„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: Bot: "19., 20., 21. századi magyarok" kategória eltávolítása |
|||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
[[Kategória:Magyar műfordítók]] |
[[Kategória:Magyar műfordítók]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
||
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
|||
[[Kategória:Modern zsidó költők, írók]] |
[[Kategória:Modern zsidó költők, írók]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású műfordítók]] |
[[Kategória:Zsidó származású műfordítók]] |
||
A lap 2013. április 17., 02:59-kori változata
| Sárközi György | |
 | |
| 1937-ben | |
| Élete | |
| Született | 1899. január 22. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1945. március 8. (46 évesen) Balf, Magyarország |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastársa | 1936–1945: Molnár Márta |
| Gyermekei | Sárközi Mátyás (* 1937) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | regény, vers, dráma, elbeszélés |
| Első műve | Angyalok harca (1926) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat. | |
Sárközi György (Budapest, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.) magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
Élete
Édesanyja Kovács Zsófia.[1] Iskoláit Vácon és Budapesten végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[2] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[3] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.
Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.
Művei
- Angyalok harca (1926)
- Váltott lélekkel (1927)
- Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
- Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
- Viola (regény, Budapest, 1935)
- Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
- Higgy a csodában (1942)
- Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
- Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
- Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
- Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
- Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)
Források
- ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
- ↑ [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
- ↑ A Márciusi Front tíz esztendje
- Sárközi György
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
