„Heves és Külső-Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Criptorix (vita) szerkesztéséről Ronastudor szerkesztésére |
a zöld kékítése |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
| Terület: || 6595 km² |
| Terület: || 6595 km² |
||
|} |
|} |
||
'''Heves és Külső-Szolnok vármegye''' egyike az [[1876-os megyerendezés]] során megszűnt történelmi [[vármegye|vármegyéknek]]. |
'''Heves és Külső-Szolnok vármegye''' egyike az [[1876-os vármegyerendezés|1876-os megyerendezés]] során megszűnt történelmi [[vármegye|vármegyéknek]]. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A lap 2013. április 24., 08:40-kori változata
| Heves és Külső-Szolnok vármegye | |
|---|---|
| Adatok (1870 körül) | |
| Megyeszékhely: | Eger |
| Népesség: | 332 613 (1870) |
| Népsűrűség: | 50,4 fő/km² |
| Terület: | 6595 km² |
Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Fekvése
A vármegye nagyjából a mai Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye területét foglalta el, rendkívül nagy észak-déli kiterjedéssel, nem tartozott hozzá viszont a Jászkun kerület részét képező Jászság és Nagykunság.
Története
A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű Külső-Szolnok vármegyét 1569-ben azért vonták össze Heves vármegyével, mert területe török hódoltság alá került, emiatt a nemesi vármegye intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.[1][2] Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, Gömör vagy Nógrád vármegye területén, vagy kivételesen még távolabb, a Zólyom vármegyei Besztercebányán tartotta.
A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a kiegyezést követő közigazgatási rendezés, az 1876-os megyerendezés részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett Heves vármegye, a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő Jászkun kerülethez tartozott Jászsággal és Nagykunsággal összevonva az új Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét alkotta.
Források
- Magyarország 1873. évi helységnévtára
- Magyarország 1877. évi helységnévtára
- 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)
- 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)
Hivatkozások
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |