„Lija” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Önkormányzata: új tanács |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
== Önkormányzata == |
== Önkormányzata == |
||
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, |
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 7. tanács [[2013]] márciusában lépett hivatalba, 3 [[Nemzeti Párt (Málta)|nemzeti párti]] és 2 [[munkáspárt (Málta)|munkáspárt]]i képviselőből áll. |
||
Polgármesterei: |
Polgármesterei: |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
* Joseph Mangion (2000-2003) |
* Joseph Mangion (2000-2003) |
||
* Magda Magri Naudi (2003-2006) |
* Magda Magri Naudi (2003-2006) |
||
* |
* Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006-) |
||
== Ünnepnapjai == |
== Ünnepnapjai == |
A lap 2013. március 18., 09:41-kori változata
Ħal Lija | |||
A falu névtáblája a címerrel | |||
| |||
Mottó: Suave fructo rubeo[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta) | ||
Irányítószám | LJA | ||
Ünnep | Urunk színeváltozása (augusztus 6.) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3070 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 2526,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 40-50 m | ||
Terület | 1,1 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″ | |||
Ħal Lija weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat. |
Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.
Története
Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tűzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.
Önkormányzata
Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből áll.
Polgármesterei:
- Joseph Mangion (1994-1997)
- Magda Magri Naudi (1997-2000)
- Joseph Mangion (2000-2003)
- Magda Magri Naudi (2003-2006)
- Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006-)
Ünnepnapjai
- Július 6 körül: Jum Ħal-Lija: a tanács által rendezett egy hetes programsorozat
- Augusztus 6: Urunk színeváltozása: a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek
- Szeptember utolsó hétvégéje: Szent Mihály ünnepe: a szezon utolsó tűzijátéka
- Citrus Fesztivál: 2003 óta évente rendezik meg
Nevezetességei
Belvedere
Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.
Egyéb nevezetességei
- A plébániatemplom múzeuma
- A régi malom: a tanács engedélyével látogatható
- Ħal Mann régi temetője
Kultúra
Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.
Sport
Sportegyesületei:
Labdarúgás
A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a Lija Amateurs, majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a Lija Brighters és a Lija United. 1949-ben létrejött a Lija Athletics. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, 1957-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám kövekező évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. 1988-ban feljutott, majd következő évben újra kiesett. 1991-ben már a harmadik vonalban volt, innen 1994-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a Premier League-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.[4]
Közlekedése
Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.
Autóbuszjáratai (2011. július 3 után):[5]
- 41 (Valletta-Ċirkewwa)
- 42 (Valletta-Mosta)
- 43 (Valletta-Lija)
- 105 (Naxxar-Mosta)
- 106 (Mater Dei Kórház-Ta' Qali)
- N21 (éjszakai, San Ġiljan, körjárat)
Hivatkozások
- Lija plébániája (angol nyelven)
- Lija (angol nyelven). PocketMalta. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Jegyzetek
- ↑ Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Lija Athletic FC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Brief history (angol nyelven). Lija Athletic F.C.. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
Forrás
- Lija Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 13.)
- Local councils: Lija (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. május 24.)