Tóth Lőrinc

Tóth Lőrinc portréja a Vasárnapi Újságban

Tóth Lőrinc (Rév-Komárom, 1814. december 17. – Budapest, 1903. március 17.) okleveles ügyvéd, kúriai elnök, drámaíró, szakíró; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, valamint a Fővárosi törvényhatósági bizottság virilista tagja.

Pályája

Tóth János lelkész és Szabó Éva fia. Tanulmányait Komáromban, a német nyelv tanulását a pozsonyi királyi akadémián, a jogot pedig a pesti egyetemen végezte, közben a francia és az angol nyelvet is elsajátította. 1838-ban tette le az ügyvédi vizsgát. Főúri családok és nagyobb uradalmak jogászaként dolgozott. 1839 tavaszán barátja, Gorove István későbbi miniszter társaságában hosszabb nyugat-európai utazásra ment. Különösen tanulmányozta az esküdtszékeket és a börtönrendszereket, látogatta a parlamenti üléseket, a törvényszéki tárgyalásokat. Kiváló jogi felkészültségével hamar magára vonta kortársai figyelmét, az 1840-es évektől kezdve résztvett szinte minden nevezetesebb társadalmi és művelődési mozgalomban. A szabadságharc előtt Breznóbánya, majd Komárom országgyűlési követe volt,

A világosi fegyverletétel után elfogták, halálra ítélték, utóbb társaival együtt felmentetették, kiszabadulása után rendőri felügyelet alá került. Az akadémia pénztárnoka lett, emellett jogirodalommal, folyóiratok szerkesztésével foglalkozott. Egyik alapítója a magyar földhitelintézetnek, alapítója és egy évtizedig jogtanácsosa az első magyar általános biztosítótársaságnak. Az 1865–1868. évi parlamentbe Fehér vármegye választotta meg képviselőjévé. 1868 elején a felállított semmítőszék bírájává nevezték ki. A semmítőszék megszüntetése után a Kúria büntetőosztályára osztották be, ahol rangidős bíróként gyakran elnökölt. 1883-tól 1894-ig a Kúria tanácselnöke volt, utána nyugalomba vonult. 1895-ben a főrendiház élethossziglani tagjává neveztetett ki.

Emléktáblája Budapesten, a Városmajor utca 59. számú ház falán.

1836-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Akadémia helyreállítása után, 1858 decemberétől rendes tagja. A Kisfaludy Társaságnak legelső titkára volt, a társaság 1901-ben ünnepelte meg hatvanéves írói jubileumát. 1880-ban a Ferenc József-rend csillagos keresztjével tüntették ki, és a budapesti egyetem évszázados ünnepén tiszteleti jogi doktori oklevéllel ismerte el.

Jogi munkáin kívül számos költeményt, novellát, útitárcát, életrajzot és színművet írt. Cikkeit és összes munkáit a MTA Almanachja sorolja fel (1896. 166-174. l.). Számos cikket írt többek között az Ujabbkori Ismeretek Tárába (1850.) és folytatásába, a Jelenkor című encikopédiába és A Pallas nagy lexikonába (száznál többet). Részt vett Werbőczy Hármas könyvének 1844. évi és a Corpus Jurisnak 1895. évi fordításában (I. Lipót és III. Károly törvényei).

Emlékét 1912. óta Budán, a XII. kerületben a Tóth Lőrinc utca őrzi.

Munkái

• Néh. Imre János ur, a magyar kir. tud. egyetemnél a bölcselkedés tanítója ... sírjánál keseregnek bús tanítványai, a bölcselkedés másodévi hallgatói 1832-ben. Pest. (Óda).
• Átok, drámai költemény előjátékkal 3 szakaszban. Buda, 1835. (Eredeti Játékszín 4 felv. A m. tud. Akadémia által jutalommal kitüntetve).
• Vata. Történeti dr. 4 felv. Pest, 1836. (M. történeti színműveinek I. kötete).
• Ekebontó Borbála; szomj. 4. felv. Buda, 1836. (Eredeti Játékszín 6. Az Akadémia által jutalommal kitüntetett pályamű. Előadták Budán 1836. márc. 19.).
• Szívhangok. U. ott, (1338. Versgyűjtemény.)
• Az atyátlan; szomj. 5 felv. U. ott, 1839. (Eredeti Játékszín 7. akadémiai jutalommal kitüntetve).
• Olympia. Drámai pályavirágok. Pest, 1839. (Ronow Ágnes, tört. dr. 3 szak. és Alkonyatkor, bohózat 3 felv.).
• Hunyadi László. Tört. szomj. 5 felv. Buda, 1839. (Eredeti Játékszín 16. Akadémiától 100 arany jutalmat nyert pályamű).
• Rágalom iskolája, vígj. 5 felv. Scheri-Brinsley Richard után angolból ford. U. ott, 1839. (Külföldi Játékszín 16. Előadták Pesten márc. 1., 31.).
• A kénytelen király. vígj. 2 felv. Pest, 1840. (Nagy Ignác Színműtára II. köt. Először Pesten 1839. nov. 1.).
• Úti tárca. Pest, 1844. hat kötet. (I. Déli Németföld. II. Rajnai út. III. Schweiz. IV. Németalföld és Belgium. V. Brittföld. VI. Páris).
• Ügyvédi állapotok. Pozsony, 1848. (Országgyűlési röpirat).
• Eszmék a magyar tudományosság, akadémia s iskolaügy körül. U. ott, 1848. (Röpirat a pozsonyi országgyűlésen).
• Uti novellák. Pest, 1851. (Új és folyóiratokban megjelent 7 eredeti és 2 fordított beszély).
• Az ősiség és egyéb bírtokviszonyokat rendező 1852. nov. 29. nyilt parancs ismertetése s magyarázata. U. ott, 1853. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1854. Az Akadémiánál Marcibányi jutalmat nyert. Németül: ford. Görgey István. Pest, 1853.).
• Az ausztriai polgári perrendtartás. U. ott, 1853.
• Példánytár; törvénykezési irománypéldák gyűjteménye. U. ott, 1853.
• Az örökjog szövege jegyzetekkel. U. ott, 1853. (Új Törvénytár III.).
• Örökösödés az ausztriai ált. törvénykönyv szerint, nevezetesen végrendeletekről és a hagyatékok tárgyalásáról, örökösödésrendi táblával s irománypéldákkal felvilágosítva. U. ott, 1854.
• Elméleti és gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben. U. ott, 1856. (Az Akadémiánál dicsérettel kitüntetve. Ism. M. Sajtó 135., 136., 152. sz.).
• Magyar írók arcképei és életrajzai. U. ott, 1858. (40 író rövid élet- és jellemrajza; előbb a Vasárnapi Ujságban közölve).
• A párbaj. Akadémiai értekezés. U. ott, 1865.
• Zádor György m. akadémiai tag emlékezete. U. ott, 1870. (Értekezések a törv. tud. köréből I. 9.).
• Szemle a magyar jogászgyűlések munkássága s eredményei felett. U. ott, 1872. (Értekezések a társ. tud. köréből II. 5.).
• Felsőbüki Nagy Pál emlékezete. Bpest, 1874. (Értekezések a tört. tud. köréből III. 8.).
• A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság rendszere a polgári törvénykezésben magyar szempontból. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 3.).
• Emlékbeszéd hódosi és kisdiói Sina Simon felett. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 4.).
• Bertha Sándor emlékezete. U. ott, 1877. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 8.).
• Emlékbeszéd ... Fogarasi János r. tag felett. U. ott, 1879. (Ért. a társ. tud. kör V. 7.).
• Emlékezés Zlinszky Imre I. tagra. U. ott, 1881. (Ért. a társ. tud. kör. VI. 11.).
• Kormányformák az újkori társadalmakban. Írta Laveley Emil. Ford. s előszóval és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1881. (M. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata III. sorozat).
• Méhek. Epigrammok. Xeniák. Apró életképek és szatirák. U. ott, 1882. Irói föllépésem 50. éve alkalmából nagy részben régi dolgozatok).
• Sötét időkből. Beszélyek. U. ott, (1882. M. Könyvesház 105., 106. XI. folyam 5., 6. Badics Ferenc előszavával. Először a 30-as és 40-es évek folyóirataiban ... ezentúl 3. kiadásban, 2-szor «Uti novellái» c. 1851.).
• A magyar felsőház reformja. U. ott, 1882. (Ért. a társ. tud. kör. VII. 4.).
• Emlékbeszéd Zsivora György felett. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek II. 7.).
• Fegyházi tanulmányok. I. Az illavai fegyház. U. ott, 1885. (Értekezések a társ. tud. kör. VIII. 2.).
• Emlékezések a nemzetközi börtönügyi congressusra Rómában 1885. nov. 16-24. U. ott, 1886. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 8.).
• A nők joga. Írta Gide Pál, ford. U. ott, 1886. Két kötet. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata).
• Berryer válogatott törvényszéki beszédei. Ford. Berryer élet- és jellemrajzával és zárszóval. U. ott, 1887. (M. tudom. Akadémia Könyvkiadó Vállalata).
• Emlékbeszéd Zsoldos Ignác felett. U. ott, 1887. (Emlékbeszédek IV. 1.).
• Emlékbeszéd Tanárky Gedeon felett. U. ott, 1888. (Emlékbeszédek V. 2.).
• Fegyházi tanulmányok. A rab munka. U. ott, 1888. (Ért. a társ. tud. kör IX. 6.).
• A visszaesés okairól és óvszereiről. U. ott, 1889. (Ért. a társ. tud. kör. X. 4.).
• Emlékbeszéd Ökröss Bálint felett. U. ott, 1890. (Emlékbeszédek VI. 2.).
• Rövid tartalmu szabadságvesztés-büntetések és a föltételes elítélés. U. ott, 1891. (Értek. a társ. tud. kör XI. 4.).
• Emlékbeszéd Vajkay Károlyról. U. ott, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 7.).

Kéziratban

A méreg, vígj. 2 felv. versekben; Mária Terézia essay (mutatvány a M. Salonban V. 1886. Mária Terézia házi életéből c.); Szilágyi Erzsébet, tört. rajz; Népnevelési törvényjavaslat alapelvei (1840-ből); Értekezés az öngyilkosságról; Emlékek és koszorúk. (Visszaemlékezések. Előkészületek a kir. Kuria történetéhez); A bírói függetlenségről; Voltaire szünnapjai, vígj. 2 felv. franciából ford. (előadatott először Pesten 1839. nov. 7.) és A rágalom, vígj. 5 felv. Scribe után ford.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Lőrinc témájú médiaállományokat.

• Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet. (A dráma fejlődése c. alfejezet.) (1930–1941.) 
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.