„Gunnar Myrdal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
magyar munkatársa
34. sor: 34. sor:
[[1938]]-ban a [[New York|new yorki]] [[Carnegie Corporation]] megbízta egy kutatással az amerikai feketék kérdéskörében. Kutatási eredményeit [[1944]]-ben publikálta ''An American Dilemma: The Negro Problem and Modern Democracy'' címen.
[[1938]]-ban a [[New York|new yorki]] [[Carnegie Corporation]] megbízta egy kutatással az amerikai feketék kérdéskörében. Kutatási eredményeit [[1944]]-ben publikálta ''An American Dilemma: The Negro Problem and Modern Democracy'' címen.


[[1942]]-ben visszatért Svédországba, ahol ismét a szenátus tagjává választották, emellett a svéd jegybank igazgatótanácsának tagja és a háború utáni tervezési bizottság elnöke lett. [[1945]]-[[1947]] között kereskedelmi miniszter volt; ezt a pozícióját az [[ENSZ-EGB]] végrehajtó titkári posztjáért adta fel. [[Csikós Nagy Béla|Csikós Nagy Bélával]] ebben az időszakban együtt dolgozott.
[[1942]]-ben visszatért Svédországba, ahol ismét a szenátus tagjává választották, emellett a svéd jegybank igazgatótanácsának tagja és a háború utáni tervezési bizottság elnöke lett. [[1945]]-[[1947]] között kereskedelmi miniszter volt; ezt a pozícióját az [[ENSZ-EGB]] végrehajtó titkári posztjáért adta fel. {{forrás|[[Csikós Nagy Béla|Csikós Nagy Bélával]] ebben az időszakban együtt dolgozott}}.


[[1957]]-től a [[Twentieth Century Fund]] megbízásából átfogó kutatást vezetett a [[Dél-Ázsia|dél-ázsiai]] országok gazdasági folyamatairól és politikájáról, melynek eredményei az ''Asian Drama: An Inquiry into the Poverty of Nations and The Challenge of World Poverty. A World Anti-Poverty Program in Outline'' című kötetben láttak napvilágot.
[[1957]]-től a [[Twentieth Century Fund]] megbízásából átfogó kutatást vezetett a [[Dél-Ázsia|dél-ázsiai]] országok gazdasági folyamatairól és politikájáról, melynek eredményei az ''Asian Drama: An Inquiry into the Poverty of Nations and The Challenge of World Poverty. A World Anti-Poverty Program in Outline'' című kötetben láttak napvilágot.

A lap 2013. március 21., 21:29-kori változata

Gunnar Myrdal
Gunnar Myrdal 1937 körül
Gunnar Myrdal 1937 körül
Született1898. december 6.[1]
 Svédország[1]
Elhunyt1987. május 17. (88 évesen)[1]
Danderyd község[2][3]
Állampolgárságasvéd
Nemzetiségesvéd
HázastársaAlva Reimer
Gyermekei
  • Jan Myrdal
  • Sissela Bok
  • Kaj Fölster
Foglalkozásaközgazdász
Tisztsége
  • professzor (1933–1947, Stockholmi Egyetem)
  • member of the First Chamber (1936–1938)
  • member of the First Chamber (1944 – 1947. április 12.)
  • Minister of Trade (1945. július 31. – 1947. április 11.)
  • főtitkár (1947–1957, Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága)
  • professzor (1960–1967, Stockholmi Egyetem)
Iskolái
  • Stockholmi Egyetem
  • Norra Real
Kitüntetései
SírhelyeGarden of Remembrance, Norra Begravningsplatsen (1987. június 11. – , Minneslunden)[8][9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gunnar Myrdal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gunnar Myrdal (1898. december 6.1987. május 17. ) svéd közgazdász.[1] 1974-ben – Friedrich Hayekkel közösen – megkapta a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a pénz- és konjunktúraelmélet területén kifejtett úttörő tevékenységükért és a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek összefüggéseinek mélyreható elemzéséért”.[10]

Pályafutása

A Stockholmi Egyetem jogi karán végzett 1923-ban, és jogászként kezdett dolgozni, miközben folytatta tanulmányait az egyetemen. Doktori címét 1927-ben szerezte közgazdaságtanból, és docenssé nevezték ki a politikai gazdaságtan területén.

1925 és 1929 között Németországban és Nagy-Britanniában, 1929-1930 között pedig Rockefeller ösztöndíjjal az Egyesült Államokban is kutatott. Ebben az időszakban adta ki első könyveit, köztük a The Political Element in the Development of Economic Theory címűt. Európába visszatérve először egy évig a genfi nemzetközi tanulmányok posztgraduális intézetében oktatott. 1933-ban a Stockholmi Egyetem Lars Hierta politikai gazdaságtan és közpénzügy tanszék vezetőjévé nevezték ki, ahol Gustav Casselt váltotta.

Az oktatás mellett a politikában is aktív volt: 1934-ben a szociáldemokraták színeiben választották be a svéd szenátusba.

1938-ban a new yorki Carnegie Corporation megbízta egy kutatással az amerikai feketék kérdéskörében. Kutatási eredményeit 1944-ben publikálta An American Dilemma: The Negro Problem and Modern Democracy címen.

1942-ben visszatért Svédországba, ahol ismét a szenátus tagjává választották, emellett a svéd jegybank igazgatótanácsának tagja és a háború utáni tervezési bizottság elnöke lett. 1945-1947 között kereskedelmi miniszter volt; ezt a pozícióját az ENSZ-EGB végrehajtó titkári posztjáért adta fel. Csikós Nagy Bélával ebben az időszakban együtt dolgozott[forrás?].

1957-től a Twentieth Century Fund megbízásából átfogó kutatást vezetett a dél-ázsiai országok gazdasági folyamatairól és politikájáról, melynek eredményei az Asian Drama: An Inquiry into the Poverty of Nations and The Challenge of World Poverty. A World Anti-Poverty Program in Outline című kötetben láttak napvilágot.

1961-től a Stockholmi Egyetemen a nemzetközi gazdaságtan professzora volt. Ugyanebben az évben megalapította az egyetemen a nemzetközi gazdaságtan intézetét. Elnökölte a stockholmi nemzetközi békekutató intézet, valamint a stockholmi latin-amerikai intézet igazgatóságát. 1973-1974-ben vendégkutatóként dolgozott a santa barbarai Center for the Study of Democratic Institutions kutatóintézetnél, a következő évben pedig a New Yorki Egyetem vendégprofesszora volt.

Több mint harminc tiszteletbeli fokozatot kapott, az elsőt 1938-ban a Harvard Egyetemen. Számos díjat kapott. Tagja volt a brit, az amerikai és a svéd tudományos akadémiának, tagja az Econometric Societynak és tiszteletbeli tagja az American Economic Associationnek.[1]

Magánélete

Felesége Alva Reimer volt, aki fontos pozíciókat töltött be az ENSZ-nél és az UNESCO-nál, Svédország indiai nagykövete, illetve lefegyverzési és egyházügyi minisztere volt. Két lányuk (Sissella és Kaj) és egy fiuk (Jan) született.[1]

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. a b c d e f Biography (angol nyelven). Nobel Prize, 2010. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)
  2. K Gunnar Myrdal (svéd nyelven)
  3. Two-Chamber Parliament 1867–1970., 77, Myrdal i Ålsten senare Äppelviken, K Gunnar, 2022. január 21., sj9PGLAlnmUAAAAAABfcFQ, 5
  4. https://www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/memoriam, 2023. április 6.
  5. https://www.friedenspreis-des-deutschen-buchhandels.de/alle-preistraeger-seit-1950/1970-1979/alva-und-gunnar-myrdal
  6. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economic-sciences/laureates/1974/, 2023. november 7.
  7. https://www.kva.se/pristagare/gunnar-myrdal/, 2023. november 7.
  8. Norra begravningsplatsen.se, http://norrabegravningsplatsen.se/kandisarna/
  9. Myrdal, Karl Gunnar, 2023. április 10., Svenskagravar.se, https://www.svenskagravar.se/gravsatt/6a41b3d7-870b-4400-a2e4-39cff3cb154e
  10. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) nobelpri nevű lábjegyzeteknek

Források

Commons:Category:Gunnar Myrdal
A Wikimédia Commons tartalmaz Gunnar Myrdal témájú médiaállományokat.