„Tuaregek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[Fájl:Touareg1.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Touareg1.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Tuaregek]] |
||
[[File:Tuareg woman from Mali, 2007.jpg|thumb|190px|Tuareg asszony [[Mali]]ban]] |
|||
A '''tuaregek''' egy [[afrika]]i [[berberek|berber]] nép, a [[Szahara|Szaharában]] és a [[Száhel-övezet]]ben élnek. Nyelvük a [[tamasek]]. Több száz éve [[nomád]] módon élnek [[Algéria|Algériában]], [[Niger]]ben, [[Mali]]ban, [[Mauritánia|Mauritániában]], [[Líbia|Líbiában]], [[Burkina Faso|Burkina Fasóban]] és [[Nigéria|Nigériában]]. |
A '''tuaregek''' egy [[afrika]]i [[berberek|berber]] nép, a [[Szahara|Szaharában]] és a [[Száhel-övezet]]ben élnek. Nyelvük a [[tamasek]]. Több száz éve [[nomád]] módon élnek [[Algéria|Algériában]], [[Niger]]ben, [[Mali]]ban, [[Mauritánia|Mauritániában]], [[Líbia|Líbiában]], [[Burkina Faso|Burkina Fasóban]] és [[Nigéria|Nigériában]]. |
||
A lap 2013. március 18., 11:33-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tuaregek egy afrikai berber nép, a Szaharában és a Száhel-övezetben élnek. Nyelvük a tamasek. Több száz éve nomád módon élnek Algériában, Nigerben, Maliban, Mauritániában, Líbiában, Burkina Fasóban és Nigériában.
Név
A „tuareg” név a targi szóból ered , ami azt jelenti, hogy „a Targa-völgyből”. A Targa-völgy egy völgy a Fezzan környékben, Líbiában, targa egy berber szó, jelentése „kanális”. Ők maguk úgy hívják magukat, hogy kel tamasheq („akik tamasekul beszélnek”) vagy imuhaq („a szabadok”).
Történet
A tuaregek a berberektől származnak. Kutatások ókori forrásokra arra következtetnek, hogy a tuaregek a garamantoktól származnak, akiket a muzulmánok a 7. században a Fezzanból elűztek. A garamantokról rengeteg történelmi forrás maradt fenn és sokkal jobban lehet ismerni a történetüket, mint a tuaregek őstörténetét. Fő jellemzőjük volt a négylovas harci szekerek használata, amelyekről sziklarajzok maradtak fenn az Atlasz-hegységben. A tuareg területeken is vannak sziklarajzok lovaskocsikról, ám számos tudós épp azért zárja ki a garamant-tuareg azonosságot, mert a négylovas szekerek csak a garamantok területén használhatták ezeket, a belső régiókban látható sziklarajzok, ahol a tuaregek is élnek, kétlovas szekereket ábrázolnak.
A tuaregek eredetét kutató elméletek sem mentesek a misztikus, legendás feltételezésektől: olyasféle legenda is létezik, hogy Tunéziába behatolt kereszteseket beszorítottak a Szaharába, akik a nomádok segítségével életben maradtak és elnomádosodtak. Büszke, fegyelmezett és méltóságteljes magatartásuk, s vitézségük pedig megmaradt tuaregekben.
Először a Szaharát népesítették be és egyúttal a tubbu népet a Tibeszti-hegységbe űzték. Amikor a 16. században a Songhai Birodalom gyengülni kezdett, a Száhel-övezetet is meghódították, és elfoglalták Timbuktut.
19. században sokáig védekeztek a francia kolonializáció ellen. Csak 1917-ben kötöttek békét Franciaországgal. Amikor a francia kolóniák Afrikában 1960-ban függetlenségüket elnyerték, a tuaregek területét több ország között osztották fel: Algéria, Niger és Mali (vannak még tuaregek Burkina Fasóban, Mauritániában, Líbiában és Nigériában).
1990 és 1995 között voltak tuareg felkelések Maliban és Nigerben, mert úgy érzik, hogy marginalizálódnak. Egyik híres vezetőjük Mano Dayak volt.
A tuaregek „fővárosa” – ha egy nomád népnél egyáltalán lehet ilyenről beszélni – Agadez, Nigerben.
Kultúra és vallás
A legtöbb tuareg nomád állattenyésztő, vannak köztük kovácsok, tevetenyésztők, karavánvezetők. Többnyire muzulmánok. Társadalmuk hierarchikus. Saját írásuk van, a tifinagh. A nők tanítják a gyermekeknek.
- Tinariwen – egy nemzetközi sikert elért tuareg zenekar.