„Helvey Laura” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
kép
Tambo (vitalap | szerkesztései)
kép
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Helvey Laura-Borsos.jpg|bélyegkép|bal|180px|Helvey Laura 19 éves korában]]
[[Fájl:Helvey Laura.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 22 éves korában]]
[[Fájl:Helvey Laura.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 22 éves korában]]
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]]
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]]

A lap 2013. március 20., 14:31-kori változata

Helvey Laura 19 éves korában
Helvey Laura kb. 22 éves korában
Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben

Helvey Laura (Arad, 1852 december 10. – Budapest, 1931 február 2) - drámai színésznő

Élete

Helvey Laura 1852 december 10-én született Aradon. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, 1867-ben a szini tanodába jelentkezett, ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál tanítványa lett, melynek elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették, melynek 1909-től örökös tagja lett. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. Közben 1885-ben feleségül ment Urváry Lajoshoz.

Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb.

A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.

1914-ben vonult vissza, Budapesten, 1931 február 2-án, 79 évesen érte a halál.

Főbb szerepei

  • Cordélia (Sh.: Lear király)
  • Céliméne (Molière: A mizantróp)
  • Dóra (Sardou)
  • Elza (Csiky G.: A proletárok)
  • Fedora (Sardou)
  • Athenais (Ohnet: A vasgyáros)
  • Smithné (ifj. Dumas: Francillon)
  • Pepa (Pailleron: Az egér)
  • Lindené (Ibsen: Nóra)
  • Langeacné (Wolff: A titok)
  • Lady Markby (Wilde: Az eszményi férj)

Források és irodalom

  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Magyar Színművészeti Lexikon
  • Pallas Nagy Lexikona
  • Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Budapest, 1940).