
- ↑ Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról, i. m. 82–83. o.
Források
- Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Hvgorac, 8. kiadás, 2011, ISBN 9789632581293
- Magyar Péter: Az Európai Unió története (Változó Világ 30., Budapest, 2002)
- Hernádi Eleonóra: Az Európai Unió intézményei (Változó Világ 51., Budapest, 2004)
További információk
- Az Európai Bizottság központi honlapja -magyarul
- Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének honlapja - www.eu.hu
- A EUROPE DIRECT magyarországi irodáinak honlapja
- Európai Unió Enciklopédia - Az Európai Unió a Változó Világban