„Szojuz T–2” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
18. sor: 18. sor:


==Küldetés==
==Küldetés==
Feladat a jelentős változtatásokon átesett űrhajó emberes berepülése, valamint bekapcsolódni az előírt [[navigáció]]s, [[csillagászat]]i, műszaki, [[légkör]]kutatási, [[kamera|földfotózási]], földmegfigyelési, [[orvos]]i és [[biológia]]i kutatási program folytatása. Kötelességük volt az állandó személyzet pihenését biztosítani.
A Szojuz T űrhajók kifejlesztésével az [[Interkozmosz]] ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Интеркосмос [Intyerkoszmosz])'', a [[Szovjetunió]] és kelet-európai országok közös [[űrkutatás]]i programját biztosító embert szállító eszköz a [[Szaljut-program|Szaljut űrállomásokra]]. Az űrrepülés célja, berepülni az átalakított Szojuz űrhajót, gyakorolni az űrállomáshoz történő csatlakozás technikáját. Új navigációs rendszer került beépítésre, teljes felszerelésben három űrhajóst szállíthat, a beépített ''Argon'' számítógép automatikus segítséget nyújtott a csatlakozáshoz, visszatéréshez. Az automatikus megközelítést követően, Makarov {{szám|180}}méter távolságból kézi vezérléssel hajtotta végre a csatlakozást. Az előírt programnak megfelelően teljesítették szolgálatukat.

==Jellemzői==
Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - [[RKK Enyergija|Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda]]). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

[[1980]]. [[június 5.|június 5-én]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[Szojuz hordozórakéta]] (11А511U) juttatta [[Föld]] körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.7 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|202}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|249}} kilométer volt. Hasznos tömege {{szám|6450}} kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a modernizált Szojuz űrhajó napelemtáblás változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás/saját napelemtáblái által előállított energiával tartottak üzemkész állapotban. [[Június 6.|Június 6-án]] 16 óra 58 perckor 180 méterig automatikusan, majd kézi vezérléssel összekapcsolódott az űrállomás II. dokkoló helyével. Összesen 3 napot, 22 órát, 19 percet és 30 másodpercet töltött a világűrben. Összesen {{szám|62}} alkalommal kerülte meg a Földet.

Előzetes kísérleti repüléseket végeztek a [[Koszmosz–670]], [[Koszmosz–772]], [[Koszmosz–869]], [[Koszmosz–1001]] és a [[Koszmosz–1074]] űreszközökkel. A Szojuz T űrhajók (modernizált Szujuz űrhajó) kifejlesztésével biztosították az [[Interkozmosz]], a [[Szovjetunió]] és kelet-európai országok közös, emberes [[űrkutatás]]i programjához az embert szállító eszközt, elősegítve a [[Szaljut-program|Szaljut űrállomásokra]] történő alaplegénység váltását, valamint a látogatók fodadását. Új navigációs rendszer került beépítésre, teljes [[űrruha|szkafanderes]] felszerelésben három űrhajóst szállíthat, a beépített nagy teljesítményű, ''Argon'' számítógép automatikus segítséget nyújt a csatlakozáshoz, visszatéréshez. A leszálló kabin leválasztható lett az orbitális egységtől, így kisebb tömeget kell viszatérésnél lefékezni.

[[Június 9.|Június 9-én]] [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, [[Zsezkazgan]]tól 200 kilométerre délkeletre értek Földet.


==Személyzet==
==Személyzet==
31. sor: 40. sor:
== Források ==
== Források ==
* {{ŰrhLex|1}}
* {{ŰrhLex|1}}

== Külső hivatkozások ==
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=Szojuz T–2|accessdate=2013-3-16|publisher=lib.cas.cz}}
*{{cite web |url=http://spacefacts.de/mission/german/soyuz-t2.htm|title=Szojuz T–2|accessdate=2013-3-16|publisher=spacefacts.de}}
*{{cite web |url=http://www.zarya.info/Diaries/StationsDOS/Salyut6Ex4.php|title=Szojuz T–2|accessdate=2013-3-16|publisher=zarya.info}}
*{{cite web|url=http://space.kursknet.ru/cosmos/russian/machines/st2.sht|title=Szojuz T–2|accessdate=2013-3-16|publisher=kursknet.ru}}
*{{cite web |url=http://www.astronautix.com/flights/salt6ep6.htm|title=Szojuz T–2|accessdate=2013-3-16|publisher=astronautix.com}}
*{{cite web|url=http://mek.kosmo.cz/pil_lety/rusko/sojuz_t/so-t2/index.htm|title=Szojuz T–2|accessdate=2013-3-16|publisher=kosmo.cz}}

<center>
{| {{széptáblázat}}
|-----
| width ="30%" align ="center" |
Elődje:<br>[[Szojuz–36]]
| width ="40%" align ="center" |
'''Szojuz-program'''<br>1967–1981
<br>
| width ="30%" align ="center" |
Utódja:<br>[[Szojuz–37]]
|}
</center>


{{portál|Csillagászat||Oroszország|-}}
{{portál|Csillagászat||Oroszország|-}}

A lap 2013. március 16., 20:26-kori változata

Szojuz T-2
Repülésadatok
OrszágSzovjetunió
ŰrügynökségSzovjet űrprogram
HívójelJupiter
HordozórakétaSzojuz–U
A repülés paraméterei
Start1980. június 5.
14:19:30 UTC
StarthelyBajkonur, LC1
Keringések száma62
Leszállás
ideje1980. június 9.
12:39:00 UTC
Időtartam3 nap 22 óra 19 perc 30 mp
Űrhajó tömege6850 kg
Pálya
Pályamagasság
Föld körül202 / 249 km
Pályahajlás
Föld körül51,6°
Periódus
Föld körül88,7 perc

Szojuz T–2 (oroszul: Союз T–2) szovjet háromszemélyes (T = Transzportnij; magyarul: szállító) szabványos rendszerben (teljes modernizációval) épített, napelemtáblákkal kiegészített Szojuz űrhajó (7K-ST). Az űrhajóban űrruhában is elférnek a program résztvevői. A Szojuz T–2 volt a sorozat első emberes küldetése, és a 10. repülés a Szaljut–6 űrállomásra.

Küldetés

Feladat a jelentős változtatásokon átesett űrhajó emberes berepülése, valamint bekapcsolódni az előírt navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási program folytatása. Kötelességük volt az állandó személyzet pihenését biztosítani.

Jellemzői

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1980. június 5-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.7 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 202 kilométer, az apogeuma 249 kilométer volt. Hasznos tömege 6450 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a modernizált Szojuz űrhajó napelemtáblás változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás/saját napelemtáblái által előállított energiával tartottak üzemkész állapotban. Június 6-án 16 óra 58 perckor 180 méterig automatikusan, majd kézi vezérléssel összekapcsolódott az űrállomás II. dokkoló helyével. Összesen 3 napot, 22 órát, 19 percet és 30 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 62 alkalommal kerülte meg a Földet.

Előzetes kísérleti repüléseket végeztek a Koszmosz–670, Koszmosz–772, Koszmosz–869, Koszmosz–1001 és a Koszmosz–1074 űreszközökkel. A Szojuz T űrhajók (modernizált Szujuz űrhajó) kifejlesztésével biztosították az Interkozmosz, a Szovjetunió és kelet-európai országok közös, emberes űrkutatási programjához az embert szállító eszközt, elősegítve a Szaljut űrállomásokra történő alaplegénység váltását, valamint a látogatók fodadását. Új navigációs rendszer került beépítésre, teljes szkafanderes felszerelésben három űrhajóst szállíthat, a beépített nagy teljesítményű, Argon számítógép automatikus segítséget nyújt a csatlakozáshoz, visszatéréshez. A leszálló kabin leválasztható lett az orbitális egységtől, így kisebb tömeget kell viszatérésnél lefékezni.

Június 9-én belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 200 kilométerre délkeletre értek Földet.

Személyzet

(zárójelben a küldetések száma a Szojuz T–2-vel együtt)

Tartalék személyzet

Források

Külső hivatkozások

  • Szojuz T–2. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz T–2. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz T–2. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz T–2. kursknet.ru. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz T–2. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz T–2. kosmo.cz. (Hozzáférés: 2013. március 16.)

Elődje:
Szojuz–36

Szojuz-program
1967–1981

Utódja:
Szojuz–37

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szojuz_T–2&oldid=13351378”