„Telefonhálózat” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Áthozva a Telefon (eszköz) oldid=13106353 cikkből. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete tartalmazza.
(Áthozva a Telefon (eszköz) oldid=13106353 cikkből. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete tartalmazza.)
 
(Áthozva a Telefon (eszköz) oldid=13106353 cikkből. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete tartalmazza.)
== A hálózat ==
[[Fájl:Bronza aerkonduktilo.jpg|bélyegkép|250px|Bronz légvezeték kötése porcelán szigetelőn]]
[[Fájl:Aluminia aerkonduktilo.jpg|bélyegkép|250px|Alumínium légvezeték kötése porcelán szigetelőn]]
[[Fájl:vikipedio3 001.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Pupinfazék]]
 
A hálózat feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a telefonkészülékek között. Kezdetben ez egyvezetékes '''légvezetékes''' összeköttetés volt hasonlóan a távíróhoz. A visszavezetést földeléssel oldották meg. Ilyen volt az első budapesti telefonhálózat is. Az akkoriban a városokban elterjedő villamosok szikrázása nagyon lerontotta a beszédminőséget, ezért a kétvezetékes összeköttetéseket kellett alkalmazni. [[Puskás Tivadar]] és társai révén elterjedő [[telefonközpont]]ok lehetővé tették a koncentrált vonalvezetést, azaz egy irányban sok vezeték mehetett, amelyet [[kábel]]lel oldottak meg. Kezdetben szimultán összeköttetések is voltak, azaz egyidőben távíró és telefon összeköttetés, de ez is csak a beszédminőség rovására ment. A rohamosan jelentkező igényeknek kielégítésére különböző megoldásokat alkalmaztak. A ''fantomizálás'' indukciós tekercsek segítségével két vonalpáron három beszélgetést tett lehetővé.
 
A másik probléma a nagy távolságú összeköttetés volt. Krarup dán mérnök olyan kábelt fejlesztett ki, ahol a rézvezetékre nagyon sűrű menettel acéldrótot tekert. [[Mihajlo Pupin]] Amerikában élő szerb mérnök elméleti számításai alapján pupincsévéket, más néven pupinfazekakat alkalmaztak még a tengeralatti kábelekben is. Az indukciós tekercsek induktív ellenállása kiegyenlítette a párhuzamosan futó kábelerek között jelentkező kapacitív ellenállást.
 
A csatornák kialakítása megsokszorozta a kábelek teljesítőképességét. A beszéd átviteli útját 300 [[Hertz|Hz]]–3,4 kHz között határozták meg. Így 4 kHz-ként egymástól független beszélgetések történhettek egy érpáron.
A kábelek földalatti összeköttetést jelentenek. Vannak azonban légkábelek is, melyek póznákon függnek. Kezdetben a kábelt acélsodronyhoz rögzítették, később az egészet a külső műanyag köpenyszigetelővel lefedték.
 
A [[mobiltelefon]] rádióhullámok útján tartja az összeköttetést egy meghatározott frekvenciasávban.
 
A digitális technika a fényvezetésű összeköttetéseket tette lehetővé. Üveg- vagy műanyagszálas kábelekben fényimpulzusok továbbítják a jeleket.
 
== A telefon története Magyarországon ==
[[Magyarország]] első távolsági telefonbeszélgetése [[Sopron]] és [[Pinnye]] között jött létre 1877-ben. Megvalósítója [[Salamin Leó]], a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola falán.<ref>Az emléktábla fényképe: [http://mek.niif.hu/06500/06525/06525.pdf http://mek.niif.hu/06500/06525/06525.pdf] 20. oldal (az eredeti nyomtatott dokumentum 18. oldala).</ref>

Navigációs menü