„Kultsár István” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (78.92.100.64), visszaállítva 81.183.226.146 szerkesztésére |
|||
17. sor: | 17. sor: | ||
==Művei== |
==Művei== |
||
* 1789 Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom. |
* 1789 Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom. |
||
* 1790 |
* 1790 B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely. |
||
* 1794 Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely. |
* 1794 Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely. |
||
* 1801 Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest. |
* 1801 Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest. |
A lap 2013. április 5., 19:11-kori változata
Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.
Élete
Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.
A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Tudósítások néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.
A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.
Emléke
- Kultsár István Könyvtár, Komárom
- K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
- Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
- Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány
Művei
- 1789 Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom.
- 1790 B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely.
- 1794 Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely.
- 1801 Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest.
- 1802 Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest.
- 1806 Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest.
- 1814 Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest.
- 1815 Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest.
Irodalom
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Alapy Gyula 1911: K. I. Komárom.
- Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest.
- Waldapfel József 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest.
- Dezsényi Béla-Nemes György 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest.
- Nagydiósi Gézáné: K. I. A Könyvtáros 1960.
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4