Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
[[1940]]-ig munkatársa maradt a a lapnak, egészen megszűnéséig, de nem költözött Brassóba. Ekkor vált mindennapivá a preferánsz-parti Tomcsa életében. Ezután ritkultak a karikatúrák, a kiállításos rajzestek, de születtek az egyfelvonásosak és azok a kabaré-számok, amelyeket a műkedvelők játszottak a kultúrházban, és a cikkek, tárcák, novellák a mindent elnyelő napilap számára. És titokban rengeteget olvasott.
 
[[1934]]-ben regénnyel lepte meg olvasóit, címe ''Szvoboda Augusztin rémtette''. A regény a családi meleg utáni vágyát fejezi ki, ám a felelősségvállalás számvetésekor a gazdasági helyzet játssza a szerepet. A szereplő, Kassay elmélkedéséből azt olvassuk ki, hogy Tomcsa életéből kiestek a kamaszkori évek: a háború borzalmai elsöpörték. A regény a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] és a [[Népújság]] 12. Mellékletében jelent meg az ''Ajándék regénytár'' sorozatban. De csak ezt a kiadást érte meg, mert az [[Erdélyi Helikon]] hasábjain megjelent [[Kovács György (író)|Kovács György]]-recenzió elmarasztalta.
 
Csak [[1938]]-ban, a kolozsvári Thália Színház drámapályázatán díjazott háromfelvonásos ''Műtét'' című színműve irányítja Tomcsára a figyelmet. A darab ősbemutatója [[1939]]. április 28-án volt Kolozsváron. A színmű főszereplője, dr. Ember László álomvilágban találja meg elveszett életét, de ebben benne bujkál a magyar árvaság, a Trianon okozta seb, a tehetetlenséggel párosult kiútkeresés is. A temesvári színtársulat és a marosvásárhelyi is más-más címen tűzte repertoárjára: az előbbi ''Ahonnan elindultam'', az utóbbi pedig ''Nagy dolgok kicsiben'' címen. A lapok átütő sikerről értesítik az olvasókat.
146 763

szerkesztés

Navigációs menü